Magyar lúd

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar lúd

Státusz: háziasított

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Lúdalakúak (Anseriformes)
Család:	Récefélék (Anatidae)
Nem:	Anser
Faj:	A. anser
Alfaj:	Anser anser domestica

Tudományos név

Anser anser domestica

A magyar lúd mindkét változata Magyarország védett háziállatai közé tartozik.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Tulajdonságai
- 2.1 Simatollú magyar lúd
- 2.2 Fodrostollú magyar lúd
3 Forrás
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek. Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről. A 20. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére az emdeni fajtát hozták be az országba, s ez a két fajta vált uralkodóvá a későbbiekben. Végül a mai változat a parlagi fajta és a külföldi fajták keresztezéséből jött létre.

A 19. század első felében megjelent a magyar lúd fodrostollú változata, amelynek kialakulásáról különböző elméletek születtek. Az egyik szerint mutációként jött létre, a másik elmélet szerint kelet felől érkezett. Ezt támasztja alá az, hogy gyakran említették török illetve asztraháni lúdként. Annyi bizonyos, hogy a fodrostollú ludak megtalálhatóak a Fekete-tenger partvidékén és a Duna völgyében. De csak hazánkban vonták tenyésztésbe, s ez néhány elkötelezett tenyésztő érdeme.

Ma a magyar lúdnak több génbanki állománya is létezik. Az egyik a Debreceni Egyetem gondozásában, a másik, amelyet Erdélyből származó egyedekből hoztak létre, egy tápiógyörgyei tenyésztő tulajdonában van. Ez a tenyészet adta az alapját a gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézet állományának.

[szerkesztés] Tulajdonságai

[szerkesztés] Simatollú magyar lúd

Színe leggyakrabban fehér, de létezik tarka és szürke színben is. A tojó 5-6 kg, a gúnár 6-8 kg súlyú. Évente 15 tojást rak. Igénytelen, edzett, gyorsan növő fajta. Mind a húsa, mind a mája kitűnő minőségű. Évente akár háromszor-négyszer is téphették.

[szerkesztés] Fodrostollú magyar lúd

Igazi különlegesség. Szárnyfedő tollai és farktollai hosszúak, szalagszerűen fodrozódnak. Leggyakoribb a fehér szín, de ugyancsak létezik tarka és szürke változatban is. Egyéb tulajdonságaiban, húsa, mája minőségében nem marad el a simatollú változattól.

[szerkesztés] Forrás

Szalay István: Régi magyar baromfifajták, Mezőgazda, 2001

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Védett magyar háziállatok

szarvasmarhafélék:	Magyar szürke szarvasmarha \| Magyar tarka szarvasmarha \| Magyar bivaly

juh:	Hortobágyi racka \| Gyimesi racka \| Cigája \| Cikta

kecske:	Magyar parlagi kecske

sertés:	Mangalica

baromfi:	Magyar tyúk \| Erdélyi kopasznyakú tyúk \| Rézpulyka \| Bronzpulyka \| Magyar lúd \| Magyar kacsa \| Magyar gyöngytyúk

nyúl:	Magyar óriás nyúl

ló:	Gidrán \| Lipicai \| Kisbéri félvér \| Nóniusz \| Shagya-arab \| Furioso-north star (Mezőhegyesi félvér) \| Hucul \| Magyar hidegvérű

szamár:	Magyar parlagi szamár

kutya:	Komondor \| Kuvasz \| Mudi \| Puli \| Pumi \| Magyar agár \| Magyar vizsla \| Erdélyi kopó

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../m/a/g/Magyar_l%C3%BAd.html"