Brunei

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

برني دارالسلام
Negara Brunei Darussalam

(Brunei zászlaja) (Brunei címere)
Mottó Always Render Service by God's guidance
Hivatalos nyelv	maláj
Főváros	Bandar Seri Begawan
Szultán	Hassanal Bolkiah
Terület  - Teljes  - ebből víz	163. 5.765 km² 8,6%
Népesség  - Teljes (2004)  - Népsűrűség	162. 357.800 62/km²
Függetlenség	1984. január 1.
Pénznem	Brunei dollár (BND)
Időzóna	UTC + 8
Himnusz	Allah Peliharakan Sultan
TLD	.bn
Hívókód	673

Negara Brunei Darussalam, gyakrabban használt nevén Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malájziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-Kínai tengeren húzódnak. A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Brit Nemzetközösségnek.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Politika 3 Körzetei 4 Földrajz 5 Gazdaság 6 Demográfia 7 Kultúra 8 Lásd még 9 További olvasmányok 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

A Brunei Szultanátus a 14. és a 16. századokban élte fénykorát, igen nagyhatalmú ország volt. Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A regionális középhatalmi státuszt fokozatosan, európai befolyás hatására veszítették el. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert. A 19. században azután Brunei, különböző maláj raja-kal vívott háborúkban, elveszítette területei nagy részét.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Malájziai Szövetségben. 1888 és 1984 között Brunei brit protektorátus volt.

[szerkesztés] Politika

Brunei szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004. szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurkha lövész-zászlóalja a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei Hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malájziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak.

[szerkesztés] Körzetei

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

• Belait
• Brunei és Muara
• Temburong
• Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve Mukim.

[szerkesztés] Földrajz

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy 10000-en laknak. Legnagyobb városai között van a főváros Bandar Seri Begawan (kb. 78 000 lakos), Muara kikötőváros valamint Seria és Kuala Belait olajbányász körzetek.

Brunei éghajlata egyenlítői-trópusi, nagyon magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel.

[szerkesztés] Gazdaság

Ebben az apró, gazdag országban a külföldi és a hazai vállalkozás, kormányzati szabályozás, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkozdás elemei keverednek egymással. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáz-termelés biztosítja. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. Brunei vezetői aggódnak amiatt, hogy az orsazág egyre növekvő integrálódása a világ gazdasági folyamataiba majd aláássa a meglévő társadalmi kohéziót, bár 2000-ben ők törtötték be az APEC (Asian Pacific Economic Cooperation) (Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) rotációs elnöki posztját. A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában, a teljes gazdaság bázisának szélesítése.

[szerkesztés] Demográfia

Az ország lakosságának kb. kétharmada maláj eredetű. A legnépesebb etnikai kisebbség a kínai, kb 15 %-os népességgel. Ezek a népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is, a maláj a hivatalos nyelv, és igen fontos a kínai. Széleskörben használják az angol nyelvet.

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg kínai származású emberek), sok a keresztény vallású és kisebb közösségek a mai napig folytatják a bennszülött vallási rituálékat.

[szerkesztés] Kultúra

Brunei kultúrája gyakorlatilag megegyezik a maláj kultúrával, jelentős hindu és iszlám behatásokkal.

[szerkesztés] Lásd még

• ASEAN
• Malájzia
• Indonézia
• Bandar Seri Begawan

[szerkesztés] További olvasmányok

• L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Brunei térkép

ASEAN Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége
Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Laosz | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam
Megfigyelő státusz: Pápua Új-Guinea

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír | Észak-Ciprus | Hongkong | Kasmír | Kurdisztán | Makaó | Palesztina | Tajvan | Tibet