Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Püspök - Wikipédia

Püspök

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére. A püspök rendszerint egy-egy kisebb, többnyire területi alapon szerveződő keresztény közösség vezetője.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A szó eredete

A szó a görög επισκοπος (episzkoposz) szóból ered, melynek jelentése felügyelő, őrködő. A szó már a Periklész korabeli Athénban is előfordul: azon polgári biztosokat, megfigyelőket jelölte, kiket az athéni vezetés a szövetséges városokba küldött, s akikre a nem túl megbízható szövetséges városállamokban helyi hatalmat is ruházott [1]). Az újszövetségi Szentírásban több helyen előfordul. (Pl. ApCsel 20,28; Fil 1,1; 1Tim 3,2; Tit 1,7). Egy alkalommal magát Krisztust is episzkoposznak nevezi a Szentírás (1Pét 2,25).

A bibliai szövegek alapján nyilvánvaló, hogy az apostoli időkben még nem kristályosodott ki pontosan ennek a címnek a használata. Olykor felváltva használták a πρεσβυτερος (preszbüterosz) szóval.

Antiókhiai Szent Ignác (+110) leveleiben az episzkoposz szó már a mai értelemben, bizonyos hivatalt jelent. Nála már egymástól határozottan szétválasztható a püspök (episzkoposz), a pap (preszbüterosz) és a szerpap vagy diakónus (διακονος diakonosz) hármas felosztás.

A 2. században a gnosztikus áramlatok hatására az egyházban kialakult egy hármas norma, mely segített ezen áramlatok elleni harcban. A közös hitvallás, az Újszövetség kánonjának lezárása és az erős püspöki rendszer biztosította a hitvédelem sikerességét. A 3. századra a püspöki intézmény megszilárdult. A püspök feladata a tanítás hűséges őrzése, a rábízottak vezetése, irányítása, a közös liturgia vezetése.

Az egyház területi felépítése a Milánói ediktum (313) után követte a Diocletianus utáni Római Birodalmon belüli közigazgatási struktúrát. Legjobban ez az egyházmegye szervezeti felépítésénél vehető észre. Ebben az időben püspök állt a jelentősebb városokban lévő keresztény közösségek élén. Ő irányította az egyházi életet és a missziót is. Munkáját a presbiterek támogatták (itt már alacsonyabb rendű hivatal) a diakónusok segítségével. Ekkoriban az egy város-egy püspök-egy egyház elv érvényesült. Az egyház terjeszkedésével egy-egy püspök már nemcsak a saját közössége élén állott, hanem több közösség felett. Ezért az egyes helyi közösségekben már a presbiterek, mint a püspökök képviselői, helyettesei vezették a közös liturgiát. Püspökségnek vagy egyházmegyének (dioecesis) nevezték az egyes püspökök területét, mely egy nagyobb városból, és a hozzátartozó kisebb településekből állt. Rendszerint ez a város volt a püspök székhelye.

[szerkesztés] Püspök a katolikus egyházban

A katolikus egyház egy püspöke sajátos öltözetében
Nagyít
A katolikus egyház egy püspöke sajátos öltözetében

A püspöki hivatal az egyházi rend legmagasabb foka, viselője teljes mértékben részesedik a papság szentségében. Minden püspököt először diakónussá, majd áldozópappá, és végül püspökké szentelnek. A püspököket a pápa nevezi ki, illetve néhány egyházmegyében ősi privilégiumok alapján a káptalan választja, és ezt a választást a pápa erősíti meg. A kinevezett püspök a püspökké szenteléssel részesedik a megszentelő, a tanítói és az egyházkormányzati hatalomban. Püspök, miként pap is, csak férfi lehet. A jelenleg érvényes egyházi törvények szerint feltételek még az erős hit, jó erkölcs, jámborság. Valamint legyen jó híre, legyen legalább 35 éves, és legalább 5 éve felszentelt pap.

Vannak megyéspüspökök és címzetes püspökök. A megyéspüspöknek azokat a püpököket nevezik, akikre valamelyik egyházmegye gondozása van bízva. A többieket címzetesnek nevezik. Ha az adott egyházmegye szükségletei úgy kívánják, a megyéspüpsök segítésére egy vagy több segédpüspököt neveznek ki. A segédpüspök egy ma már nem létező egyházmegye címét viseli. Ilyen például Hippo, melynek Szent Ágoston püspöke volt, jelenleg azonban már csak címzetes püspöki szék. A segédpüspök nem rendelkezik utódlási joggal. Ha a Szentszék úgy látja, az adott megyéspüspök mellé utódlási joggal felruházott püspököt nevezhet ki, ezt a püspököt koadjutor püspöknek nevezik. Ilyen volt Magyarországon Dr. Bábel Balázs, akit a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye koadjutor érsekének nevezett ki a pápa 1999 februárjában a már beteg Dankó László érsek mellé, akinek júniusi halála után átvette a főegyházmegye kormányzását.


[szerkesztés] A püspöki konferencia

  • A II. Vatikáni Zsinat óta a püspökök ún. püspöki konferenciákban dolgoznak. Általában egy adott terület, pl. egy ország püspökei alkotják az adott terület püspöki karát. A püspöki kart (konferenciát) az elnök vezeti.

Elnök: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Alelnök: Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök Titkár: Dr. Német László SVD Irodaigazgató: dr. Sánta János Központi cím: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága, 1071 Budapest, Városligeti fasor 45. Levélcím: 1406 Budapest, Pf. 79. Telefon: (30)742-4441, (30)742-4443, (1) 342-6959, fax: 342-6957. Központi e-mail cím: pkt@katolikus.hu

Tagjai: Az összes magyarországon székelő aktív (tehát nem nyugalmazott) püspök. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MKPK elnöke

Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek

Dr. Seregély István egri érsek

Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek

Dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök

Dr. Veres András kinevezett szombathelyi megyéspüspök, az MKPK titkára

Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök

Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök

Dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök, az MKPK alelnöke

Balás Béla kaposvári megyéspüspök

Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspök

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök

Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök

Dr. Varga Lajos váci segédpüspök

Dr. Szabó Tamás tábori püspök

Dr. Katona István egri segédpüspök

Dr. Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti segédpüspök

Bíró László kalocsa-kecskeméti segédpüspök, a KPI rektora

Nyugállományban lévő püspökök:

  • KOVÁCS Endre ny. egri segédpüspök
  • KESZTHELYI Ferenc ny. váci megyéspüspök
  • Dr. PASKAI László bíboros, ny. esztergom-budapesti érsek
  • SZENDI József ny. veszprémi érsek
  • SZENNAY András ny. pannonhalmi főapát
  • TAKÁCS Nándor ny. székesfehérvári megyéspüspök
  • DR. MIKLÓSHÁZY Attila ny. külföldön élő magyarok püspöke
  • GYULAY ENDRE ny. szeged-csanádi megyéspüspök
  • Dr. KONKOLY ISTVÁN ny. szombathelyi megyéspüspök

A Katolikus egyház minden püspökéről minden információ elérhető az alábbi honlapon: http://www.catholic-hierarchy.org/country/hu.html

[szerkesztés] Püspök az ortodox egyházban

[szerkesztés] Püspök a protestáns egyházakban

[szerkesztés] Püspökség a Magyarországi Evangélikus Egyházban

Ma Magyarországon három egyházkerület van (északi, déli, nyugati-dunántúli), ezek élén egy-egy püspök áll. Ezek székhelyei: Buda (Budavár, püspök: Dr. Fabiny Tamás), Pest (Deák tér, püspök: Gáncs Péter) és Győr (püspök: Ittzés János). Egy-egy egyházkerületben több egyházmegye található, ezek élén az esperesek álnak. Egy-egy egyházmegyben több gyülekezet található, melyeknek híveit a választott lelkészek szolgálják.

Az egyházkerület püspökét választás után iktatják be. A választásban minden valamelyik gyülekezethez tartozó nyilvántartott evangélikus hívő részt vehet. A püspökké választhatóság feltétele a 15 éves lelkészi és ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat, és a be nem töltött 60. életév. A kerület püspöke hivatalát nyugdíjazásáig tölti be. A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, de az ezt megelőző és ezt követő 2 éves időszakban maga választhatja meg annak időpontját.

[szerkesztés] Források

  • Haag, Herbert: Bibliai Lexikon, Szent István Társulat, Budapest, 1989. ISBN 9633604656
  • Varga Zsigmond: Újszövetségi görög-magyar szótár, Kálvin Kiadó, Budapest, 1996. ISBN 9633006589

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. a még kevésbé megbízható városállamok életébe nem a polgári episzkoposzok, hanem katonai felügyelők, általában a helyben állomásozó athéni őrség parancsnokai szóltak bele


THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu