Jordánia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Jordánia (arabul أردنّ, teljes nevén Jordán Hasemita Királyság) közel-keleti arab ország. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, nyugatról Izrael és Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője. A hivatalos nyelv az arab. A jelenlegi uralkodó II. Abdullah.


(Jordánia zászlaja)	(Jordánia címere)

Mottó: nincs

Hivatalos nyelv

arab

Főváros Ammán

Király II. Abdullah

Miniszterelnök Adnan Badran

Terület

- Teljes
- ebből víz

110.

92 300 km²
0,01%

Népesség

- Teljes (2002.)
- Népsűrűség

107.

5 153 378
48/km²

Függetlenség

- Kikiáltva
- Elismerve

a Népszövetségtől

1946 május 25

Pénznem Jordániai dinár (JOD)

Időzóna UTC +2

Himnusz As-salam al-malaki al-urdoni

TLD

.jo

Hívószám +962

[szerkesztés] Története

Területe az izraeli és a Júdeai királyság bukása után asszír, perzsa, egyiptomi uralom alatt állt. Az i. e. 2. század végén a Római Birodalom fennhatósága alá került.

A 7. században (i.sz.) arabok hódították meg. A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus.

Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett, majd 1946-ban Transzjordániai Hasemita Királyság néven 1949-ben függetlenné vált.

1948-ban Jordánia részt vett az Izrael elleni háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Jeruzsálem óvárosát.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső terület izraeli megszállás alá került.

1970-71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le.

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben - második arab államként - békét kötött Izraellel.

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Közigazgatási beosztása

[szerkesztés] Földrajza

Felszíne mészkőből álló, átlag 800-1000 m magas fennsík, amelyet a mély Jordán-árok egy keleti nagyobb és egy nyugati kisebb részre tagol. Éghajlata szubtrópusi. Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

[szerkesztés] Gazdaság

A mezőgazdaság búzát, árpát, rizst, kukoricát, hüvelyeseket, olivát és szőlőt termel. Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

[szerkesztés] Külkapcsolatok

[szerkesztés] Demográfia

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai \| Ázsia
Afganisztán \| Arab Emírségek \| Azerbajdzsán \| Bahrein \| Banglades \| Bhután \| Brunei \| Ciprus \| Fülöp-szigetek \| Grúzia \| India \| Indonézia \| Irak \| Irán \| Izrael \| Japán \| Jemen \| Jordánia \| Kambodzsa \| Katar \| Kazahsztán \| Kelet-Timor \| Kína \| Kirgizisztán \| Koreai Köztársaság (Dél-Korea) \| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) \| Kuvait \| Laosz \| Libanon \| Malajzia \| Maldív-szigetek \| Mianmar (Burma) \| Mongólia \| Nepál \| Omán \| Oroszország \| Örményország \| Pakisztán \| Srí Lanka \| Szaúd-Arábia \| Szingapúr \| Szíria \| Tádzsikisztán \| Thaiföld \| Törökország \| Türkmenisztán \| Üzbegisztán \| Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek \| Karácsony-sziget \| Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír \| Észak-Ciprus \| Hongkong \| Kasmír \| Kurdisztán \| Makaó \| Palesztina \| Tajvan \| Tibet

Arab Liga
Algéria \| Bahrein \| Comore-szigetek \| Dzsibuti \| Egyesült Arab Emírségek \| Egyiptom \| Irak \| Jemen \| Jordánia \| Katar \| Kuvait \| Libanon \| Líbia \| Marokkó \| Mauritánia \| Omán \| Palesztina \| Szaúd-Arábia \| Szíria \| Szomália \| Szudán \| Tunézia

Ez a földrajzi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../j/o/r/Jord%C3%A1nia.html"

Kategóriák: Jordánia | Csonkok (földrajz) | Csonkok 2005 júniusából

A világ országai \| Ázsia
Afganisztán \| Arab Emírségek \| Azerbajdzsán \| Bahrein \| Banglades \| Bhután \| Brunei \| Ciprus \| Fülöp-szigetek \| Grúzia \| India \| Indonézia \| Irak \| Irán \| Izrael \| Japán \| Jemen \| Jordánia \| Kambodzsa \| Katar \| Kazahsztán \| Kelet-Timor \| Kína \| Kirgizisztán \| Koreai Köztársaság (Dél-Korea) \| Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) \| Kuvait \| Laosz \| Libanon \| Malajzia \| Maldív-szigetek \| Mianmar (Burma) \| Mongólia \| Nepál \| Omán \| Oroszország \| Örményország \| Pakisztán \| Srí Lanka \| Szaúd-Arábia \| Szingapúr \| Szíria \| Tádzsikisztán \| Thaiföld \| Törökország \| Türkmenisztán \| Üzbegisztán \| Vietnam
Függő területek: Ashmore- és Cartier-szigetek \| Karácsony-sziget \| Kókusz (Keeling)-szigetek
Vitatott státuszú területek: Dzsammu és Kasmír \| Észak-Ciprus \| Hongkong \| Kasmír \| Kurdisztán \| Makaó \| Palesztina \| Tajvan \| Tibet