Medgyessy Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Medgyessy Péter (Budapest, 1942. október 19. –) politikus, miniszter, 2002–2004 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

Tartalomjegyzék

1 Egyetemi tanulmányai
2 Tevékenysége a rendszerváltás előtt
3 A rendszerváltás után
4 Miniszterelnökként
5 „Utazó nagykövet”
6 Kitüntetései
7 Családja
8 Kritikák
9 Hivatkozások
10 Külső hivatkozások
- 10.1 Interjúk

[szerkesztés] Egyetemi tanulmányai

1942. október 19-én született Budapesten. Közgazdaságtant tanult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (jelenleg Budapesti Corvinus Egyetem). 1966-ban szerzi meg diplomáját, majd doktori címét. Folyékonyan beszél franciául és románul, ért angolul és oroszul.

[szerkesztés] Tevékenysége a rendszerváltás előtt

1966 és 1982 között a Pénzügyminisztériumban dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1982-ben pénzügyminiszter-helyettes, majd 1987-ben pénzügyminiszter lett. 1987-1989. az MSZMP KB tagja. Szerepet vállalt az adórendszer modernizálásában. A kádári rezsim alatt a kémelhárítás titkos állományú a tisztje volt. Többen vádolták azzal, hogy ebben a minőségében a Szovjetunió számára jelentett is kollegáiról, ő maga ezt több nyilatkozatában is tagadta (ez volt az egyik ok, amire hivatkozva sokan később kétségbevonták kormánya legitimitását vagy lemondását követelték).

1982 és 1986 között miniszter-helyettes, majd 1986 és 1987 között pénzügyminiszter a Lázár-kormányban. 1987 és 1990 között gazdasági ügyekkel megbízva a minisztertanács elnökhelyettese.

[szerkesztés] A rendszerváltás után

A rendszerváltás után egy időre visszahúzódott a politikától, 1990 és 1996 között a Paribas Bank Rt. elnök-vezérigazgatójaként majd a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. 1996. február 29-én a lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter utódjává nevezi ki a köztársasági elnök – a Horn-kormány harmadik pénzügyminisztere volt. Terminusa lejártával az Inter-Európa Bank Rt. igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöke, 1998-tól 2001-ig.

[szerkesztés] Miniszterelnökként

Bár nem volt párttag, az MSZP őt tette meg miniszterelnök-jelöltjének. Miután a párt megnyerte a 2002-es parlamenti választásokat, 2002. május 27-én az Országgyűlés Medgyessy Pétert választotta miniszterelnökének, ekkor tette le kormánya is a hivatali esküt. 2002-től országgyűlési képviselő.

Ügynökmúltja miatt (2002-ben több dokumentum is napvilágot látott e témában) sok kritika érte. A koalíciós pártok közti ellentétekre és az iránta való megrendült bizalomra hivatkozva 2004. augusztus 19-én bejelentette, majd augusztus 25-én be is nyújtotta lemondását, ettől kezdve ügyvezető kormányfőként tevékenykedett 2004. szeptember 29-ig. A média egy része ezt kormányválságként, lemondását pedig bukásként értékelte.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felajánlott Medgyessy Péternek egy befutó helyet a párt országos listáján, melyet nem fogadott el. 2006-ban nem indult a választásokon.

[szerkesztés] „Utazó nagykövet”

Utódja, Gyurcsány Ferenc felkérte (amerikai mintára) Magyarország „utazó nagykövetének”. Tisztsége abból áll, hogy széleskörű külföldi kapcsolatait kihasználva segítse Magyarország gazdasági fejlődését.

[szerkesztés] Kitüntetései

1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. 2000-ben a legmagasabb francia állami kitüntetéssel, a francia Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki, 2004-ben pedig a Becsületrend főtisztje lett.

[szerkesztés] Családja

Felesége Csaplár Katalin, két gyermeke az előző házasságából származik. Nevelt lánya, Tornóczky Anita, aki feleségének első házasságából származó lánya, jelenleg a Magyar Televízió munkatársa.

[szerkesztés] Kritikák

Gyenge szónoki képességei, beszédstílusa miatt a lapok élcrovatainak egyik elsődleges humorforrása volt regnálása idején. Hibáiból és rossz megfogalmazásaiból még egy könyvet is kiadtak Medgyessyzmusok címmel. ^[1]
Komoly támadások érték ügynöki (szt. tiszti) múltja (D-209) és annak kezelése miatt. ^[2]

A választásokon tett kampányígéretek egy részét betartva kormányával populista politikát folytatott, ami növelte a költségvetési hiányt, de a termelő szférát nem erősítette meg. Az államháztartás egyensúly hiánya miatt bizonytalanná vált Magyarország csatlakozása az eurózónához. ^[forrás?]