Lengyelország
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam, amely nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Belorussziával, míg északon a Balti-tengerrel, Litvániával és végül Oroszországgal (a Kalinyingrádi Terület nevű exklávé révén) határos. Földrajzi helyzete is hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelország története során igen sokszor hadszíntérré vált.
|
|||||
| mottó: Bóg, Honor, Ojczyzna magyarul: Isten, becsület, haza |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | lengyel¹ | ||||
| Főváros | Varsó | ||||
| Köztársasági elnök | Lech Aleksander Kaczynski | ||||
| Miniszterelnök | Jarosław Kaczyński | ||||
| Terület - Összes - % Víz |
68. 312 685 km² 2,6% |
||||
| Népesség - Összes (2004) - Népsűrűség |
31. 38 626 349 123,5/km² |
||||
| GDP - Össz (2005) - GDP/fő |
25. 512 890 millió USD 11 000 USD |
||||
| Függetlenség | Visszanyert 1918. november 11. |
||||
| Pénznem | Złoty (PLN) |
||||
| Időzóna | UTC +1 (NYISZ: van) | ||||
| Nemzeti himnusz | Mazurek Dąbrowskiego | ||||
| TLD | .pl | ||||
| Nemzetközi gépkocsijel | PL | ||||
| Hívószám | +48 |
||||
| 1: belorusz, kasub, német és ukrán nyelvet is használnak néhány hivatalban. Azonban ezek nem hivatalos nyelvek. | |||||
 |
|||||
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (legmagasabb pontja a Sniezka (lengyelül: „havas csúcs”, 1603 m) és a Kárpátok, beleértve a Tátra), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik.
[szerkesztés] Vízrajz
A legnagyobb folyó a Visztula (lengyelül Wisła),a nyugati határfolyó, az Odera (lengyelül Odra), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. A jég formálta Mazuri-tóhátság (lengyelül Mazury) a leglátogatottabb tóvidék az országban. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók.
[szerkesztés] Éghajlat
Lengyelország éghajlata mérsékelten kontinentális, hideg, felhős, csapadékos, mérsékelten hideg telekkel és enyhe nyarakkal, amelyeket szintén sok csapadék jellemez. Északon Óceáni éghajlat jellemző.
[szerkesztés] Növény- és állatvilág
[szerkesztés] Az ország neve
Lengyelország neve lengyelül Polska. Az ország hivatalos neve Rzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország neve és a nép polak, polski neve azonos eredetű. A legelterjedtebb vélemény szerint a Polska és polak elnevezések a polán nevű szláv törzs nevéből erednek. Egy másik nézet szerint a név egy Goplanie nevű néptől származik, amely a Goplo-tó körül élt, és 845 körül kb. 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén. Az elfogadott etimológia szerint a név végső gyökere a pole („mező”) szó, illetve az ebből származó polanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többi szláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.
A magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.[1]
[szerkesztés] Történelem
A lengyel nemzet a 10. század közepe táján kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni.
[szerkesztés] Lengyelország 16. századi aranykora
Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége a lengyel-litván államközösség idején volt. Lengyelország polgárai büszkék voltak ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a szabadság azóta is a legfontosabb értékek egyike. A lengyelek gyakran nevezik magukat a „Szabad emberek nemzetének”.
[szerkesztés] 17-18. század
A 17. század közepén a Bohdan Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét az Tűzzel-vassal című regény örökítette meg. 1699 előtt számos háború folyt Törökország, Oroszország, Svédország, Erdély és Brandenburg-Poroszország között. Az ezt követő 80 év folyamán a gyakorta háborús övezetté váló ország intézményi rendszerében is eluralkodott a totális anarchia, és az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A felvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhai államrendszer visszaállításának támogatását hozta el, megalkotva ezzel Európa első írott alkotmányát.
A reformfolyamat megszakadt Lengyelország 1772, 1793 és 1795 évi, Oroszország, Poroszország és Ausztria közötti felosztásával. A lengyelek nem hagyták elveszni szabadságukat, és sokszor fel is lázadtak elnyomóik ellen.
Lásd részletesen: Lengyelország három felosztása
[szerkesztés] 19. század
A napóleoni háborúk után a helyreállított lengyel állam, a Varsói Nagyhercegség néven létezett mint az Orosz Birodalom része, a nagyhercegséget az orosz cár uralta. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelország liberális alkotmányt hozott, azonban a cár gyámkodása alatt lévő területet már ez sem tudta megmenteni az országot. Az orosz cárok hamarosan megnyírbálták a lengyel szabadságjogokat és az Orosz Birodalom de facto annektálta az országot. A 19. század végén, az osztrák uralom alatt sínylődő Galícia vált a felkelések központjává.
[szerkesztés] 20. század
Az első világháború alatt a szövetséges haderők egyöntetűen megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Ezt Thomas Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke 13 pontban dekralálta. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét. (Második Lengyel Köztársaság).
A szovjet-orosz agresszióval szemben Lengyelország megőrizte függetlenségét az 1919. évi lengyel–szovjet–orosz háborúban. A Második Lengyel Köztársaság a második világháború kitöréséig állt fenn, amikor Németország és a Szovjetunió felosztották a területét maguk között (1939 szeptember 27). Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott ez az időszak. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki.
A háború után Lengyelország határait nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg a nyugati határ az Odera-Neisse határ lett. Ezáltal Lengyelország 76 000 négyzetkilométert, a háború előtti méretének 20 %-át elvesztette. A határmódosítások emberek milióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált. A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan,Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztalinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer liberálisabb formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből, és a szabadságjogok skálája is kiszélesedett.
A munkások megmozdulásainak hatására már 1980-ban megalakult a "Szolidaritás" szakszervezet, amely az idők múlásával politikai erő lett. Ez a párt döntötte meg Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmát 1989-ben, megnyerte a demokratikus választásokat, és az elnöki székbe is a Szolidaritás párt jelöltje került.
[szerkesztés] A rendszerváltás óta
A sokkterápia program az 1990-es évek elején képessé tette a lengyel gazdaságot az átállásra, és az egyik legdinamikusabb rendszerváltó állammá vált. Lengyelország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A kormány hathatós kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az igen volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
AZ 1952-ben született alkotmányt 1989-ben módosították. 1997-ben végül népszavazás hagyta jóvá a jelenlegi alkotmányt. Ez tartalmazza a katolikus egyház követeléseit, az élethez való jogot.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe,azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm [Szejm]) és a 100 tagú Szenátusból (Senat [Szenat]) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5 %-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.
Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.
A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalició adja.
Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).
A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich), öt éves időtartamra.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben lásd: Lengyelország vajdaságai
Lengyelország 16 vajdaságra (lengyelül województwo), mint közigazgatási régióra oszlik:
- Nagy-Lengyelországi Vajdaság (Wielkopolskie)
- Kujávia-Pomerániai Vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)
- Kis-Lengyelországi Vajdaság (Małopolskie)
- Łódźi Vajdaság (Łódzkie)
- Alsó-Sziléziai Vajdaság (Dolnośląskie)
- Lublini Vajdaság (Lubelskie)
- Lubuszi Vajdaság (Lubuskie)
- Mazóviai Vajdaság (Mazowieckie)
- Opolei Vajdaság (Opolskie)
- Kárpátaljai Vajdaság (Podkarpackie)
- Podlasiei Vajdaság (Podlaskie)
- Pomerániai Vajdaság (Pomorskie)
- Świętokrzyski Vajdaság (Świętokrzyskie)
- Sziléziai Vajdaság (Śląskie)
- Warmia-Mazúriai Vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)
- Nyugat-Pomerániai Vajdaság (Zachodniopomorskie)
[szerkesztés] Politikai pártok
- Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD)
- Lengyel Parasztpárt (PSL)
- Demokratikus Únió (UD) - a Szolidaritás szakszervezeti mozgalom utódja
- Munka Únió (UP)
- Független Lengyelország Konföderáció (KPN)...
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Fő szócikk: Lengyelország hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Lakosság: 38 576 600 (2003), korábbi adatok: 24, 8 millió (1950), 32,5 millió (1970), 38,7 millió (1999)
- Népsűrűség: 123 fő/km2 (2003)
[szerkesztés] Legnépesebb települései
- Városi lakosság: 64,7 % (2003)
| Város | Népesség (2004) | Vajdaság |
Kép:Krakau05.jpg
Kraków
|
|
|---|---|---|---|---|
| 1 | Warszawa/Varsó | 1 692 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 2 | Łódź | 774 000 | Łódźi (Łódzkie) | |
| 3 | Kraków | 758 000 | Kis-Lengyelországi (Małopolskie) | |
| 4 | Wrocław | 634 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 5 | Poznań | 571 000 | Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie) | |
| 6 | Gdańsk | 460 000 | Pomerániai (Pomorskie) | |
| 7 | Szczecin | 420 000 | Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie) | |
| 8 | Bydgoszcz | 369 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 9 | Lublin | 356 000 | Lublini (Lubelskie) | |
| 10 | Katowice | 315 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 11 | Białystok | 295 000 | Podlasiei (Podlaskie) | |
| 12 | Gdynia | 253 000 | Pomerániai (Pomorskie) | |
| 13 | Częstochowa | 249 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 14 | Sosnowiec | 230 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 15 | Radom | 227 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 16 | Toruń | 208 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 17 | Kielce | 205 000 | Świętokrzyski (Świętokrzyskie) | |
| 18 | Gliwice | 200 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 19 | Zabrze | 192 500 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 20 | Bytom | 189 500 | Sziléziai (śląskie) | |
| 21 | Bielsko-Biała | 175 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 22 | Olsztyn | 173 000 | Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie) | |
| 23 | Rzeszów | 159 000 | Kárpátaljai (Podkarpackie) | |
| 24 | Ruda Śląska | 148 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 25 | Rybnik | 141 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 29 | Tychy | 131 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 27 | Dąbrowa Górnicza | 130 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 28 | Opole | 129 000 | Opolei (Opolskie) | |
| 26 | Elbląg | 132 000 | Warmia-Mazúriai (Warmińsko-Mazurskie) | |
| 30 | Płock | 128 000 | Mazóviai (Mazowieckie) | |
| 31 | Wałbrzych | 128 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 32 | Gorzów Wielkopolski | 126 000 | Lubuszi (Lubuskie) | |
| 33 | Włocławek | 120 000 | Kujávia-Pomerániai (Kujawsko-Pomorskie) | |
| 34 | Zielona Góra | 118 000 | Lubuszi (Lubuskie) | |
| 35 | Tarnów | 118 000 | Kis-Lengyelországi (Małopolskie) | |
| 36 | Chorzów | 114 000 | Sziléziai (Śląskie) | |
| 37 | Kalisz | 110 000 | Nagy-Lengyelországi (Wielkopolskie) | |
| 38 | Koszalin | 106 000 | Nyugat-Pomerániai (Zachodniopomorskie) | |
| 39 | Legnica | 105 000 | Alsó-Sziléziai (Dolnośląskie) | |
| 40 | Słupsk | 100 000 | Pomerániai (Pomorskie) |
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- lengyelek 97,5 %, németek 1 %, ukránok és ruszinok 1 %, fehéroroszok 0,5%, egyéb: tatárok, csehek, litvánok, örmények, romák
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kormányzati weboldalak
- a lengyel kormány hivatalos honlapja
- Tourist information portal
- KPRM - a miniszterelnök hivatalos honlapja
- Prezydent - a köztársasági elnök hivatalos weboldala
- Sejm - a Szejm hivatalos weboldala
- Senat - a Szenátus hivatalos weboldala
- Sad Najwyzszy - a Legfelsőbb Bíróság hivatalos weboldala
- Trybunal Konstytucyjny - az Alkotmánybíróság hivatalos weboldala
[szerkesztés] Lengyelországi turizmus
- Lengyelország térkép
- Lengyelország hójelentése és sícentrumai magyarul - Hójelentés.hu
- Fényképek Lengyelországról
- Tourist information
- Wroclawpics
- Poznanpic
- Tatra Mountains Pics
- Masuria Pics
- pictures of Poland
- Lots of nice pics
- panoramas
- Polish Webcams
- eMap of Poland
- Tourist information portal
- polandtour.org
- poland.com
- Willgoto Poland, Travel guide and directory
- Polish hotels and travel guide
- Castels of Poland
[szerkesztés] A legnépszerűbb lengyel web-portálok
[szerkesztés] Látnivalók
 Rogalin |
 Puławy |
 Książ |
|
 Pszczyna |
 Zamość |
||
 Baranów Sandomierski |
 Kazimierz Dolny |
 Janowiec |
 Nowy Wiśnicz |
 Ogrodzieniec |
 Malbork |
 Frombork |
|
 Golub-Dobrzyń |
 Kwidzyn |
 Moszna |
 Tatry |
 Az Európai Unió |
| Ausztria | Belgium | Csehország | Ciprus | Dánia | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia |
 NATO (North Atlantic Treaty Organisation) |
| Belgium | Bulgária | Csehország | Dánia | Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság | Észtország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Kanada | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Szlovákia | Szlovénia | Törökország |
| Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) |
| Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland |
Based on work by