Brazília
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
Nemzeti mottó: Ordem e Progresso ("Rend és haladás") |
|||||
Államforma | szövetségi köztársaság | ||||
Hivatalos nyelv | portugál | ||||
Főváros | Brasília |
||||
Legnagyobb város | São Paulo | ||||
Elnök |
Luiz Inácio Lula da Silva |
||||
Miniszterelnök | a mindenkori elnök | ||||
Terület - teljes - ebből víz |
5. 8 514 876 km² 0,65 % |
||||
Népesség - 2005. évi adat - népsűrűség |
5. 186 112 794 fő 22 fő/km² |
||||
GDP - teljes (2005) - egy főre jutó |
10. 1 552 542 millió USD 4124 USD |
||||
Pénznem | Real (BRL ) |
||||
Időzóna | UTC -2 – -5 (NYISZ: nincs) | ||||
Függetlenség |
Portugáliától: 1822. szeptember 7. (elfogadták: 1825. augusztus 29.) |
||||
Himnusz | Hino Nacional Brasileiro | ||||
TLD | .br | ||||
Nemzetközi gépkocsijel | BR | ||||
Hívószám | +55 |
||||
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Délen Uruguay-jal, délnyugaton Argentínával, Paraguay-jal és Bolíviával, keleten Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brasília (Brazíliaváros).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Észak-déli kiterjedése kb. 4500 km és kb. 7500 km-es partszakasszal érintkezik az Atlanti-óceánnal.
[szerkesztés] Domborzata
A dél-amerikai kontinens keleti illetve központi részét foglalja el. Felszíne mégsem mutat nagy változatosságot, két tájegysége az Amazonas-medence és a Brazil-felföld.
- Az Amazonas-medence mintegy 3500 km hosszú és 200 km széles síkság a Guyanai-hegyvidék és a Brazil felföld között. A szárazföld belsejében szélesebb, az Amazonas torkolatában szűkül.
- A Brazil-felföld 2000 méter magasságig kapaszkodó hegyek és fennsíkok, platók rendszere. Magassága a parttól a kontinens belseje felé csökken. Legmagasabb csúcsa a Pico da Bandeira (2 884 m).
[szerkesztés] Vízrajza
Leghosszabb folyók:
- Amazonas - 6 480 km
- Paraná - 4 700 km
- Purús - 3 200 km
- Araguaia - 2 632 km
Legnagyobb tava: Lagoa Mirim (Uruguay és Brazília közös tava).
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége, lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakossága: korábbi adatok:
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés:
- Születéskor várható élettartam:
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Az utóbbi fél évszázadban a városi lakosság aránya 80%-ra emelkedett. 1 millión felüli városok tucatnyi akad:
- Rio de Janeiro (1960 előtt főváros)
- São Paulo a legnépesebb város (18 millió lakossal), egyben az ország gazdasági központja.
Legnépesebb települései:
Város | Szövetségi állam | Lakosság | ||
---|---|---|---|---|
São Paulo | SP | 11.016.703 | ||
Rio de Janeiro | RJ | 6.136.652 | ||
Salvador | BA | 2.711.372 | ||
Fortaleza | CE | 2.416.920 | ||
Belo Horizonte | MG | 2.400.920 | ||
Brasília | DF | 2.383.784 | ||
Curitiba | PR | 1.788.559 | ||
Manaus | AM | 1.688.524 | ||
Recife | PE | 1.515.052 | ||
Porto Alegre | RS | 1.440.939 | ||
Belém | PA | 1.428.368 | ||
Guarulhos | SP | 1.283.253 | ||
Goiânia | GO | 1.220.412 | ||
Campinas | SP | 1.059.420 | ||
1 millió feletti lakossal rendelkező városok az IBGE 2006 júliusi adatai szerint. |
[szerkesztés] Gazdaság
Tekintélyes termelőerővel rendelkezik – nemzeti jövedelme 550 és 1300 milliárd dollár között, a pénzegység (real, rövidítése R$) átszámítási módjától függően –, amelynek java része – több, mint fele, a kulcsszektorokban ennél is nagyobb arányban – a külföldi tőke kezén van.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
- Energiagazdálkodás - bányászat - ipar
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Történelme
1500-ban Pedro Alvarez Cabral portugál hajós fedezte fel Brazíliát, amikor egy Indiába tartó flotta az Atlanti-óceán déli részén váratlanul szárazföldre bukkant. Az ország nevét egy fafajtáról kapta. Portugália rövidesen bejelentette igényét a területre, amely az 1530-as évektől gyarmatává vált. A terület kiaknázása fakitermeléssel kezdődött, majd az 1580-as évek táján nagy cukornádültetvények létesültek. Megindult a rabszolgavadászat, és az ültetvényeken főleg Nyugat-Afrikából behurcolt fekete rabszolgákat dolgoztattak. A cukornád mellett a kávé termesztése is megindult. Az ország belső részének gyarmatosítása csak azután kezdődött meg, hogy arany- és gyémántlelőhelyeket tártak fel a Mato Grosso hegységben. Brazília portugál gyarmatból 1822-ben vált független állammá.
A rabszolgakereskedelmet a 19. század közepén betiltották, de csak 1888-ban hoztak törvényt a rabszolgaság eltörléséről. A köztársaságot 1889-ben kiáltották ki.
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Old Postcards from Brazil
- Brazília magyarországi nagykövetsége
- Brazília térkép
- Képek a Geographicguide.com-on (angol nyelvű)
[szerkesztés] Források
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.)
- Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.)ISBN 963-09-1666-5
A világ országai | Amerika | |
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Falkland-szigetek | Francia Guyana | Grönland | Guadeloupe | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Martinique | Montserrat | Puerto Rico | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek |
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |