Gyulafehérvár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gyulafehérvár (románul Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum): város a mai Romániában. Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

Gyulafehérvár helye Romániában

[szerkesztés] Fekvése

Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik. é. sz. 46°4′0’’ k. h. 23°34′60’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve onnan ered, hogy a fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az itt letelepedő szlávok Belgrádnak (= Fehérvárnak) nevezték el. Gyulafehérvárt régen a románok is Belgradnak hívták. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy egykor az erdélyi Gyula székvárosa volt. Latin neve az Ompoly latin Apula nevéből való. A német Weissenburg az ősi szláv név tükörfordítása, a Karlsburg pedig újabb várának építtetőjére VI. Károly német-római császárra emlékeztet.

Az érseki székesegyház

[szerkesztés] Története

Már a vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik jelentős városa. Erdélyt már a magyar államalpítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza 13. századi, egy régebbi templom alapjaira épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt. 1442. március 22-én a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött. 1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. 1541-ben ide költözött Izabella királyné, itt is halt meg 1559. szeptember 15-én. 1558. szeptember 1-jén itt gyilkoltatta meg katonáival Balassa Menyhért Izabella parancsára a lázadó Bebek Ferenc, Kendy Ferenc és Antal nemeseket. 1571. március 14-én itt halt meg János Zsigmond fejedelem is. 1599. november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1602. június 29-én itt győzte le Giorgo Basta Székely Mózes seregét. A várost Mihály vajda és Basta is felgyújtotta, majd 1658-ban a tatár, 1661-ben a törökök égették fel. 1622-ben Bethlen Gábor alapította református kollégiumát, amelyet 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1629. november 15-én itt hal meg a fejedelem. 1642. március 4-én itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október 11-én. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égetik fel, majd október 25-én a fejedelem itt mond le. 1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt megszűnt püspökséget. Új vára 1738-ban lett készen. 1785. február 28-án itt végezték ki a Horea-felkelés vezetőit. 1937-ben emelt emlékművük a Szent György kapu előtt áll. 1848-49-ben innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.
1910-ben 11 616 lakosából 5226 magyar, 5170 román, 792 német és 287 cigány volt. 1918. december 1-jén a románok nemzetgyűlése itt határozta el a Romániához való csatlakozást. Az egyesülést az Egyesülés Múzeumával szembeni volt tiszti kaszinó épületében mondták ki. A görögkeleti székesegyházban koronázták román királlyá 1922. október 15-én I. Ferdinándot és feleségét.

2002-ben 66 406 lakosából 62 722 román, 1836 magyar, 1475 cigány és 217 német volt.

Az ortodox székesegyház

[szerkesztés] Látnivalók

A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
Római katolikus székesegyháza a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érsekség központja. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
Az ortodox székesegyház a târgovistei templom mása a 20. század elején épült.
Közelében a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek.
A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája, és a püspöki palota.
A Szent György kapu előtt látható a Horea-felkelés itt kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt elmékműve.
A Batthyaneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyaneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Itt egy latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék a Gyulafehérvári sorok 1310-ből.

A vár Károly-kapuja

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1645. február 24-én I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem.
Itt született 1676. október 13-án II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
Itt született 1742. december 26-án Born Ignác természettudós, geológus.
Itt tanított 1653-ban Apáczai Csere János filozófus, író.
Itt halt meg 1559. szeptember 15-én Izabella királyné.
Itt halt meg 1571. március 14-én János Zsigmond erdélyi fejedelem.
Itt halt meg 1581. május 27-én Báthory Kristóf erdélyi vajda,
Itt halt meg 1612. március 29-én Szamosközy István (latinosan Zamosius) történetíró
Itt hunyt el 1629. november 15-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.
Itt hunyt el 1648. október 11-én I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.
Itt hunyt el 1815. március 3-án Márton József erdélyi püspök, tudós és költő.
Itt hunyt el 1861. október 25-én Eötvös Ágoston régész, történész.