Csömödéri Állami Erdei Vasút

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Csömödéri Állami Erdei Vasút a maga 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. A gerinc vonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-től szeptember 30-ig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító kisvasút.

Kisvasúti napja: június negyedik szombatja.

Tartalomjegyzék

1 Építése
2 Járműállomány
- 2.1 Mozdonyok
- 2.2 Vagonok
3 Állomások és megállóhelyek
- 3.1 Gerincvonalon
- 3.2 Szárnyvonalon
4 Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Építése

A vasút építése 1918-ban kezdődött a Csömödér és Szentpéterfölde közötti szakaszon. Ezzel összeköttetést teremtettek a csömödéri fűrészüzem és az Eszterházy-hitbizomány erdőterületei között. Kezdetben lóvontatású, majd 1922-ben áttérnek a gőzvontatásra. Ekkor érkezett ide az 1917-ben gyártott Muki, és a Mátravasútról az 1918-ban gyártott Karcsi nevű gőzmozdony. A század első felében folyamatosan épülnek a szárnyvonalak. 1920-ban a Pördefölde – Hosszú-rét, 1922-ben Törösznek–Oltárc. 1930-ban Bázakerettye környékén olajat találtak, így bővült a szállítani kívánt áruk palettája. 1945-ben a fűrészüzemmel együtt állami kézbe került.

A menetrendszerű személyszállítás 1954-ben kezdőtött meg a Csömödér–Kistolmács közötti 18 km-es szakaszon. 1962-ben szerezték be az első dízelmozdonyt, ami a ma is közlekedő C-50-esek egyike volt. 1965-ben a napi használatból végleg kivonták a gőzmozdonyokat. Az 1970-es években kevés figyelmet fordítottak a karbantartásra, így a vasútüzem állaga egyre romlott. Szerencsére még idejében rájöttek, hogy ezen a tájon még mindig ez a legolcsóbb szállítási eszköz. Az 1980-as években megkezdődött a vágányok felújítása, és ezzel egy máig is tartó fejlesztési program. Először a meglévő síneket cserélték a 7 kg/folyóméteresről 18 kg/folyóméteresre, így nagyobb teherbírású lett a vágány. Ennek köszönhetően már 32 km-en szállítja rendszeresen az utasokat a kisvasút.