Azonos neműek házassága

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az azonos neműek házassága alatt olyan házasságot értünk, amelyet két azonos nemű személy, tehát két nő vagy két férfi köt.

A kérdés szabályozása a világon

Az azonos neműek házasságának kérdése az elmúlt húsz évben heves vitát váltott ki a világ számos országában. A melegek és leszbikusok jelenleg Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Dél-Afrikában és Kanadában, valamint az USA Massachusettes államában köthetnek házasságot. Emellett számos ország (Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Izland, Franciaország, Németország, Luxemburg, Svájc, az Egyesült Királyság, Andorra, Szlovénia, Csehország, Új-Zéland, valamint az USA egyes államai), vezette be a regisztrált partnerkapcsolat intézményét, amely a házassághoz hasonló jogokat biztosít a feleknek, de mégsem azonos a házassággal. Ezen kívül több országban (Horvátország, Magyarország, Izrael, Portugália, valamint Argentína, Brazília, Olaszország és az Egyesült Államok egyes tartományai/államai) az azonos nemű párok de facto együttélését (élettársi kapcsolatát) a különnemű párokéhoz hasonlóan elismerik, ám ez a házassághoz képest jóval kevesebb jogot és kötelezettséget ró a felekre.

Tartalomjegyzék

1 Érvek és ellenérvek
2 A házasság alternatívái
- 2.1 Élettársi kapcsolat
- 2.2 Regisztrált partnerkapcsolat
3 Az azonos neműek házassága Magyarországon
4 Jegyzetek
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Érvek és ellenérvek

Az azonos neműek házassága kapcsán kialakult vitákban általában két radikálisan eltérő álláspont bontakozik ki. Az alábbiakban röviden áttekintjük mindkét fél legfontosabb és legtöbbet hivatkozott érveit és ellenérveit.

Az ellenérvek egy része magának a homoszexuális kapcsolatnak az elítéléséből következik. Az ellenzők szerint a kereszténység és más vallások elítélik az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot, így egy ilyen kapcsolatot magában foglaló házasság erkölcstelen, és ellentmond a vallási parancsoknak. Emellett a házasság hagyományosan csak a nő és férfi között köttethet. Ezt a hagyományt védeni kell, a házasság fogalmának kiterjesztése a házasság jelentőségének további csökkenésével fog járni. A társadalom többsége ráadásul nem helyesli az azonos neműek házasságát. Az azonos neműek házassága nem tölti be a házasság alapvető feladatát, hiszen nem születik belőle gyermek. A melegek és leszbikusok életmódja ráadásul kicsapongó, ők maguk sem akarnának házasságot kötni. Az azonos neműek házassága számos visszaélésre (pl. adócsökkentési célú házasság) ad lehetőséget.

A támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy egy demokratikus jogállamban az állam a vallási elvektől függetlenül kell, hogy működjön. Az egyes felekezetek eldönthetik, hogy milyen párkapcsolatokat részesítenek előnyben, de ezen elveiket nem kényszeríthetik az egész társadalomra. A hagyomány önmagában szintén nem érv politikai kérdések eldöntésében, ezen az alapon a nőknek még ma sem lenne választójoguk. Szintén problémás a többségi véleménnyel érvelni, hiszen az egyrészt – részben a törvények változását követve – változhat, másrészt alkotmányos demokráciákban a többségi elv és az alapvető emberi jogok csak összhangban érvényesülhetnek, a többségnek sincs joga az alapvető jogokat korlátozni. Az azonos neműek házasság kötése nem venne el semmit a heteroszexuálisoktól, attól hogy a melegek és leszbikusok is házzasságot köthetnek nem csökkenne a házasságok száma, sőt, az új lehetséges házasságok miatt még nőne is. Az, hogy egy kapcsolatból nem születhet gyerek, a heteroszexuálisok esetében sem jelenti a házasság akadályát, hiszen meddő és idős emberek is házasságot köthetnek. Az azonos nemű párok ráadásul ugyanúgy nevelhetnek gyereket, a népesség számának alakulása iránt aggódó embereknek inkább a melegek és leszbikusok gyermekvállalásának megkönnyítése, az örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés támogatása lenne a feladatuk. Az, hogy nem minden homoszexuális kötne házasságot, még nem érv amellett, hogy azok se köthessenek, akik viszont szeretnének. Az azonos neműek házasságának törvényes elismerése ráadásul a homoszexuálisok körében is felértékelné a hosszú távú és monogám párkapcsolat jelentőségét. Az azonos neműek házasságában semmi olyan nincs, ami különösen alkalmassá tenné a visszaélésekre, aki ilyen célból kötne házasságot, azt különböző nemű személlyel kötött házasság keretében is megteheti. Az azonos neműek házasságának tilalma ráadásul súlyos, törvények szintjén létező diszkrimináció, amely ellentmond mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mind az egyenlő emberi méltóság alkotmányos alapelvének.

[szerkesztés] A házasság alternatívái

Számos ország elismerte, hogy az azonos neműek párkapcsolata is érdemes a törvényi elismerésre, ám különböző okokból (hagyomány, népszerűtlenség) nem a házasság intézményének megnyitásával, hanem más intézmények átalakításával, újak bevezetésével próbálták rendezni a problémát.

[szerkesztés] Élettársi kapcsolat

Szabályozás Európában

Az egyik ilyen lehetőség az élettársi kapcsolat kiterjesztése az azonos nemű párokra, illetve az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeinek bővítése. Az élettársi kapcsolat intézményét számos ország elismeri, jelentősége abban áll, hogy egyre több pár választja a formális házasság helyett a „papírok nélküli” együttélést. Korábban az élettársi kapcsolat feltétele volt a felek különneműsége. Az azonos nemű párkapcsolatok elismerésének első lépése tehát ezen korlátozás megszüntetése volt. Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez semmilyen hivatalos bejelentésre vagy eljárásra nincs szükség, az a felek de facto együttélésével automatikusan jön létre. Az élettársi kapcsolat általában jóval kevesebb joggal és kötelezettséggel jár, mint a házasság vagy a későbbiekben említett regisztrált partnerkapcsolat. Így például automatikusan megszűnik, ha a felek különköltöznek, jogi következményei is szűkebbek, mint a másik két intézménynek. További probléma, hogy mivel az élettársi kapcsolat létrejötte nem kötődik hivatalos bejegyzéshez, hanem a felek tényleges együttélésével jön létre, jóval nehezebb fennállását hivatalosan igazolni.

Az azonos neműek élettársi kapcsolatát elismerik mindenütt, ahol létezik az azonos nemű párok számára is hozzáférhető regisztrált élettársi kapcsolat vagy házasság, valamint Horvátországban, Magyarországon, Izraelben, Portugáliában, és Argentína, Brazília, Olaszország és az Egyesült Államok egyes tartományaiban/államaiban.

[szerkesztés] Regisztrált partnerkapcsolat

Az élettársi kapcsolattól jelentősen különbözik a regisztrált partnerkapcsolat, amelynek létrejöttéhez a házassághoz hasonlóan szükséges a felek szándékának hatóság általi bejegyzése, és megszűnéséhez is a regisztráció törlésére van szükség (a különköltözés önmagában nem szünteti meg). A regisztrált partnerkapcsolathoz általában az élettársi kapcsolathoz képest többletjogosítványok kapcsolódnak, többek között a vagyonjog, a tartás, a lakáshasználat, az öröklés, az adózás és az örökbefogadás területén.

Több országban a regisztrált partnerkapcsolat szinte minden tekintetben egyenlő a házassággal, csak elnevezésében más. Ebben az esetben regisztrált partnerkapcsolatot csak azonos nemű párok köthetnek, hiszen a házasság ugyanilyen jogkövetkezménnyel jár a heteroszexuális párok számára. Más országokban a regisztrált partnerkapcsolat egy olyan köztes intézmény, amely szorosabb kapcsolat ugyan mint az élettársi kapcsolat, de a házassághoz fűzött jogkövetkezményeknek csak egy része kapcsolódik hozzá, és általában könnyebb felbontani is. Mivel ezen országokban a regisztrált partnerkapcsolat nem csak nevében, de tartalmában is eltér a házasságtól, jogos elvárás, hogy heteroszexuális párok is választhassák, ha nem kívánnak házasságot kötni, de élvezni akarják a regisztrált partnerkapcsolat nyújtotta jogosítványokat.

[szerkesztés] Az azonos neműek házassága Magyarországon

Magyarországon a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény ^[1]) értelmében házasságot csak egy nő és egy férfi köthet. Az azonos nemű párok együttélését a Polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény ^[2]) élettársi kapcsolatnak ismeri el. 1996 előtt élettársi kapcsolat csak különböző nemű személyek között jöhetett létre, ám az Alkotmánybíróság egy 1995-ben hozott döntésével^[3] ezt a szabályt diszkriminatívnak ítélte, és a törvény megváltoztatását írta elő. A magyar élettársi kapcsolat meglehetősen laza kapcsolatot jelent, még több évtizedes együttélés után sem kapcsolódnak hozzá olyan jogok mint a törvényes öröklés, a tartás vagy a lakáshasználat.

A jelenleg készülő új Polgári törvénykönyv tervezetében^[4] az élettársi kapcsolat jogkövetkezményeinek bővítése szerepel. Így például 10 éves együttélés után jogokat biztosítana a tartás és a lakáshasználat területén. A tervezet tartalmazza a fakultatív regisztrációt (az élettársi kapcsolat továbbra sem a bejegyzés tényével jönne létre és feltétele lenne a felek tényleges együttélése), amely megkönnyítené a kapcsolat fennállásának bizonyítását. Az új Polgári törvénykönyv parlamenti vitája 2007-re várható.

A 2006-2010 kormányprogram tervezetében^[5] a tartós élettársi kapcsolatban élők jogainak kiterjesztése, a házastársakéhoz hasonló jogok megadása szerepel. A tervezet nem nevezi néven e jogokat, nem tesz említést a regisztrációról, és az sem derül ki, hogy az új Ptk. elfogadásával vagy külön törvény-módosítással kívánják a célt elérni. Sajtóértesülések szerint a programpont az SZDSZ nyomására került a kormányprogramba^[6].

Meleg érdekvédelmi szervezetek törekvése ellenére a magyar politikai élet fősodrába még nem került be az azonos neműek házasságának kérdése. A pártok közül egyedül az SZDSZ vállalta fel az azonos neműek házasságának támogatását, bár következetlenül: hol a házasság megnyitását, hol a házassághoz hasonló jogokkal járó regisztrált élettársi kapcsolat bevezetését javasolták, ilyen tárgyú törvényjavaslatot be is nyújtottak a Parlamenthez^[7]. A regisztrált partnerkapcsolat bevezetését az MSZP több politikusa és minisztere is szorgalmazta, de a javaslat hivatalos pártkiadványokban és programokban nem jelent meg. A Fidesz és az MDF mind a házasságot, mind a regisztrált élettársi kapcsolatot elutasítja.

Az esélyegyenlőségi miniszterek az elmúlt években következetesen a regisztrált partnerkapcsolat mielőbbi bevezetése mellett tették le a voksukat, az Igazságügyi Minisztérium azonban az új Ptk. elfogadása előtt nem kíván az üggyel foglalkozni.