Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions India - Wikipédia

India

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Indiai Köztársaság
भारत गणराज्य
Republic of India
India zászlaja India címere
India zászlaja India címere
Nemzeti mottó: Satyamēva jayat (सत्यमेव जयते)
(Csak az igazság győzedelmeskedik)
Himnusz: Jana Gana Mana
India fekvése
Főváros Újdelhi
28°34′É’’ 77°12′K’’
Államforma Szövetségi köztársaság
 - Köztársasági elnök Abdul Kalam
 - Miniszterelnök Manmohan Singh
Hivatalos nyelv Indiai, regionálisan még 21 nyelv
Függetlenség 1947. augusztus 15
Terület  
 - Összes 3 166 414 km² (7.)
 - Víz (%) 9,56
Népesség  
 - 2005-ös becslés 1 103 371 000  (2.)
 - 2001-es népszámlálás 1 027 015 248
 - Népsűrűség 329 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 3,633 milliárd dollár (4.)
PPP: 771 951 millió dollár
 - Egy főre jutó 3 320 dollár (122.)
PPP: 714 dollár
HDI (2003) 0,611 (126.) – közepes
Pénznem Rúpia (INR)
Időzóna IST (UTC+5:30)
 - Nyári időszámítás nincs (UTC+5:30)
Internet TLD .in
Nemzetközi gépkocsijel IND
Hívószám ++91

India neve évszázadokon át úgy élt az európai népek tudatában, mint a mesék, rejtelmek, csodák és kincsek birodalma. A 20. század Indiája a valóságban temérdek gonddal, bajjal küszködő ország.

Az India elnevezés az Indus folyóra és környékére utal. Az ország hindi neve Bhárat. Nevét egy legendás indiai király, Bhárata szanszkrit nevéről kapta, akinek leszármazottjainak a történetét India egyik híres eposza, a Mahábhárata meséli el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Természetföldrajz

Fő szócikk : India földrajza

[szerkesztés] Határai

[szerkesztés] Rövid földrajzi jellemzés

Az Arab-tengerrel, az Indiai-óceánnal és a Bengáli-öböllel határos, kontinensnyi méretű ország Dél-Ázsiában. Északon az ország legmagasabb csúcsát hordozó Karakorum és a Himalája 8000 méter fölé nyúló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai határolják. A hegységek dél felé meredeken lejtenek az Indiai-alföldre, amely négy alföld összefoglaló elnevezése : az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba, a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel, a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához, az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje. Az ország középső és déli részét az ősi kőzetekből álló Dekkán alkotja, amelynek északnyugati részét nagy kiterjedésű bazaltláva-takaró fedi. A Dekkán-fennsíkja nyugatról kelet felé lejt, nyugati peremén a Nyugati-Ghátok meredeken emelkedik ki a Malahár-part alföldjéből, keleti peremét a Kelet-Ghátok alkotják, amelyhez a Koromandel-part letarolt síksága simul. Legmagasabb pontja a Godwin Austen (K2, Csogir Feng) amely 8616 méter. Legjelentősebb folyói a Gangesz, a Brahmaputra, a Godavari, a Narmada, a Krishna és az Indus. Legnagyobb tavai a Chilka-tó és a Hirakudi-víztároló.

[szerkesztés] Történelem

Fő szócikk : India történelme

A Madhja Pradés állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első ismert állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 1900-ig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át. I. e. 500 körül ez is felbomlott, helyén sok új birodalom jött létre.

Az ország északi részén alakult ki a Maurja birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, és ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta magát a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia.

A Mehrangarh erőd
Nagyít
A Mehrangarh erőd

Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi szultanátus irányítása alá került, később a Mughalok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a Dél-Indiai Vidzsajanagara birodalom (1336-1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint pl. Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, amik eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, gyarmatok kezdtek létesíteni. Az 1857-es forradalom (amit az indiai függetlenségért vívott első harcnak is hívnak) a brit megszállók ellen kudarcot vallott. A lázadás elnyomása után a Brit impérium uralma alá került egész India. A 20. század beköszöntével Mahatma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, amik végül 1947 augusztus 15.-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950 január 26.-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Néhrú lett.

Mint többvallású és többnemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek az kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartományok hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki földalatti robbantásokkor, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emeli. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

India 28 államra (amelyek még tovább 593 kerületre vannak felosztva) és 7 szövetségi területre van felosztva. A tagállamok, Delhi és Pondicseri szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll.

Államok:

India államai
Nagyít
India államai
  1. Ándhra Pradés
  2. Arunácsal Pradés
  3. Asszám
  4. Bihár
  5. Cshattíszgarh
  6. Goa
  7. Gudzsarát
  8. Harijána
  9. Himácsal Pradés
  10. Dzsammu és Kasmír
  11. Dzshárkhand
  12. Karnátaka
  13. Kerala
  14. Madhja Pradés
  1. Mahárástra
  2. Manipur
  3. Meghálaja
  4. Mizoram
  5. Nágaföld
  6. Orisza
  7. Pandzsáb
  8. Rádzsaszthán
  9. Szikkim
  10. Tamilnádu
  11. Tripura
  12. Uttaráncsal
  13. Uttar Pradés
  14. Nyugat-Bengál

Szövetségi területek:

  1. Andamán- és Nikobár-szigetek
  2. Csandígarh
  3. Dadra és Nagar Haveli
  4. Daman és Diu
  5. Laksadíva
  6. Pondicseri

Fővárosi közigazgatási terület:

  1. Delhi

India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindezidáig nem jelentett be.

[szerkesztés] Demográfia

Fő szócikk : India demográfiája

India a világ második legnépesebb országa. A világon minden nyolcadik ember indiai. A nyelveket, a vallásokat és a kasztokat a szociálpolitikai szervezetek korlátozzák és befolyásolják a magas népességi ráta miatt. Az ország legnagyobb agglomerációi Mumbai (Bombay), Delhi, Kalkutta és Chennai (Madras). Az ország lakosságának 64,8%-a rendelkezik alapműveltséggel : a nők 53,7 %-a és a férfiak 75,3%-a. 1000 férfira 993 nő jut. India lakosságának 39,1 %-nak van biztos állása, ez a férfiak 51,7%-a és a nők 25,6%-a. A születéskor várható élettartamuk a nőknek 64 év, a férfiaknak 63 év,. Az évi népességnövekedés 1,47%, de ez folyamatosan csökken az állam születésszabályozása miatt.

A népsűrűség
Nagyít
A népsűrűség
Írni és olvasni tudók aránya
Nagyít
Írni és olvasni tudók aránya

Annak ellenére, hogy az emberek 81%-a hindu vallású, Indiában van a harmadik legnagyobb muzulmán közösség a világon Indonézia és Pakisztán után (a lakosság 12%-a muszlim vallású). További jelentős vallások még a kereszténység (2%), a szikhizmus (2%), a buddhizmus (1%) és a dzsainizmus (1%).

Indiában két nagy nyelvcsalád van : az indoeurópai (az emberek 74%-a beszéli) és a dravida (az emberek 24 %-a beszéli). Az országban használatos további nyelvek a sino-tibeti és az ausztroázsiai nyelvcsaládból származnak. A hivatalos nyelvek az angol és a hindí. További jelentős nyelvek még a bengáli, a telugu, a maráthí, a tamil, az urdu, a gudzsaráti, a szanszkrit, a nága, a malajálam, a kannada, az orija, a pandzsábi, az asszámi, a kasmíri, a szindhí és a szikkimi.

[szerkesztés] Gazdasága

Fő szócikk: India gazdasága


A világ második legnépesebb országának gazdasági szerkezete az 1990-es évek elején kezdett átalakulni, amit a GDP kimagasló mértékű, közel 6%-os évi növekedése bizonyít. Ez az országba érkező, egyre nagyobb külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető, amelyek értéke több mint 20-szorosára nőtt. Az utóbbi években évente már több mint 2 milliárd USD értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett Indiába. Legfontosabb telepítőtényezők a hatalmas piac és az olcsó, de igen jól képzett, kreatív munkaerő. A növekedés másik tényezője az export óriási mértékű, évente átlagosan több mint 12%-os növekedési rátájú felfutása, amely az indiai exportösztönző gazdaságpolitikát dicséri. Két húzóágazata a magas színvonalú feldolgozóipar és a szolgáltatási szféra. Kivitelének több mint 70%-át már a gépipari és elektronikai termékek adják. A szolgáltatási tevékenységek, főleg a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, valamint a szoftvergyártás GDP-jének már közel felét állítják elő. Már több mint 200 szoftvergyártó vállalat van Indiában, többségük az amerikai transznacionális cégek leányvállalata. Az indiai kormány szociális politikáját a nemzetközi elemzők részben sikeresnek ítélik. A születésszabályozás egyre nagyobb mértékű elterjedésével a népesség növekedési üteme már csökken (jelenleg ez 1,51 %). Az alapfokú oktatás is egyre elterjedtebbé vált, sőt a felsőoktatás megítélése világszinten igen kedvező. Ugyanakkor az egyes társadalmi rétegek közötti különbségek hatalmas mértékben nőttek. India lakosságának közel a fele a szegénységi szint, vagyis a napi 1 USD alatt él. A mai napig a társadalmi élet legmeghatározóbb vonása, az alkotmányban lefektetett elvekkel ellentétesen, a hindu vallásból eredően a lakosság több ezer kasztra való tagolódása.

A Tádzs Mahal, India leglátogatottabb turistalátványossága
Nagyít
A Tádzs Mahal, India leglátogatottabb turistalátványossága

[szerkesztés] India kultúrája

Lásd: India művészete

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Ázsia
Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet
A Föld régiói
Afrika Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
Amerika Dél · Észak · Karib-térség · Közép · Latin
Ázsia Dél · Délkelet · Délnyugat · Észak · Kelet · Belső · Közép
Európa Dél · Észak · Kelet · Közép · Nyugat
Óceánia Ausztrálázsia · Melanézia · Mikronézia · Polinézia

Sarkvidékek Antarktisz · Arktisz
Óceánok Atlanti · Csendes · Északi  ·Indiai

Más nyelveken
THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu