Szent Ágoston

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. - Hippo Regius, 430. augusztus 28.): hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Az észak-afrikai Thagasteből (ami napjainkban már csak egy romváros Tunéziában) számazó Aurelius Augustinus az egyik legnagyobb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. A platonikus nyomokon haladó Ágoston dialektikusan fogalmaz: "higgy, hogy szellemi belátásra juss, és juss belátásra, hogy higgy"

Tartalomjegyzék 1 Élete 2 Hatása 3 Munkássága 4 Szent Ágoston Isten fogalmának forrásai 5 Magyarul megjelent művei 6 Források 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Apja, Patricius községi elöljáró, anyja, Monica keresztény családból származott. Patriciusról kevesset tudunk, pogány volt, és csak halálos ágyán keresztelkedett meg. Monikáról, aki buzgó keresztény volt viszont Ágoston igen sokat és sokszor ír.

A szülők Ágostont szellemi pályára szánták: tanulmányait Thagastében kezdte meg, később Maduraban folytatta. 371-ben Karthágóba utazik, ahol Cicero Hortensius című művének hatására filozófiával kezd foglalkozni. 374-ben visszatért Thagastébe, ahol retorikát kezd tanítani, de alig egy év után visszautazik Karthágóba, hogy ott ugyanezt a tevékenységet folytassa. Karthágóban megismerkedik a manicheizmussal, amely a világ lényegét a Sötétség és a Világosság harcának látja, de hamar kiábrándul belőle. 383-ban Rómába utazik, majd Mediolanumban (ma Milánó) retorikatanár. Komoly hatással van rá az aszkétikus neoplatonizmus, amely szerint minden lét ősforrása a tökéletes jó, az Egy.

Ambrosius prédikációit hallgatva felismerte az érintkezési pontokat a neoplatonizmus és Ambrosius között, valamint észrevette a korábban általa primitívnek tartott Biblia allegórikus értelmezési lehetőségeit. Intellektuális megtérését morális megtérés követte egy misztikus kerti élmény hatására. Így ír erről a Vallomásokban:

„Egyszer csak fiú- vagy leányhangot hallok a szomszéd házból. Énekelt s ezt ismételgette: Tolle, lege! Tolle, lege! Vedd és olvasd! Vedd és olvasd!

Visszanyomtam könnyeim áradatát s felugrottam, mert semmi mást, égi parancsot láttam e jelben, hogy nyissam ki a Szentírást s olvassam el a szemembe ötlő legelső fejezetet.”

Anyjával, fiával és néhány barátjával visszavonult Cassiacumba,egy vidéki villába, és megírta első három dialógusát: a szkepszis ellen „Contra Academicos” (Az akadémikusok ellen) címmel; a megismerés lehetséges voltáról „De beata vita” (A boldog életről); valamint arról, hogy a világ rendjének megismerése Istenhez vezet, „De ordine” (A rendről). Itt írta meg lírai imafüzérét, a „Soliloquia”-t is.

387-ben megkeresztelkedett, majd visszavonult Thagastébe. Tervbe vette a „hét szabad mesterség” enciklopédiájának elkészítését, de ezek közül mindössze néhány készül el, például a „De musica” (A zenéről). 391-ben Hippóban presbiter lett, majd öt év múlva Hippo püspöke. Filozófiai iratait ekkor egyházszervezői és teológiai művek váltották fel. Sokáig vitázott a manicheusokkal, később más szektákkal is.

[szerkesztés] Hatása

Szent Ágoston minden kétséget kizáróan a kereszténység egyik legnagyobb filozófusa, szinte az egész középkor ideológiája belőle táplálkozik. Áttelepítette a keresztény filozófiába mindazt, amit fontosnak érzett, nemcsak a neoplatonikusoktól, hanem Cicerótól, Platóntól, a sztoikus filozófiától is.

Gondolkodói hagytékánk számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemről szoló tanítása, a predesztináció tana. Katolikus és protestáns irányzatok sora hivatkozott műveire, amelyeket a 17. századtól gondos kezek gyöjtöttek egybe és adtak közre egyre alaposabb és teljesebb nyomtatott kiadásokban.

[szerkesztés] Munkássága

Fő szócikk: Szent Ágoston tanítása Istenről és a teremtésről

Fő szócikk: Szent Ágoston tanítása a szabad akaratról

398 körül írta meg máig legismertebb művét, a „Confessiones” (Vallomások) című önéletírását, majd 413 és 426 között élete fő művét, a „De civitate Dei” (Isten városáról) című hatalmas teológiai munkát. Haláláig összesen több, mint száz művet írt.

Fontos teológiai műve a „De Trinitate” (A Szentháromságról), amely egyben legnagyobb dogmatikai munkája is. Tanításának lényege: Isten a legfőbb lét, a legfőbb jó, a gonosz egyenlő Isten tagadásával, s ez a teremtmények természetes állapota, ebből kell felemelkedniük.

Élete utolsó éveiben számba vette 93 munkáját, kronológiai sorrendbe helyezte illetve korrigálta őket.

[szerkesztés] Szent Ágoston Isten fogalmának forrásai

Az ágostoni tanításban Isten felfoghatatlan, de nem leírhatatlan, azonban van valami a teremtett világban, ami alapján fogalmat alkothatunk róla. A teljes isteni nagyságot azonban a bűnös ember nem láthatja, mert Isten tulajdonságai azonosak lényegével.

Isten felfoghatatlan az ágostoni tanítás szerint, és ez azért van így - írja Ágoston - mert bár tudjuk, hogy létezik, nem tudjuk, hogy mit jelent. Halandó életünk során nem láthatjuk őt "csak tükör által". Isten felfoghatatlansága az emberi gyengeségből, hiányosságból adódik.

Isten felfoghatatlanságának gondolatát Ágoston Órigenésztől vette át. De a tükör hasonlat megtalálható Theophilosz, Athanáz és Szent Vazul gondolkodásában is. Ágoston tükörelmélete annyiban különbözik a többi tükörelmélettől, hogy nála a tükör nem teremtő isteni képmás, vagyis Ige, hanem teremtett emberi képmás, azaz értelem: "A tükör amelyen át Istent látjuk mi magunk vagyunk, az egyetemes emberi természet" (A Szentháromságról, XII. 7. 9-13).

Az ember csak akkor ismerheti meg Istent, amikor a lélek elvált a testtől. Ágoston ezen elmélete azon az ógörög filozófiában fellelhető elméleten alapul, miszerint hasonló csak hasonlót képes megismerni.(Platón, Empedoklész stb.)

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

• Szent Ágoston: Vallomások (Confessiones). ford. Városi István, Gondolat kiadó, Bp. 1987,

• Szent Ágoston: A szentháromságról (De Trinitate). ford. Gál Ferenc, Szent István Társulat, Bp. 1985

• Szent Ágoston: A Boldog Életről (De Beata Vita).

In: Fiatalkori párbeszédek, ford. Sarbak Gábor, Szent István Társulat, Bp. 1986

• Szent Ágoston: Beszélgetés Önmagammal (Soliloquia).

In: Fiatalkori Párbeszádek, ford. Ladocsi Gáspár, Szent István Társulat, Bp. 1986

• Szent Ágoston: A Rendről,(De Ordine).

In: Fiatalkori Párbeszédek, ford. Vanyó László, Szent István Társulat, Bp. 1986

• Szent Ágoston: A Szabad Akaratról, (De libero arbitrio).

In: Fiatalkori Párbeszédek, ford. Hegyi Fábián, Szent István Társulat, Bp. 1986

• Szent Ágoston: A Teremtés Könyvéről A Manicheusok Ellen, (De Genesi Contra Manichaeos).

ford. Heidl György, Paulus Hungarus–Kairosz kiadó, Bp. 2002

• Szent Ágoston: A Keresztény Tanításról (De Doctrina Cristiana).

ford. Böröczki Tamás, Paulus Hungarus-Kairosz kiadó, Bp.

• Szent Ágoston: Az Isten Városáról (De Civitate Dei)

• Szent Ágoston: Magyarázatok a Hitvalláshoz.

ford. Heidl György, Paulus Hungarus kiadó Bp. 2002

• Szent Ágoston: A Lélek Istennel Való Magányos Beszélgetéseinek Könyve.

ford. Némethy Ernő, Seneca kiadó, Dunaújváros 1995

• Szent Ágoston: A teremtés könyve szó szerinti értelmezésben

in: Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába - szöveggyüjtemény, Holnap Kiadó Bp.

• A boldog életrõl. A szabad akaratról. Budapest, Európa Kiadó 1989

• A legméltóságteljesebb Oltáriszentség megígérése. Rákospalota, Szalézi Művek 1938

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)
• Teológiai kislexikon
• Perczel István: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése/Ágoston Isten ogalmának forrásai.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ágoston kutatás Központja (német)
• Szent Ágoston élete (magyar)