Magyar melegjogi kronológia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az alábbi kronológia a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű embereket érintő fontosabb magyar eseményeket tartalmazza.

Tartalomjegyzék 1 14. század 2 16. század 3 17. század 4 18. század 5 19. század 6 1900-as évek 7 1960-as évek 8 1970-es évek 9 1980-as évek 10 1990-es évek 10.1 1991 10.2 1992 10.3 1993 10.4 1994 10.5 1995 10.6 1996 10.7 1997 10.8 1998 10.9 1999 11 2000-es évek 11.1 2000 11.2 2001 11.3 2002 11.4 2003 11.5 2004 11.6 2005 11.7 2006 12 Források 12.1 Jegyzetek 13 Lásd még

[szerkesztés] 14. század

• Az első ismert magyarországi utalás a „szodómiára”: „Lajos királnak és szent koronájának való hívség-tartásodra minden orvot, tolvajt, gyilkost, katzért, emberétetőket, bűnösöket, bájosokat, házégetőket, szentegyháztörőket, fél hiten valót… igazán megmondod, megnevezed és kiadod.” (Részlet egy tiszti eskümintából)^[1]

[szerkesztés] 16. század

• 1566 – A Kassai Jogkönyv halálbüntetést ír elő a szodómiáért.

[szerkesztés] 17. század

• 1685 – Alvinczy Péter Gyulafehérváron elrendeli, hogy „a sodomiaéletet gyakorlók ellen inquisitorok deputáltatnak”.

[szerkesztés] 18. század

• 1751 – Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalis c. művében azt állítja, a szodómia a magyarok erkölcsi tisztasága miatt nem jellemző.
• 1768 – A Mária Terézia által kiadott Constitutio Criminalis Theresianaa a szodómiát halálbüntetéssel büntette.
• 1787 – II. József eltörli a szodómia esetén alkalmazott halálbüntetést.

[szerkesztés] 19. század

• 1869 – A magyar Kertbeny Károly megalkotja a „homoszexualitás” szót.
• 1878 – Az első magyar büntető törvénykönyv (az ún. Csemegi-kódex) természeti elleni fajtalanság néven bünteti az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot.

[szerkesztés] 1900-as évek

• 1906 – Megjelenik Ferenczi Sándor magyar pszichoanalitikus A sexualis átmenet fokozatokról c. értekezése, amelyben a homoszexualitás biológiai és lelki okait tárgyalja.
• 1909 – Vita indul a Magyar Jogászegyletben a homoszexualitás büntetőjogi megítélésének reformjáról.

[szerkesztés] 1960-as évek

• 1963 – A Büntető törvénykönyvből kikerül az azonos neműek közti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat büntethetősége. A beleegyezési korhatárt a különböző neműektől (14 év) eltérően 20 évben állapították meg. (A különböző neműekével azonos beleegyezési korhatárt 2002-ben vezetik be az azonos neműek számára, l. alább.)

[szerkesztés] 1970-es évek

• 1978 – Az azonos neműek esetében alkalmazott beleegyezési korhatárt 20-ról 18 évre csökkentik. (A különböző neműekével azonos beleegyezési korhatárt 2002-ben vezetik be az azonos neműek számára, l. alább.)

[szerkesztés] 1980-as évek

• 1982 – Bemutatják Makk Károly Egymásra nézve c. filmjét. A leszbikus pár történetét bemutató film kapcsán a homoszexualitás először lesz közbeszéd tárgya.
• 1985 – Az első magyar HIV-fertőzött diagnosztizálása.
• 1988^[2] májusa – Megalakul az első magyar melegszervezet, a Homeros.
• 1988 – Minisztériumi rendeletet fogadnak el a HIV terjedését megakadályozni hivatott lépésekről. A többször módosított szabályozást az Alkotmánybíróság 2002-ben megsemmisítette.
• 1989 – A Mások újság szamizdat formájú kiadására létrejön a Homeros Egyesületből – egyelőre nem hivatalos formában – a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság. Több stencilezett próbaszám jelenik meg decembertől fogva; az újság 1991 áprilisától jelenik majd meg hivatalosan.

[szerkesztés] 1990-es évek

[szerkesztés] 1991

• február – Hivatalosan is bejegyzik a már 1989 óta nem hivatalosan működő Lambda Budapest Meleg Baráti Társaságot.
• április – Megjelenik a Mások, a magyar melegek és leszbikusok számára készülő első sajtótermék. (A lap stencilezett számai már 1989-től forgalomban voltak.)
• április 19–21. – Az ILGA regionális konferenciát szervez Prágában a kelet-európai homoszexuálissajtóról 14 ország 13 lapjának részvételével, amelyen a Mások is képviselteti magát.
• május 19. – Faültetés a László-kórház udvarán az AIDS áldozatainak emlékére a homoszexuálisegyesületek, a PLUSS és a Vöröskereszt részvételével. Este a Szindbád moziban levetítik Zolnai Pál Védtelenek c. filmjét.
• május – Meghívják a homoszexuálisegyesületek és a sajtó képviselőit a Kakukktojás c. film bemutató előtti vetítésére.
• június – Megjelenik a homo- és biszexuálisok második havilapja, a Homeros. Két szám után megszűnik.
• július – Megjelenik magyar nyelven Jean Boisson A rózsaszín háromszög című, a homoszexuálisok deportálásával foglalkozó könyve.
• augusztus 14. – Egy homoszexuális fiút igazoltatnak, és eltávolítanak a Duna-korzóról.
• augusztus 15. – Egy körülbelül húszfős meleg társaság a Duna-korzóra vonul, hogy az esetleges rendőri igazoltatások ellen tiltakozzon, de nem történik semmi incidens.
• augusztus – A Mai Napban megjelenik Illisz L. László homoszexuálisok ellen uszító cikke „Fizessetek” címmel.
• szeptember – A Valóságban megjelenik Szentágothai János „A homoszexualitás” és Tóth László „Egy »földalatti mozgalom« hanyatlása és felemelkedése” című cikke.
• szeptember 4. – A Lambda Budapest Baráti Társaság levelet küld Jeszenszky Géza külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy támogassa az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten a homoszexuálisok emberi jogait elismerő javaslatot.
• szeptember – A Tilos Rádió riportsorozatot indít a homoszexuálisokról.
• szeptember 8–11. – Megrendezik Budapesten az V. AIDS-nevelési konferenciát 29 ország, köztük a magyar melegegyesületek képviselőinek részvételével.
• szeptember 12. – A Mai Nap közli a „Fizessetek” című cikkre írt tiltakozó leveleket, köztük a Lambda Budapest és a Homeros Egyesület levelét.
• szeptember – Felhívás hangzik el a meleg tanárok szakszervezetének, valamint a gay ifjúsági mozgalom megalakítására.
• október 1. – A Lambda Budapest Baráti Társaság levelet küld az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságához, melyben kéri a homoszexuálisok támogatását.
• október 7. – A Népszabadságban megjelenik dr. Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének nyilatkozata, amelyben ígéretet tesz arra, hogy a Belvárost meg fogják tisztítani a pénzváltóktól, a prostituáltaktól és a homoszexuálisoktól.
• október 17. – Megalakul az ELTE meleg-leszbikus akciócsoportja.
• október – Különböző homoszexuáliscsoportok kezdenek szerveződni, például amatőr színjátszókör, kerékpároskör.
• október – Megalakul a Leszbikus és Gay Zsidók Egyesülete (másutt: Magyar Zsidó Leszbikus és Gay Csoport), az első ilyen jellegű közösség Magyarországon, a későbbi KeserGéj. Születésnapjukat a későbbiekben szeptemberben ünneplik.^[3]
• október – A Szuper Pszt magazin kiír egy pályázatot, amelyben arra kérik a lakosságot, hogy jelentsék be azokat a híres művészeket, akikről úgy tudják, hogy homoszexuálisok.
• november – Terry Black nyilatkozik a tévében arról, hogy megalapítja a prostituáltak és homoszexuálisok pártját.
• november 30. – A Vöröskereszt, a László-kórház, a PLUSS, a Lambda Budapest és a Homeros Lambda közös felvonulást szervez az AIDS-világnapra.
• december 26. – Megalakul a VándorMások, a melegek mindmáig működő túracsoportja.

[szerkesztés] 1992

• január 10–12. – A rendőrség egy nyomozás apropóján megpróbálja megszerezni a Mások előfizetőinek és hirdetőinek névsorát. A szerkesztőket másnap beidézik a Budapesti Rendőr-főkapitányságra; a Kossuth rádióban azonban elhangzik erről egy híradás, melynek hatására kiengedik őket a rendőrségről. A Mások visszaemlékezése
• február 13-tól – Nemi szerepek a kultúrában és a társadalomban címmel kezdődik 15 részes sorozat az ELTE bölcsészkarán a meleg-életformáról és -kultúráról, a szexualitás és az orvostudomány, a büntetőjog kapcsolata, valamint a hazai és külföldi melegmozgalom témájában.
• március 8. – Bezár a Lokál, az első magyar melegdiszkó.
• április – A Komédium Színházban bemutatják a Star Women Show-t, az első magyar transzvesztitashow-t.
• május 15. – Tiltakozó demonstrációt tart a melegek egy csoportja egy, a homoszexuálisokat sértő feliratú trikó árusítása ellen.
• május 16. – Két tévéműsor is pozitívan foglalkozik a homoszexuálisokkal, melyre válaszként az Új Magyarország hamarosan éles kirohanást intéz.
• június 26. – A Karinthy Színházban nagy sikerrel mutatják be Mart Crowley Fiúk a csapatból c. darabját.
• szeptember 13. – Háromszáz fő részvételével megrendezik az első Pink Pikniket, a magyarországi melegfesztiválok legelső előzményét.
• október 20-tól – A Homeros és a Lambda Budapest szervezésében elkezdődik egy tanfolyam leendő AIDS-aktivisták számára, ahol a szűrésen segítő diszpécsereket és AIDS-segélytelefont működtető tanácsadókat képeznek ki. A résztvevők között homo- és heteroszexuálisok egyaránt akadnak.
• október – Magyarország is csatlakozik az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz.
• november 3. – A Parlament elfogadja a személyi adatok nyilvántartásáról szóló új törvényt.
• november 3. – Megalakul az Anonim AIDS-tanácsadó Szolgálat, amely küzd a betegség ellen, felvilágosító tevékenységet végez, valamint anonim és ingyenes HIV-szűrést nyújt.
• november 29. – A melegegyesületek AIDS-világnapi felvonulása az Andrássy úton.
• december 1. – Az AIDS-világnapon anonim szűrési lehetőség a három legnagyobb budapesti aluljáróban felállított sátrakban.

[szerkesztés] 1993

• január – A dékánhelyettes utasítására eltávolítják az ELTE TTK épületéből a Homoszexuális Főiskolások és Egyetemisták Baráti Körének plakátjait.
• február – Az ELTE Szociológiai Intézetében speciális kollégium indul A homoszexualitás problémája a modern társadalomban címmel.
• 'február – Az ELTE bölcsészkarán előadás-sorozat indul Nemi szerepek a civil társadalomban címmel.
• 'február – Balczó András volt öttusázó a Magyar Út Körök első országos találkozóján kifejti, hogy szervezetüknek ne lehessenek tagjai a szabadkőművesek, a homoszexuálisok és a tételes istentagadók.
• április 1. – Az ELTE Szociológiai Intézetében tanárok, szociológusok, pszichiáterek, újságírók és egyetemi hallgatók közreműködésével megalakul a HÍD, a Homoszexuális Információs, Dokumentációs és Kutató Műhely.
• április – Dr. Romsauer Lajos, a Homeros egyesület elnöke beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek azokat a törvényeket, amelyek a házasság és az élettársi kapcsolat meghatározását csakis a férfi-nő viszonylatban teszik lehetővé.
• április – Megalakul a Forgács utcában az első magyar leszbikusklub.
• május 19–22. – A budapesti Parlamentben megrendezett Interparlamentáris Unión Svend Robinson kanadai képviselő vitát robbant ki a homoszexuálisok jogairól.
• május – Megszűnik Rékai Gábor Mélyrepülés c. éjszakai rádióműsora, amely rendszeresen foglalkozott a homoszexuálisok problémáival.
• július 7–10. – Miskolcon tartja éves konferenciáját a Szociológiai Társaság. A konferencia egyik szekciójának címe: A homoszexualitás mint társadalmi jelenség és társadalmi probléma.
• augusztus 20–22. – Az Alternatív Háló A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Alternatív Fesztivált rendez számos politikai és civilszervezet részvételével; egyik vitafóruma a homoszexualitással foglalkozik.
• szeptember – Megalakul a Magyar Piacpárt, amely alapszabályában rögzíti, hogy homoszexuálisok nem lehetnek a párt tagjai.
• szeptember 12. – Több száz fő ünnepli a melegbüszkeség napját a Pink Piknik keretében a Hármashatár-hegyen.
• szeptember 13. – A Lambda az Alkotmánybírósághoz benyújtott beadványukban azonos beleegyezési korhatár előírását kéri ([1]). Az Alkotmánybíróság csak 9 évvel később, 2002-ben hozta meg az azonos korhatárt előíró döntését.
• szeptember – Budapesten jár és előadást tart Dominique Fernandez, a Ganümédész elrablása (ISBN 9630756501) c. könyv szerzője, valamint Allen Ginsberg, a beatirodalom egyik főalakja.
• október 14. – Az Emberi Jogi Bizottság meghallgatja az ombudsmanjelöltet és helyettesét; az ülésre többek közt a melegek képviselőit is meghívják.
• november 1. – Megalakul az első magyarországi keresztény-meleg csoport, a Bíborpalást Katolikus Homoszexuális Közösség. Mintegy másfél évig (1995-ig) működött.
• november 26. – december 1. – Megrendezik az Első Magyar Meleg Filmfesztivált a Toldi moziban.

[szerkesztés] 1994

• március 30. – Megalakul a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért.
• június – Megjelenik Tóth László szociológus könyve: A homoszexualitásról (ISBN 963-7977-59-7).
• augusztus 31. – A Szivárvány-ügy. A Fővárosi Bíróság megtagadja a Szivárvány Társulás regisztrálását, azon az alapon, hogy szervezet nevében nem szerepelhet a „meleg” megnevezés, illetve hogy a tagság feltétele kell hogy legyen a 18. életév betöltése. Az eset több fórumot is megjár, végül az Alkotmánybíróság tesz pontot a végére 1996-ban.

[szerkesztés] 1995

• február 10. – Megalakul a Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért; 2001 júniusa óta Háttér Társaság a Melegekért néven működik. [2]
• március 13. – Az Alkotmánybíróság 14/1995. sz. határozatában előírja a Parlamentnek, hogy valamilyen formában (élettársi kapcsolat megnyitása, új jogintézmény bevezetése) rendezze az azonos neműek párkapcsolatát.

[szerkesztés] 1996

• év eleje – A Fővárosi Bíróság elfogadta a „meleg” szó használatát a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság nevében (korábban: Lambda Budapest Baráti Társaság). – A Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezet bejegyzését részben amiatt utasították el 1994. augusztus 31-én, mert a „meleg” szót a bíró bizalmas jellegűnek találta, és szerinte nem felelt meg „a köznyelvi, nyelvhelyességi és névszabatossági követelményeknek”.
• február 10. – Elindul a Meleg Háttér Információs és Lelkisegély-szolgálat, egy telefonos segélyvonal. [3]
• február 13. – Januárban a Művelődési Minisztérium a „Te is más vagy, te sem vagy más!” program keretében olyan toleranciára nevelő plakátot küld az iskoláknak, melyen egy homoszexuális pár is szerepel. A jobboldai pártok a Parlamentben támadják a minisztériumot. A vita hangneme miatt több melegszervezet tiltakozó levelet küldött a képviselőknek.
• május 16. – Az Alkotmánybíróság 21/1996. sz. határozatában elutasítja a Szivárvány Társulás nyilvántartásba vételét azon az alapon, hogy a szervezet nem írja elő a 18. életév betöltését a tagság feltételeként, márpedig a kiskorúakat meg kell védeni a belépés melletti döntés esetleges negatív következményeitől.
• május 21. – A Parlament elfogadja a polgári törvénykönyv módosítását, ezzel megnyílik az élettársi kapcsolat az azonos nemű párok számára is.
• augusztus 1. – Megalakul az Öt Kenyér Katolikus Baráti Kör. Neve 1997 májusában Öt Kenyér Közösségre változik,^[4] 1999 szeptemberében pedig – a protestánsok felé is nyitva – az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért nevet veszi föl.^[5] Közösségként 2006. augusztus 17-én megszűnik, a mögötte álló Öt Kenyér Egyesület azonban továbbra is működik.

[szerkesztés] 1997

• szeptember 6. – A II. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál, egyben az első magyar melegbüszkeség-napi felvonulás.

[szerkesztés] 1998

• július 2–5. – A III. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• szeptember 17. – Az Európa Parlament határozatában bírálja Magyarországot a beleegyezési korhatár diszkriminatív szabályozása miatt.

[szerkesztés] 1999

• június 25. – Az Alkotmánybíróság 20/1999. sz. határozatában diszkriminatívnak ítéli, hogy az azonos neműek esetében igen, különböző nemű testvérek esetében viszont nem büntetendő a fajtalankodás. Az AB először mondja ki, hogy a szexuális irányultság olyan „egyéb helyzet”, amelyre vonatkozik az Alkotmány diszkriminációt tiltó paragrafusa.
• július 1–4. – A IV. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• november 9. – Megalakul a Labrisz Leszbikus Egyesület, az első magyar leszbikusszervezet.

[szerkesztés] 2000-es évek

[szerkesztés] 2000

• év eleje – A Barátok közt-ben az egyik főszereplő bevallja egyik barátjának, hogy a saját neméhez vonzódik. A családi konfliktusok és heteroszexuális próbálkozások után Hoffer Misi Róbert mellett megtalálja boldogságát; az első, azonos neműek közötti csók 2001. március 1-jén csattan el. [4]
• június 29. – július 2. – Az V. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• december – Az Országgyűlésben vita alakul ki a Labrisz Leszbikus Egyesület oktatási programja kapcsán. A kormány képviselője a MIÉP-es képviselővel egyetértésben felszólítja az iskolaigazgatókat, hogy ne vegyenek részt a programban.

[szerkesztés] 2001

• március 1. – Elcsattan az első melegcsók a Barátok közt-ben
• április 17. – A kormány előterjesztésére a Parlament elfogadja a Munka törvénykönyvének hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó jogharmonizációs célú módisítását. A vonatkozó EU irányelv ellenére a szexuális irányultság nem kerül be a megnevezett tulajdonságok közé.
• július – A Sziget-ügy. Tarlós István polgármester és a Sziget Fesztivál szervezői egy szerződés keretében megállapodnak, hogy nem lesznek melegrendezvények a Szigeten. Tiltakozássorozat indul, a szervezők visszakoznak. A bíróság 2002. márciusában megsemmisítette a szerződés ezen kitételeit.
• július 5–8. – A VI. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• szeptember 4–5. – Az ORTT első ízben marasztal el olyan tévé (A Hét), illetve rádió (Vasárnapi Újság) műsorokat, amelyek előítéletesen mutatják be a homoszexuálisokat. Bár a műsorok fellebbeznek, az ORTT novemberi döntésében megerősíti első határozatát.
• október – Terry Black, aki korábban transzvesztita előadóművészként dolgozott, örökbe szeretne fogadni egy újszülöttet. A gyámhatóság először jóváhagyja a kérvényt, majd miniszteri közbenjárásra visszavonják. Az ügy végére csak 2005-ben kerül pont.

[szerkesztés] 2002

• február – Választási részvételre buzdító plakátok jelennek meg az utcákon, amelyek között egy leszbikus párt ábrázoló is szerepel. A plakátot támadják mind a jobboldali pártok (a leszbikusság nem az utcára való), mind a leszbikusszervezetek (a sztereotipikus ábrázolásmód miatt).
• június 27–30. – A VII. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• június 28. – Az Alkotmánybíróság 27/2002. sz. határozatában megsemmisíti a HIV fertőzéssel kapcsolatos szabályozást. A döntés után olyan szabályozás (18/2002. ESzCSM rendelet) került elfogadásra, amely szerint az anonim szűrésben résztvevő személy még a fertőzöttség kiderülése esetén is megőrizheti anonimitását, illetve megszűnik a fertőzött környezetének kötelező szűrővizsgálata.
• szeptember 3. – Az Alkotmánybíróság 37/2002. sz. határozatában azonos beleegyezési korhatárt ír elő az azonos és a különböző neműek közti szexuális aktusokra. [5]

[szerkesztés] 2003

• január 25. – A kormány 1003/2003. sz. határozatában elfogadja az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját és tematikáját, amely az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeinek bővítését tartalmazza, nem javasolja viszont a regisztrált élettársi kapcsolat bevezetését. A tematikában foglaltak nem kötelező érvényűek a végleges tervezet kidolgozása során.
• június 10. – Hivatalosan is megalakul az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért Egyesület a magyarországi keresztény-meleg önszerveződések hivatalos képviseletére. (A Fővárosi Bíróság 2003. szeptember 25-én jegyzi be.) 2006 októberében Öt Kenyér Egyesületre változtatja a nevét.
• július 3–6. – A VIII. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• július 13. – A HírTV egyik műsorában Usztics Mátyás súlyosan sértő kijelentéseket tesz a meleg és leszbikus emberekre. A Háttér panaszt nyújt be az ORTT-hez. A HírTV a panasz elbírálása előtt lehetőséget biztosít meleg szervezeteknek álláspontjuk műsorban történő kifejtéséhez.
• július 21. – Megalakul a Sokszínű Magyarország Polgári Kör, amely a jobboldali melegeket és leszbikusokat kívánja összefogni. A Polgári Köröket összefogó szervezet vezetője a Kör megalakulását provokációnak minősíti. A Kör októberben Egyesületté alakul, majd 2004. júniusában megszűnik.
• szeptember – Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter hivatalos tárgyalást kezdeményez a melegszervezetekkel. Rendszeres havi konzultációban állapodnak meg. A kezdeményezés néhány hónap múlva elhal.
• október 10. – A Károli-ügy. Szexuális irányultsága miatt elbocsátanak egy lelkész-hallgatót a Károli Gáspár Református Egyetemről. (A folytatást l. 2004. január 4. alatt.) [6]
• október – Korábbi döntését megmásítva a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság megtagadja az özvegyi nyugdíj kifizetését egy férfinak, aki ugyan több mint tíz évet élt élettársi kapcsolatban azonos nemű párjával, de a kapcsolat egy része az élettársi kapcsolat megnyitását lehetővé tevő 1996-os döntés előttre esett. A vita végére egy decemberi kormányrendelet tesz pontot.
• december 22. – A Parlament elfogadja Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, amely széles körben tiltja a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetést. A jobboldali pártok kivennék a szexuális irányultságot a védett tulajdonságok közül.
• december 23. – Az özvegyi nyugdíj kapcsán kialakult vitában a Kormány dönt, a 248/2003. sz. kormányrendelet alapján az azonos neműeknél is be kell számítani 1996 előtti együtt töltött éveket.

[szerkesztés] 2004

• január 4. – A Károli Gáspár Református Egyetem Kari Tanácsa tanulmányi anyagot bocsát ki, miszerint homoszexuális irányultságú hallgatók a lelkészképzésben nem vehetnek részt. Az oktatási és az esélyegyenlőségi miniszter elítéli az Egyetem gyakorlatát. A Háttér február 11-én pert indít. (A folytatást l. 2005. június 8. alatt.) [7]
• július 1–4. – A IX. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• október 27-31. – Budapesten tartja 26. éves konferenciáját az ILGA. Megnyitó beszédében Göncz Kinga a regisztrált élettársi kapcsolat tervezett bevezetését említi
• december 5. – Civil Zsibvásár a Kultiplexben.

[szerkesztés] 2005

• március 10. – Ungár Klára SZDSZ-es politikus egy televíziós műsorban nyíltan beszél leszbikusságáról. Bár szexuális irányultságát korábban sem titkolta, tévés szereplése az első magyar politikusi coming out.
• február 19. – Semjén Zsolt egy beszédében az SZDSZ kapcsán „szakállas bácsikról” beszél, összemosva a homoszexualitást a pedofíliával. A kijelentés miatt aláírás-kampány indul, melyben követelik, hogy Semjén mondjon le emberi-jogi bizottsági tagságáról. Az SZDSZ az eset kapcsán Szakállas Bácsi díjat alapít, melyet intoleráns közéleti megszólalásokért ítélnek oda.
• május 17. – Göncz Kinga, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter miniszteri közleményt ad ki a Homofóbia Ellenes Világnap alkalmából.
• május 24. – Az SZDSZ hat képviselője az azonos nemű párok előtt is nyitva álló regisztrált élettársi kapcsolat bevezetéséről szóló törvényjavaslatot nyújt be a Parlamentnek. A javaslat tárgyalását az illetékes bizottság elnapolja.
• június 8. – A Károli-ügyben a Legfelsőbb Bíróság jogerősen az Egyetemnek ad igazat, ám számos ponton kedvezően értelmezi Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt, így például a szexuális irányultságot „lényegi tulajdonságnak” minősíti, ami az emberi méltóság lényegéhez tartozik.
• június – Megalakul az SZDSZ Új Generáció Melegjogi Munkacsoportja, az első pártpolitikai keretek között működő melegkezdeményezés.
• július 7–10. – A X. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál
• július 9. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Volt Fesztiválon elmondott beszédében kiáll az azonos neműek párválasztási szabadsága mellett, a házasság megnyitását azonban nem tartja időszerűnek.
• október 8. – Gyurcsány Ferenc személyében először említi magyar miniszterelnök a homoszexuálisokat a holokauszt áldozatai között. A beszédre az Egyesült Államokban kerül sor.
• október 29. – Leszbikus Identitások Fesztiválja.
• december – Terry Black jogerősen örökbe fogadhatja a már négy éve nevelt Danikát.
• december 19. – A Parlament elfogadja az egészségügyi törvény módosítását, így a jövőben idős vagy meddő egyedülálló nők is részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésben. A leszbikus párkapcsolatban élők számára ez a lehetőség továbbra sem áll nyitva.

[szerkesztés] 2006

• március 14. – Lech Kaczynski lengyel elnök magyarországi látogatására civil szervezetek tüntetést szerveznek, hogy ezzel tiltakozzanak a lengyel kormány homofób intézkedései ellen.
• március 31. – Az Igazságügyi Minisztérium megjelenteti az új Polgári törvénykönyv. családjogi könyvének tervezetét. A tervezetben az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeinek bővítése, és a létező élettársi kapcsolat fakultatív (jogkövetkezmények nélküli) regisztrációja szerepel, de a regisztrációval létrejövő élettársi kapcsolat nem.
• május 24. – Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája és az Amnesty International „Vessünk véget a gyűlöletnek” címmel szemináriumot rendez a Homofóbia-ellenes Világnap alkalmából.
• június 22–25. – A XI. Leszbikus-, Meleg-, Biszexuális- és Transzneműfesztivál.
• augusztus 17. – Tízéves működés után megszűnik az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért. Az egyesület továbbviszi az Öt Kenyér nevet, és folytatja társadalmi tevékenységét.
• augusztus 31. – Megalakul a Mozaik Ökumenikus Közösség. (Első hirdetése a 2006. novemberi Másokban jelenik meg.)
• november 13. – Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője a melegek érdekében végzett tevékenységéért állami elismerésben, „Szociális Munkáért díj”-ban részesül.
• december 4. – Az egészségügyi törvény vitájában a Parlament - a Kormány támogatása mellett - elfogadja Gusztos Péter képviselő módosító javaslatát, így az eredeti tervekkel ellentétben mégsem szűnik meg a külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozások társadalombiztosítási támogatása. ^[6]

[szerkesztés] Források

• Eszenyi Miklós: „Férfi a férfival, nő a nővel” (Corvina, 2006) ISBN 963-13-5508-X
• Eszenyi Miklós: Adalékok a homoszexualitás középkori történetéhez. In: Valóság, 1999/1., 43–56. o.
• Láner László: A tények beszélnek I–II. (Mások, 2006. március és április): I. rész, II. rész
• Ez történt 2002-ben (Pride.hu)
• Magyarok és melegek (Velvet)

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ↑ Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek III. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Bp., 1931, 59. l. Idézi: Eszenyi Miklós, Valóság, 1999/1.
2. ↑ Egyes források, pl. a Velvet 1987-et ír, azonban a Mások 1993. decemberi száma a visszatekintésben (4. oldal) arról számol be, hogy a Homeros egyesület május 8-án ünnepelte megalakulásának ötödik [!] évfordulóját. Ugyaninnen, valamint a Mások más korai számaiból derül ki az egyesület írásmódja: „Homeros”.
3. ↑ L. Mások, 1992. október, 6. o., 1993. október, 28. o. és 1993. december, 4. o.
4. ↑ „Halállal lakoljanak?” – interjú Birtalan Balázzsal, Mások, 1997. június, 20. o.
5. ↑ Mások, 1999. október, 69. o.
6. ↑ A módosító javaslat

[szerkesztés] Lásd még

• Melegjogi kronológia