Borderline személyiségzavar

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A borderline személyiségzavar Borderline personality disorder a nemzetközi betegségosztályozás szerint főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, a személyközi kapcsolatok, és az énkép/énidentitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar. Ritkábban hívják úgy is magyarul mint határeseti személyiségzavar.

Orvostudomány portál

Tartalomjegyzék 1 A meghatározás eredete 2 Diagnózis 2.1 A BPD diagnosztikus kritériumai (DSM-IV) 2.2 Megkülönböztető diagnosztika 3 Klinikai kép 3.1 Viselkedés 3.2 Önjellemzés 3.3 Disszociatív zavarok 3.4 Rövid reaktív pszichózis 3.5 Affektív zavarok 3.6 Dekompenzált "szétesett" borderline személyiség 3.6.1 A szociális kompetencia elvesztése 3.7 Öngyilkosság 4 Terápia 4.1 Pszichoterápiák 4.1.1 Pszichoanalzís 4.1.1.1 Mentalizáció orientált pszichoanalzís 4.1.2 Dialektikus viselkedésterápia 4.1.3 Egyéb pszichoterápiák 4.2 Gyógyszeres kezelés 4.2.1 Hangulatjavítók - SSRI antidepresszánsok 4.2.2 Hangulat stabilizálók 4.2.3 Antipszichotikumok 5 Kórlefolyás 6 Híres borderline személyek 6.1 József Attila 6.2 Marilyn Monroe 7 Lásd még 8 Jegyzetek 9 Külső hivatkozások 9.1 Bibliográfia

[szerkesztés] A meghatározás eredete

E zavarhoz hasonló intenzív hangulatváltásokról, impulzív dühösséggel jellemzett kórképeket már az ókorban is feljegyeztek. Később a pszichonanalitikus és pszichiátriai szakirodalomban több különböző megnevezéssel jelölve jegyeztek fel hasonló esetleírásokat:

• 1864-ben Bonet T. Sepulchretum-ban megjelent Párizsban kiadott írásában folie maniaco-mélancholique-nek nevezte az általa megfigyelt állapotot, melyet kiszámíthatatlanul egymást váltó bűntudattal, depresszióval, hangulatemelkedettséggel és normalitással jellemzett.
• 1854: Falret J. 30 éves munkássága alatt szerzett tapasztalatai alapján a Bulletin de l'Académie Médicale folyóiratban megjelent cikkében folie circulaire-nek nevezte azoknak az öngyilkosságra hajlamos egyéneknek az eseteit, akiknél az öngyilkos hajlam mellett depresszió, düh, ingerlékenység, hangulati emelkedettség normális periódusokkal való váltakozását figyelte meg.
• 1854-ben a Falret J. által leírt esetekre Baillarger M. a folie à double forme megnevezést javasolta.
• 1854: Kahlbaum K. L. ciklotímiának vagy súlyosabb formáját vesania typica circularis-nak nevezte. A mánia (valóságtól elrugaszkodott jókedély) és a melankólia (depreszió) egyazon kórképben való megjelenésére célozva.
• 1896: Kraeplin E. a cilkotímiás kórképektől való elkülönítését hangsúlyozta és szubaffektív vagy irritábilis személyiségnek nevezet e kórképet.
• 1923: Schneider K. labilis személyiségnek nevezve hangsúlyozta a labilis hangulatot, ellenséges érzelmi reakciókat, a morózusságot, ingerlékenységet, inpulzivítást, szociális labilitást.
• 1925: Kretschmer E. cikloid-szkizoform temperemantumnak nevezte a BPD hez hasonló kórképeket.
• A határeseti személyiségzavar fogalmát a pszichoanalitikus Adolf Stern használta először 1938-ban, betegek egy olyan csoportjának jellemzésére, akik „betegebbeknek” tűntek, mint a neurotikusok, de „kevésbé betegnek”, mint a pszichotikusok. De az akkori pszichoanalitikus módszerekkel való kezelés nem segített, sőt inkább rontott az állapotukon. A fogalmat azonban a későbbiekben alig használták.
• A borderline (az angol kifejezés magyar jelentése „határvonal”) meghatározás először 1967-ben jelent meg a Journal of Psychoanalitic Association című lapban a pszichoanalitikus Otto Kernberg cikkében a személyiségzavar súlyosságát minősítő jelzőként. Kernberg a borderline személyiségszerveződés fogalmát Adolf Stern definíciójához hasonlóan a neurózis és a pszichózis határmezsgyéjén elhelyezkedő állapotként határozta meg.
• 1977-ben Gunderson "Borderline Group of Neurosis" nak nevezet és tíz fő karaktervonssal jellemezete.
• Kernberg értelmezése mára érvényét vesztette. Noha már inkább a sokféle személyiségzavar egyikeként tekintik a borderline tünetegyüttest, melyet a pszichoterápiában a jellegzetes kapcsolódási mód különít el, az okok pszichoanalitikus megközelítése sokat segít a tünetek megértésében, és modern formájában az egyik leghatékonyabb terápiás lehetőség.^[1]

[szerkesztés] Diagnózis

A diagnózis megállapítása előre meghatározott nemzetközi betegségosztályozási rendszerek diagnosztikai kritériumai alapján, szakember álatal történik.

[szerkesztés] A BPD diagnosztikus kritériumai (DSM-IV)

1. Kapcsolatokban a túlidealizálás és leértékelés közötti ingadozás
2. Minimum két olyan területen megjelenő impulzivítás amelyben önkárosító: költekezés, szexualitás, alkohol, droghasználat, bolti lopás, felelőtlen autóvezetés, falánk evés
3. Érzelmi instabilitás. Az alaphangulat eltolódása depresszió felé, irritábilitás, vagy szorongás felé ami néhány óráíg, de legfeljebb néhány napig tart.
4. A helyzethez nem megfelelő heves düh, vagy a düh feletti kontroll hiánya, pl. gyakori indulathullámzások
5. Ismétlődő öngyilkossági fenyegetőzések, gesztusok, öncsonkító viselkedés.
6. Kifejezett és állandósult identitászavar az alábbiak közül legalább két vonatkozásban: önkép, szexuális orientáció, hosszútávú célok vagy pályaválasztás, barátok megválasztása, értékrend.
7. Krónikus ürességi és unalomérzés
8. A valóságos vagy elképzelt elutasítás elkerülése érdekében tett heves erőfeszítések. (Kapcsolatokban távolságtartásban nyilvánul meg, nem tartja meg/nem ápolja hosszabb távon barátságait/kapcsolatait)

[szerkesztés] Megkülönböztető diagnosztika

Lényeges megkülönböztetlése a pszichotikus affektív zavaroktól. A pszichotikus zavarok álltalában hirtelen lépnek fel, ezzel szemben a BPD állandósult működészavarral jellemezhetők, melyek mélyen rögzültt karektervonások jelei. A pszichotikus tüneteket pedíg sokszor extrém külső stressz hatására jelentkeznek. Ezen esetekben a megterhelés csökkentése esetén a beteg állapota gyorsan javulni kezd, míg a BPD esetén a stresszcsökkentés nem feltétlenül jár állapotjavulással.

[szerkesztés] Klinikai kép

[szerkesztés] Viselkedés

Az egyén érzéseit heves és intenzív formában juttatja kifejezésre. A viselkedés állhatatlan, szélsőséges. Hosszabb távon megfigyelhetők a hangulati és viselkedésbeli váltások. Önemésztő dühösség, depresszív hangulat mellett, gyakoriak lehet a szorongásos gátoltság, máskor alkalmi magabiztosság, élénk színes viselkedés/hangulat váltakoznak egymással. Kapcsolataira jellemző a felszínesség, a másoktól való függővé válás, önállótlan "tapadó" viselkedés, és a manipulatív megoldások közötti váltakozás.

[szerkesztés] Önjellemzés

Homályos képük van önmagukról, személyes identitásukról. Nem tudják "összetartani magukat". Bizonytalan identitásuk miatt, kapcsolataikban könnyen másoktól függővé válhatnak. Gyakran szétszórtnak és "szétesettnek" érzik magukat. Társkapcsolataikban sokszor magányosnak és elszigeteltnek érezik magukat.

[szerkesztés] Disszociatív zavarok

Ritkán rövid, de heves dühkitörésekre kerülhet sor. Pl: csuklójukat felmetszik, összeszaggatják ruhájukat, fejüket a falba verik, stb. Ilyenkor a csalódottság és tehetetlenség miatt elfojtott keserűség tör ilyen formában utat magának.

[szerkesztés] Rövid reaktív pszichózis

Hirtelen kialakuló intenzív szorongással, és "énszétesettséggel" járó, visszafordíthat állapotok, melyek sokszor csak néhány óráig tartanak, de 2-3 napnál általában nem tovább. Ilyenkor nem tudják megfelelő mértékben elkülönítei a szubjektív élményt és az objektív, külső valóságot. Ezért nem képesek, a konvenciókanak és szociális elvárásokanak megfelelően viselkedni. A valósággal való kapcsolat elvesztése és az elviselhetetlennek megélt érzelmi indulati káosz egyre primitívebb működési szintek felé sodorja őket. Álltalában valamilyen módon mégis képesek magukat "összeszedni". Ha azonban ezek az állapotok hetekig tartanak vagy túl gyakran jelentkeznek, akkor kórházi kezelés is indokolt lehet.

[szerkesztés] Affektív zavarok

Az affektív zavar a borderline személyiségzavar esetén a depresszió és a mások felé való ellenséges érzések elegyéből áll.

[szerkesztés] Dekompenzált "szétesett" borderline személyiség

A dekompenzált borderline folyamatosan és áthatóan mutatja kóros vonásait. Gondolkodása és viselkedése mélységesen zavart. Általában kórházi kezelésre szorul mert nem tudja szerepeit ellátni. Valóságvesztés, a gondolkodásbeli és érzelmi kontroll zavara jellemző rá. Nem tud megfelelő mértékben különbséget tenni a szubjektív érzések, gondolatok, és az objektív valóság között. Az erős érzések eltorzíthatják a valóságészlelést, ilyenkor paranoid színezetű elképzelései lehetnek. A külvilág eseményei álomszerűvé válnak.

[szerkesztés] A szociális kompetencia elvesztése

A súlyosabb esetekben, a pszichotikus regressziók elhúzódóak lehetnek, ez sokszor szociális érvényesülési képtelenséget eredményes. Ha nem sikerül "normálisan élnie" gyámoltalan és befelé forduló lesz. A gondolkodás szétesése fokozódik. Kényszeresen rágódik vagy üresen szomorú, de néha bizarr és szélsőséges érzelmi kitörések is jelentkezhetnek.

[szerkesztés] Öngyilkosság

A BPD-ben szenvedők körében kiugróan magas az öngyilkosok aránya: 5-10%, ez 500-1000-szerese a normál lakosság körében tapasztalhatónak. A személyiségzavarról sokszor a pszichiátereknek is kevés információjuk van, több pszichiáter lemond pácienseiről a kiszámíthatatlanságuk miatt (elmaradt megbeszélések, nehéz közös nevezőre jutni velük). Egyéb káros szenvedélyek esetén (alkohol, drogok) a kockázati tényező jelentősen megnő, 58%-ot is elérheti annak a valószínűsége, hogy a páciens öngyilkosságot követ el 5 éven belül.

[szerkesztés] Terápia

A BPD terápiája gyógyszeres és pszichotherápiás kezelésre épül. A gyógyszeres kezelés elsődleges célja a tünetek enyhítésén keresztül az életveszélyes állapotok, öngyilkossági veszélyeztetettség, és önromboló tünetek megszüntetése. Másodlagos célja a beteg pszichotherápiára alkalmas állapotba hozása. A gyógyszeres kezelés ugyanis csak tüneti javulást eredményez, a tartós változás azonban csak hosszútávú pszihoterápiával, érhető el.

[szerkesztés] Pszichoterápiák

Az évdizedek folyamán számos pszichotherápiás módszerrel próbálkoztak/alkalmaznak a BDP- kezelésében, a tünetek mérséklésében, több kevesebb sikerrel. Ezek a következők: csoport terápia, családterápia, pszichoanalitikusan orientált egyéni terápia, támogató egyéniterápia, viselkedésterápia, pszichodráma csoport. Mindközül a legsikeresebbnek az úgynevezett mentalizáció alapú pszichoanalízis bizonyult.

[szerkesztés] Pszichoanalzís

Bár 2006-ban a sajtóban szenzációként jelent meg a pszichoanaltitikus terápiával kezelt BPD-gyógyítható volta. A pszichoanalitikus terápia hatásosságáról azonban már húsz évvel korábban is publikáltak eredményeket. 1987-ben Waldinger R. és Gunderson J. G. -leírta öt pszichoanalitikus terápiával sikeresen kezelt BPD paciens esetét.

[szerkesztés] Mentalizáció orientált pszichoanalzís

A mentalizáció vagy tudatolvasás elmélete 2002-ben született, a londonban élő magyar Peter Fonagy és munkatársai kutatásainak keretein belül. A terápiát mely az eddigi terápiák közül a leg sikeresebbnek bizonyult a borderline páciensek gyógyításában az elméleti alapok alapján 2004 ben Peter Fonagy dolgozta ki. Majd a Nagy Britanniai Anthony Bateman vezetése alatt működő speciálisan borderline páciensek gyógyítására specializálódott londoni klinikán ellenőrzött vizsgálatok keretein belül klinikailag tesztelték a terápia hatékonyságát. És jó eredményekről számoltak be. Segítségével megtanítják, a BPD -vel rendelkező egyéneknek saját és mások érzéseinek, viselkedésének helyes értelmezését. Sikeres terápia esetén a BPD-vel rendelkező egyének többé nem vetítik ki kontrollálatlan intenzív érzéseiket, saját belső félelmeiket, a környezetükben élő emberekre, szituációkba.

Magyarországon a pszichoanalízis kizárólag magánpraxis keretén belül vehető igénybe, TB álltal nem támogatott, önállóan finanszírozott formában.

[szerkesztés] Dialektikus viselkedésterápia

Linehan M.Marsha által 1991-ben kidolgozott speciális kognitív-viselkedés terápia.

[szerkesztés] Egyéb pszichoterápiák

BDP esetén alkalmaznak támogató egyéni terápiát, különféle csoport, és családterápiákat. Melyektől a több kevesebb eredmény ellenére a BDP hatásos gyógyulása nem várható, és nem következik be.

[szerkesztés] Gyógyszeres kezelés

Annak ellenére, hogy tartós és mély válltozás csak a pszichoterápiától várható a BPD -tüneti kezelésére számos gyógyszert alkalmaznak.

[szerkesztés] Hangulatjavítók - SSRI antidepresszánsok

A szerotonon visszavételét gátló (SSRI) készítmények a BDP esetén történő alkalmazásának a negatív hangulati állapotok megszüntetése a célja. A szerotonin (boldogsághormon) visszavételét gátolva növelik meg a szerotoninszintet a vérben. Így emelkedett hangulati állapotot hozva létre. Különféle mellékhatásaik között ismert szexuális funkciózavarokat okozó hatása.

[szerkesztés] Hangulat stabilizálók

Hangulatstabilizálók célja a hangulati ingadozások megszüntetése, és a szorongás csökkentése.

[szerkesztés] Antipszichotikumok

Leginkább öngyilkossági veszélyeztetettség esetén kerülnek alkalmazásra.

[szerkesztés] Kórlefolyás

2006-ban a BDP gyógyításban való szenzációs áttörést jelentett a mentalizációs terápia, melynek köszönhetőan a BPD mára sikeresen gyógyítható személyiségzavar. Azonban ez az igen drága kezelés anyagi okokból csak kevés páciens számára elérhető/megfizethető. Ezért a BPD- lefolyása még mindíg krónikusnak mondható, illetve bizonyos százalékban "az idő múlásával" 30.-életév felett a BPD spontán gyógyulás is megigyelhető a tünetek "csitulnak", "kialszanak".

[szerkesztés] Híres borderline személyek

[szerkesztés] József Attila

Korábbi nézetek szerint schizofréniában szenvedett, újabban a sajtóban megjelenő szakmai vélemények szerint BPD -jellegű személyiségzavara volt.

[szerkesztés] Marilyn Monroe

Monroe mániás depresszóra emlékeztető hangulatingadozásai, érzelmi labilitása, többszöri öngyilkossági kísérletei, alkohollal, nyugtatókkal való visszaélései a BPD-t valószínűsítik. Bár lelki problémáit a korai szakmai véleményekben mániás depresszónak vélték, ennek oka, hogy a mániás depresszió BDP-től való elkülönítése a szakmai irodalomban is csak fokozatosan az utóbbi harminc évben vált hagsúlyossá. Életrajzi írásokban/dokumentumfilmekben megjelent, Monroe pszichiátereivel készített riportok szerint nyilvánvalóan manipulálta pszichiátereit, egyszerre két pszichiáterrel többféle, valamint nagyobb mennyiségű gyógyszert íratott fel. A paciensek gondozópszichiátereik, gyószszerekkel kapcsolatos manipulálációi, tipikusan megfigyelt BPD- jelenség.

[szerkesztés] Lásd még

• Személyiség

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ↑ Elképzelések a borderline személyiségzavar hátteréről

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Bura.hu
• Sulinet.hu
• Egy gyógyítható személyiségzavar - mentalizáció: az érzelmek értelmezésére és ellenőrzésére - Népszabadség on-line
• Mary Target A kötődés reprezentációja súlyos személyiségzavarban szenvedő betegeknél (borderline állapotok tarápiája)
• Geographic.hu cikk

• Borderline "szentély" angolul
• BDPrecovery.com

[szerkesztés] Bibliográfia