Kovács László (politikus)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kovács László 2004-ben

Kovács László (Budapest, 1939. július 3.) szocialista politikus, volt külügyminiszter, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa.

Tartalomjegyzék

1 Életrajza
2 Kitüntetései
3 Külpolitikai tevékenysége
4 Személyéhez fűződő viták
5 Adóügyi biztosi tevékenysége
6 Hivatkozások
- 6.1 Jegyzetek
- 6.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajza

[szerkesztés] Iskolái

1957-ben érettségizett a Petrik Lajos Vegyipari Technikumban
1968-ban diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, esti tagozaton, külkereskedelmi szakon
1980-ban diplomázott a Politikai Főiskolán.

[szerkesztés] Pályafutása

1957 – 1966 között vegyésztechnikusként dolgozott;
1966 – 1975: a KISZ Központi Bizottságának nemzetközi osztályán dolgozott;
1975 – 1976-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi bizottsága külügyi osztályának konzultánsa;
1976 – 1983 között MSZMP alosztályvezetõ;
1986 – 1989 között a Lázár-kormány és a Grósz-kormány külügyminiszter-helyettese;
1989 – 1990-ben a Németh-kormány külügyminisztériumi államtitkára;
1990-től 2004-ig parlamenti képviselő az MSZP színeiben;
1994 – 1998 között a Horn-kormány külügyminisztere;
2002 – 2004 között a Medgyessy-kormány külügyminisztere volt.
2004-ben rövid ideig az első Gyurcsány-kormány külügyminisztere is, de tisztségéről lemondott, hogy a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa lehessen.

[szerkesztés] Párttisztségei

1983 – 1989 között az MSZMP tagja;
1989-ben az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt.
1989–ben egyike volt a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítóinak;
1990 – 1998 között az MSZP országos elnökségének tagja, majd
1998 – 2000 között MSZP parlamenti frakcióvezetője, illetve
1998–tól 2004-ig az elnöke volt.

[szerkesztés] Kitüntetései

Munka Érdemrend arany fokozata;
a Magyar Népköztársaság Csillagrendje.

[szerkesztés] Külpolitikai tevékenysége

1989-ben Horn Gyula államtitkáraként közreműködött az NDK-beli menekültek kiengedésében, a vasfüggöny lebontásában. A rendszerváltás után Magyarország euroatlanti csatlakozásának híve lett. Részt vett a környező országokkal kötött alapszerződések kidolgozásában, a NATO- és EU-csatlakozás előkészítésében. Külügyminiszterségének idejére esik Magyarország Európai Uniós csatlakozása. A Bős-nagymarosi vízlépcső-vita ügyében azonban szerény eredményeket ért el. A környező országokbeli magyar kisebbségek képviselői gyakran vitatták, hogy mennyire helyes az általa képviselt szomszédságpolitika.

[szerkesztés] Személyéhez fűződő viták

A kétezres évek elején bírálatokat kiváltó ^[1]^[2] nyilatkozatában 23 millió „román” beözönlésétől féltette az országot ^[3]. Később, egy parlamenti felszólalásában letagadta, hogy ilyet mondott volna ^[4].
2003: A Medgyessy-kormány Söjtörön tartott kihelyezett kormányülést és megemlékezést Deák Ferencről, amelyre Budapestről, egy rózsadombi étteremből szállíttattak fényűző ebédet. Kovács László utólag úgy értékelte a történteket: „Szégyelli magát a kormány, és megköveti az adófizetőket. (...) Két pár virsli egy kis mustárral és tormával, és egy szelet barna kenyérrel (...) nagyon megfelelt volna”.
2004: Medgyessy Péter javaslatára Magyarország őt jelölte az új Európai Bizottságba annak ellenére, hogy korábban már számos másik magyar diplomata szerzett tapasztalatot és elismertséget Brüsszelben. José Manuel Barroso eredetileg energetikai biztosnak jelölte, de az Európai Parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy felületes az energetikai képzettsége. Az olasz jelölt politikai nézetei mellett az ő gyenge szereplését érte a legtöbb kritika. Miután Barroso visszavonta eredeti jelöltjeit, a második körben az adóügyek területére jelölték, amely azonban csekélyebb súllyal rendelkezik az EU-ban. Második meghallgatásán már nem merültek föl problémák a hozzáértésével kapcsolatban.
2005: Kiderült, hogy volt barátnőjét több nemzetközi diplomáciai eseményen feleségeként mutatta be, és még az Európai Parlamentbe is szerzett neki belépőkártyát.

[szerkesztés] Adóügyi biztosi tevékenysége

2006. július: Öt országgal (Magyarország, Portugália, Csehország, Lengyelország és Málta) szemben helyezett kilátásba eljárást, amiért azok a 15 százalékos uniós minimumnál alacsonyabb kulcsot vetnek ki a gyermekpelenkákra.
2006. október: Rendeletet bocsát ki „Egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról”. ^[5]