Szünesziosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szünesziosz, Synesios, Synesius (Küréné, Líbia, Kr. u. 370 körül - Ptolemaisz, ma Tolmeita, Líbia, Kr. u. 413 körül) görög költő, teológus, rétor, filozófus
Magukat spártai királyoktól eredeztető előkelő pogány szülők gyermeke volt. Alexandriában a újplatonista Hüpatia tanítványa volt, majd tanulmányait Athénben fejezte be. Kr. u. 399 és 402 között szülőhazája követe volt Arkadiosz császárnál Bizáncban. A barbár támadások tönkretették birtokát, a császári hatalom túlkapásait is megelégelte, s visszavonult Ptolemaiszba, ahol 410 körül püspökké választották.
Himnuszaiban és leveleiben, értekezéseiben a kereszténység és az újplatonizmus ötvöződik. „Peri baszileasz" (A kormányzásról) című, 399-ben Arkadiosz császár előtt tartott beszédében javasolta a barbárok eltávolítását a közhivatalokból és a hadseregből, s veszélyesnek ítélte a barbárok és a rabszolgák közötti együttműködést. Fiának ajánlott „Dión" című művében Dión Khrüszosztomosz tanítását, a filozófiailag megalapozott belső szabadságot dícséri és állítja szembe a tartalmatlan retorikával és a szerzetesi kulturálatlansággal. „Phalakrasz enkómion" (A kopaszság dícsérete) című művéből Rotterdami Erasmus is merített a „Balgaság dícsérete" című szatírájához; a mű átdolgozását készítette el egy ismeretlen magyar szerző a XVI. században. „Peri enüpnión" (Az álmokról) című írásában öntörvényű szofisztikát és misztikát is ötvöz az álomfejtés szolgálatában. Az álom egyedi értelmezéséhez azonban a tapasztalásról, az emlékezésről és a belátásról szóló arisztotelészi gondolatokat hívta segítségül. „Katasztaszisz" (A védekezés megszervezése) című beszédét a birtokát pusztító barbárok ellen írta. Barátaihoz, családtagjaihoz, egyházi személyekhez intézett 156 levelében („Episztolai") eleven képet nyújt önmagáról és koráról. Kilenc fennmaradt himnuszát a dogmatizmustól mentes vallási áhitat jellemzi.
[szerkesztés] Források
Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon (ISBN 9639374113)
Based on work by