Királyréti Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Királyréti Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Kismaros és Királyrét között a Börzsönyben 11,55 km hosszú, 760 mm nyomtávú, egyvágányú vonalon.

Kisvasúti napja: május első szombatja

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Építése 1.2 Járművek 2 Járműállomány 2.1 Mozdonyok 2.2 Személykocsik 2.3 Teherkocsik 2.4 Egyéb járművek 3 Állomások és megállóhelyek 4 Nevezetességek a vasút környékén 5 Megközelítés 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Építése

A mai Királyréti Állami Erdei Vasút elődjének számító keskenynyomközű vasutat 1893-ban Frankensiessdorf Henrik porosz gróf építtete 600 mm nyomtávolsággal. A vasút fő rendeltetése a termelt fa elszállítása volt a gróf négyezer hektáros erdőbirtokáról.

1912-ben a vonalat felújították és szárnyvonalakat építettek (Királyrét–Bajdázó; Királyrét–Cseresznyefa rakodó; Kismaros–Dunaparti Rakodó; Kismaros–Nógrádverőce MÁV állomás) Ekkor már a pálya lényegében a mai nyomvonalon futott, csak kisebb nyomvonal-korrekciókat végeztek azóta. A gazdaság központja és a vasúti műhely Paphegy állomáson volt. Hét gőzmozdonnyal végezték a szállításokat, nagy volt a forgalom. Az erdőgazdaság és a vasút többször tulajdonost és nevet változtatott.

1924-ben a svájci Hoffer Kuno tulajdona lett a birtok. Új neve 1926-ban Királyréti Uradalom és Ipartelek Rt. lett. Az előző években elhanyagolt vonalakat felújították. A hálózat közel 30 km hosszú volt, négy gőzmozdony üzemelt. 1927-ben siklópálya (Cseresznyefa rakodó–Inóczi bánya), 1930-ban drótkötélpálya épült (Pap-hegyi kőzúzda–kisinóci kőbánya). 1941-ben a kőbányákat bezárták. A kocsik, mozdonyok javát eladták, csak a Muki és a Triglav nevű mozdony maradt meg. A vasút fő feladata a faszállítás lett, de ekkor már személyforgalom is volt.

Az erdőbirtok és a vasút államosítása 1945-ben történt. A további fakitermelés édekében újabb szárnyvonalakat építettek az (1947-es évben a Királyrét–Egyházbükk, az 1949-es évben Egyházbükk–Hárs-patak). A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. Ehhez kezdetben házi gyártású nyitott személykocsikat használtak, később tetővel látták el őket. Az 1950-es években MD-40 típusú dízelmozdonyokat állítottak forgalomba, melletük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C-50-es típusú mozdony érkezett a vasútra, üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem.

A vasutat 1976. június 6-án úttörővasúttá avatták. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás, a nagy esők több helyen megrongálták a pályát, ezért üzemszünetet rendeltek el. A vasútra szükség volt, ezért 1979-ben megkezdték az újjáépítést. A pályát ekkor építteték át 760 mm nyomközűre. Síneket és egyéb anyagokat kaptak a Cegléd–Hantháza nagyvasútvonal bontásából. A kisvasút 1981. június 7-én újraindult .

Az 1980-as évek második felében csökkenni kezdett a forgalom. Az üzemeltető 1992. május 18-án rákényszerült a vasút leállítására. Néhány évig támogatástól függően hol üzemelt, hol szünetelt a vasút. Az erdőgazdaság Ipoly Erdő Rt. néven üzemel tovább. A vasutat pártfogásába vette a Börzsönyi Gyermekvasútért alapítvány. Az erdei vasutak új állami támogatási rendszerének kidolgozása után sikerült stabilizálni a kisvasút üzemeltetését, turistaforgalmi céllal.

2001-től ismét fejlődés jellemezte a vasútüzemet. 2002-ben a járművek állagvédelme céljából tárolócsarnokot építettek Paphegy állomáson. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, a gőzmozdony felújítását 2003-ra fejezték be.

[szerkesztés] Járművek

Kezdetben egy Mária nevű gőzmozdonyt használtak, amit fával fűtöttek. A vonalon később több gőzmozdony is dolgozott.

1941-ben leállították a kőbányászatot. A kocsik, mozdonyok nagy részét eladták. Két mozdony, a Muki és a Triglav maradt a vonalon.

1954-ben megindult a menetrend szerinti személyforgalom. Ehhez kezdetben házi gyártású, nyitott és tető nélküli személykocsikat használtak. Ezeket később tetővel és lehúzható függönyökkel látták el. A téli forgalomhoz három zárt, fűthető kocsit vásároltak. A vonalra MD-40 típusú dízelmozdonyok érkeztek, de mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C-50-es típusú mozdony érkezett, ezek váltották fel a gőzmozdonyokat. A Triglav mozdony a vasúton maradt, állókazánként működött a paphegyi fűrésztelepen. Különmenetek alkalmából üzembe is helyezték. Jelenleg a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton van kiállítva. Ebben az évben kezdték meg a "dunakeszi kocsi" néven ismert kocsitípus beszerzését. Ezek a kocsik csak ide készültek.

1978-ban, mikor a pályát átépítették nagyobb nyomtávra, a járműpark is megváltozott. A Királyrét 11 jelű nyitott személykocsit átalakították az új nyomtávra, de nem állították forgalomba. Királyréten kiállították az M-1 jelű C-50-es mozdonyt, a két dunakeszi személykocsit és még néhány kocsit. Az új járműpark a felszámolt Hegyközi kisvasútról származik. Az elsőként érkező mozdonyt (Mk48,2031) átszámozták Mk48,601-re, később visszakapta eredeti számát. A többi mozdony megtartotta számát. Összesen öt Mk48-as és egy C-50-es érkezett. A C-50-est később a Nagybörzsönyi Kisvasútra irányították. Tíz Bax és két BDax kocsi is érkezett a személyforgalom számára.

A forgalomcsökkenés miatt a nyolcvanas évek végén már nem volt forgalomban a két poggyászteres, 11 és 12 pályaszámú, és a 10-es pályaszámú személykocsi. 1992-ben a Mátravasút megvásárolta a Királyrét 11 jelű nyitott és két Dunakeszin gyártott zárt személykocsit. Az Mk48,2019 Ausztriába került, majd 1994 szeptemberében a két poggyászeres és további öt személykocsi is ausztiai kisvasutakra került.

2001-től ismét fejlődik a vasútüzem. Paphegy állomáson kétvágányos, 48 m hosszú járműtároló csarnokot építettek a járművek állagmegóvása érsekében. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, nosztalgiavonatok továbbítására. A gőzmozdony a romániai Szászváros fatelepéről érkezett, felújítása 2003-ra befejeződött. 2003 nyarán új nyitott személykocsi épült Jah sorozatú teherkocsi alvázára.

[szerkesztés] Járműállomány

[szerkesztés] Mozdonyok

• 490,2004 (gőzmozdony, nosztalgiavonatokat továbbít)
• Mk48,2014 (csak ritkán közlekedik)
• Mk48,2017 (rendszeresen közlekedik)
• Mk48,2018 (részben szétszedve, üzemképtelen)
• Mk48,2031 (rendszeresen közlekedik)

[szerkesztés] Személykocsik

[szerkesztés] Teherkocsik

[szerkesztés] Egyéb járművek

• Tartálykocsi
• Gyomirtókocsi
• Pályamesteri kocsi

[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek

• Kismaros
• Morgó
• Börzsönyliget
• Hártókút
• Szokolya-Mányoki
• Szokolya-felső
• Paphegy
• Királyrét alsó
• Királyrét

[szerkesztés] Nevezetességek a vasút környékén

• Kacár-tanya
• További nevezetességek

[szerkesztés] Megközelítés

Kismaros a Duna bal partján, a Budapest-Vác-Szob vasútvonal mentén fekszik, így leggyorsabban vonattal közelíthető meg. A vonatok a Nyugati pályaudvarról óránként indulnak (részletes menetrend itt), menetidejük 36 és 56 perc között változik, attól függően, hogy zónázó vonattal megyünk-e, ami Vácig nem áll meg sehol. Kismaros megállóhelyről mindössze egy lépcsőn kell lemennünk, a kisvasút végállomását a vasút keleti oldalán találjuk. A vonatokat a nagyvasúti menetrendhez igazították, így a jegyvásárlás után szinte azonnal indulnak is felfelé.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Kisvasutak Baráti Köre által készített honlap a kisvasutakról
• A Királyréti Erdei Vasút információs oldala
• a kisvasút a Geocaching-en

Kisvasutak Magyarországon

Almamellék | Balatonfenyves | Csömödér | Debrecen (Vidámpark) | Debrecen (Zsuzsi) | Felsőtárkány | Gyermekvasút | Kaszó | Kecskemét | Kemence | Királyrét | Lillafüred | Mátrafüred | Mesztegnyő | Nagybörzsöny | Nagycenk | Nyíregyháza | Pálháza | Pécs | Pörböly | Szilvásvárad | Tiszakécske