József Attila

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

József Attila
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja
Született:
1905. április 11. Budapest
Meghalt:
1937. december 3. Balatonszárszó

József Attila (1905. április 11. – 1937. december 3.) huszadik századi magyar költő.

Tartalomjegyzék

1 Magyar és világirodalmi jelentőségéről
2 Élete
3 Pályaképe
4 Művei
5 Utólagos elismerése
6 Szakirodalom
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar és világirodalmi jelentőségéről

"József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az "én"-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre meghatározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább annyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben." - mondta Bókay Antal Énszerkezet és önteremtés - József Attila üzenete című előadásának bevezetőjében. [1]

"Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik." - olvasható róla László Zoltán véleménye a Literatura.hu oldalán.

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Gyermekkora

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja József Áron, bánáti szappanfőző munkás volt, anyja Pőcze Borbála, szabadszállási születésű, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónő. József Attila a családban hatodik gyermekként született, de három testvére még az ő születése előtt meghalt. A gyermek csupán három éves volt, mikor az apa elindult szerencsét próbálni Amerikába s elhagyta a háromgyemekes családot. Végül Romániáig jutott, de családját végleg magára hagyta. Az édesanyának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartani, végül úgy döntött, hogy két kisebb gyermekét a Gyermekvédő Liga révén Öcsödre adja nevelőszülőkhöz.

Csaknem három évet töltött József Attila egy parasztcsaládnál, mikor anyja visszavette a két testvért. Pesten továbbra is a Ferencvárosban éltek, gyakran költözködtek egyik bérletből a másikba. József Attila már gyermek korában kemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön: „Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból - volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban.” (József Attila: Curriculum vitae, részlet)

1914 első felében egy Jolán nővérével történt vita után Attila először próbált öngyilkos lenni: lúgkővel akarta megmérgezni magát, de helyette tévedésből keményítőt ivott. Még ezévben édesanyjuk súlyosan megbetegedett - méhrákos volt.

1918 nyarán a „Károly király gyermeknyaraltatási akció” keretei közt József Attila pár hetet tölthetett Abbáziában (ma Opatija). Ekkoriban már írogatta költeményeit is.

1919-ben Jolán nővére feleségül ment Makai Ödönhöz. Enyhíteni kívánva a család nyomorán, Attila a szabadszállási rokonokhoz utazott, de decemberben ott kapta a hírt, hogy anyja elhunyt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott. Az asszony halála után Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett. József Attilát polgári iskolába járatták, majd később a makói gimnáziumba került internátusba. Itt ismét költeményeket írt, méghozzá az internátus igazgatójának lányához, Gebe Mártához.

József Attila szobra a Szegedi Egyetem mellett

[szerkesztés] A költészet útján

Egyik nyáron költeményeit elolvastatta a Szegeden élő Juhász Gyulával, aki felismerve József Attila költői tehetségét, melléállt. Költői pályája 1922-ben, 17 évesen kezdődött igazán, amikor Juhász Gyula bíztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, melyet Szegeden adtak ki Juhász előszavával. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. "Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam". - írta később önéletrajzában.

Közben az ifjú költő ismét öngyilkossági kísérletet követett el, így az iskolát el kellett hagynia. Végül magántanulóként érettségizett Budapesten. Közben a bíróság istenkáromlás vádjával perbe fogta Lázadó Krisztus című költeménye miatt.

1924-ben kezdte a tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Szegeden jelent meg második kötete, a Nem én kiáltok (1924). Horger Antal professzor eltanácsolta őt az egyetemről a Tiszta szívvel című verse miatt. A nyelvész kijelentette, hogy lázongó hangja miatt minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy valahol József Attilából tanár lehessen...

1925-ben kiment Bécsbe az egyetemre tanulni. Itt ismerkedett meg Kassák Lajossal, Lukács Györggyel, Déry Tiborral, Balázs Bélával, Németh Andorral és Hatvany Lajossal is. A következő esztendőben ugyanilyen céllal Párizsba, a Sorbonne-ra ment. A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival és tagja lett az Union Anarchiste-Communiste-nek. Pár költeményét közreadták a kinti lapok is.

1927 őszén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is (Népszava, A Toll, Pesti Napló, Nyugat, Korunk...). Barátságot kötött Illyés Gyulával. Állandó munkája azonban nem volt. Megrázkódtatást jelentett számára a Vágó Márta - szerelem is, a jómódú polgári családból származó lányt hosszú londoni útra küldték, így végleg megszakadt az ifjú pár kapcsolata. József Attila a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta magának az eljegyzés felbomlását: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” - írta Végül című versében (1930). Ezután került először neuraszténiával a kórházba.

[szerkesztés] Közösségi útkeresése és tevékenysége

1928-ban kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal, és részt vett 1929 februárjában a Magyar Föld-estjén. 1929-ben munkatársa lett Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörs című lapjának. 1930. szeptember 1-jén részt vett egy budapesti munkástüntetésen és még az ősz folyamán tagja lett az illegális kommunista pártnak

1929 elején jelentette meg harmadik, Nincsen apám, sem anyám című kötetét. Majd 1930-ban megjelent a negyedik kötettel, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz cíművel, melyet a rendőrség elkobzott. Következő kötete, a Külvárosi éj 1931-ben látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt. 1932-ben a párt folyóiratot indíttatott vele, a Valóságot, de az új lapot betiltották. Sallai Imre és Fürst Sándor tárgyalásának idején Illyés, József Attila és Szimonidesz Lajos röplapot írt a halálbüntetés ellen. Emiatt és Lebukott című költeménye okán bíróság elé idézték, házkutatásokkal zaklatták.

Ilyen körülmények között, a mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta.

Az illegális párttal való kapcsolatában is nézeteltérések adódtak, méghozzá "az antifasiszta népfrontpolitika" osztotta meg nézetüket. 1933 nyarán a költő megjelentette Az egységfront körül című cikkét, melyben bírálatot mondott a párt felett. 1934 elején elején kapcsolata megszakadt a kommunista mozgalommal, a pszichoanalízis felé fordult. Ekkor írta híres Eszmélet-ciklusát is.

[szerkesztés] Az utolsó évek

1933 nyarán részt vett az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi rendezvényén, ahol megismerte Marton Márta művészettörténészt, kibe beleszeretett. Ő az ihletője az Óda című költeménynek. Szántó Judit a féltékenység miatt öngyilkosságot kísérelt meg. 1934-re a költő és Judit már olyannyira elhidegültek egymástól, hogy József Attila Hódmezővásárhelyre utazott.

A költő már korábban, 1930-tól pszichoanalitikus kezelésnek vetette alá magát, dr. Rapaport Sámuel pszichiáterhez járt két éven keresztül. Egy időre a kezelések abbamaradtak, ezt a költő nehezen tűrte. Ebben az időszakban állította össze és adta ki gyűjteményes kötetét, a Medvetáncot.

1935-től már nem Rapaport kezelte, hanem Gyömrői Edit, aki iránt a páciens költő szerelme lángra lobbant. A pszichoanalitikus "hasadásos elmezavart" diagnosztizált József Attila esetében.

Egy évvel később a megalakult Szép Szó című polgári folyóirat szerkesztője lett, ez volt első igazi álláshelye. 1936-ban megjelent utolsó kötete, a Nagyon fáj, melyből azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. A Baumgarten-díj helyett csak segélyben (1936), illetve jutalomban (1937) részesült annak ellenére, hogy kibékült Babits Mihállyal.

1937 elején újabb szerelem kerítette hatalmába a fiatal gyógypedagógusnő, Kozmutza Flóra iránt, ismét viszonzatlanul. Törékeny egészségi állapota egyre inkább romlott, s már a szanatóriumi ápolás sem tudott segíteni rajta. Nővéreihez került azok balatonszárszói panziójába. 1937. december 3-án vesztette életét, amikor egy tehervonat elé esett. Vélhetően öngyilkos lett, bár néhány elemző véletlenről ír. Csak halála után kezdődött igazi ismertsége, általános közönségsikere.

„Ime, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul irják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet...”

„Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.” (József Attila: Ime, hát megleltem hazámat, 1937. nov., részlet)

A költőt először Balatonszárszón temették el, majd 1942-ben a budapesti Kerepesi temetőbe került örök nyugalomra.

[szerkesztés] Pályaképe

"Életműve zárt egészet alkot: teljes emberi magatartást, egységes, befejezett életutat fejez ki klasszikussá érlelt művészi technikával, nemegyszer a legmagasabb szinten. Ezáltal foglal helyet nemcsak a magyar, hanem a világirodalomnak is a nagyjai közt". (idézve a MIT, ből)

Közösségi költészete

szocialista költészete - Döntsd a tőkét, Nyár, Favágó...
antifasiszta jellegű költészete - Thomas Mann üdvözlése...

Szerelmi költészete

Márta (1) : 1927-ben ismeri meg Vágó Mártát, egy jómódú család lányát. Tervezték a házasságot, de Márta hiányolta a biztos egzisztenciát.
Judit : 1930-ban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki 1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kisérel meg.
Márta (2) : Marton Márta művészettörténész ihleti őt az Óda című verséhez.
Edit : Gyömrői Editbe a pszichoanalitikus kezelések alatt szeret bele, ennek bizonyítékai: Gyermekké tettél - eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nõhöz -, ... aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj címû versek, valamennyi 1936-ban keletkezett.
Flóra : Kozmutza Flórát, a francia szakon végzett, esztétikából doktorált gyógypedagógust 1937-ben betegen ismeri meg; ez a kapcsolat beteljesületlen szerelem volt.

Gondolati költészete

nagy gondolati költemények
létösszegző versek: Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél, Talán eltűnök hirtelen

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Művei

Életében megjelent művei

Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban, 1922; Éhség, 1922; A jámbor tehén, 1922; Kukoricaföld, 1922, Csókkérés tavasszal, 1922.
Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok, 1924, Megfáradt ember, 1923, Szegényember balladája, 1924.
Nincsen apám se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel, 1925, Ringató, 1928; Klárisok, 1928; Tedd a kezed ...,1928; Áldalak búval, vigalommal, 1927.
Döntsd a tőkét ne siránkozz 1931: benne: Nyár, 1929, Favágó 1929/1931.
Külvárosi éj 1932: benne: Külvárosi éj,
Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934). 1934: benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934).
Nagyon fáj 1936: A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936).

Halála után kiadásban megjelent művei

utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése 1937, Születésnapomra 1937, Tudod, hogy nincs bocsánat 1937, (Talán eltünök hirtelen...) 1937, (Karóval jöttél...) 1937,(Ime, hát megleltem hazámat...) 1937

lásd még: József Attila versei (betűrendben)

Prózai művei

Curriculum vitae - József Attila önéletrajza [2]
Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) [3]

Kritikai művei

Tanulmányok és cikkek. 1923-1930. Szövegek.

Műfordítói tevékenysége

Hora, P. Bezruč, J. Wolker, Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon ...

[szerkesztés] Utólagos elismerése

Az alkotóknak, művészeknek járó rangos kitüntetésekkel csak halála után díjazták, életében egyszer kapott pénzjutalmat 1937-ben.

1938-ban a Baumgarten-díjat, egy Babits Mihállyal való összekülönbözés miatt, csak annak halála után kaphatta meg.
1948-ban posthumus Kossuth-díjban részesült.

Születésének napja, április 11. "A költészet napja".
Az UNESCO a 2005-ös esztendőt hivatalosan József Attila évvé nyilvánította.

Költemények József Attiláról - néhány költőtárs emlékezése - a Magyar Rádió összeállítása szerint a költő 100. születésnapjára [4]

Ágh István: József Attila csillagai és medáliái
Benjámin László: Nem adhatsz többet
Bertók László: Alkalmi vers József Attila 75. születésnapjára
Csorba Győző: Stációk - József Attilának
Gyurkovics Tibor: Krétával írtál
Horváth Ferenc: Vigasztaló jambusaim - József Attila emlékének
Illyés Gyula: Doleo, ergo sum
Juhász Ferenc: Karácsonyi ének József Attiláról
Keresztury Dezső: A hetedik - József Attila emlékének
Lator László: Szárszó, november
Orbán Ottó: József Attila analízise
Vas István: Rapszódia József Attiláról (részlet)
Weöres Sándor: József Attila utolsó fényképére

Faludy György: József Attila temetése
Gyurkovics Tibor: József Attila
Juhász Ferenc: József Attila sírja
Nagy László: József Attila!
Pilinszky János: József Attila
Tornai József: József Attila

Szobrok, emlékművek József Attila tiszteletére

József Attila-szobor, Budapest: a legismertebb szobor a költőről, a Duna-parton. Alkotó: Marton László szobrász. Felállították: 1980-ban. Anyaga: bronz.
József Attila-szobor, Budapest, 20. kerület, Pesterzsébeti József Attila Általános Iskola: a költő születésének 100. évfordulójára készült. Alkotó: Oláh Gyula
József Attila-szobor, Miskolc - Lillafüred: a költő születésének 100. évfordulójára készült. Alkotója: Varga Éva Munkácsy-díjas szobrász. Eddig emléktábla volt a helyén. Itt írta Lillafüreden József Attila az Ódát.
József Attila-szobor, Ózd, a József Attila Gimnázium előterében: Alkotó: Kis Sunyi István szobrász. Anyaga: vörösmárvány, mellszobor. Felállították: 1967.
József Attila-szobor, Nagyvárad: a költő születésének 100. évfordulójára állították fel, 2005-ben. Alkotó: Wágner Nándor szobrász.
József Attila Emlékmű, Balatonszárszó: a szárszói vasútállomással szemben, a Tóparti parkban áll. Felállítása: 1998. Alkotó: Ortutay Tamás.
József Attila síremléke, Balatonszárszó: a költőt először a 7-es út melletti temetőben temették el. Felállítása: 1981. Alkotó: Csóka Gyula.

[szerkesztés] Szakirodalom

Tersánszky Józsi Jenő: József Attila verseskötete. (Nyugat 1925.I. 514.)
Németh László: József Attila : Nincsen apám se anyám. (Nyugat 1929. II. 649–650.)
Dsida Jenő: Döntsd a tőkét, ne siránkozz. (ErdHel 1931. 410–411.)
Illyés Gyula: Külvárosi éj. (Nyugat 1932. II. 632–633.)
Németh László: Magyar líra 1932-ben. (Tanú 1933. 1. sz. 187–188.)
Ignotus: József Attila verseiről. (Szép Szó 1937. 1. sz. 11.)
Kassák Lajos: Emlékezés József Attilára. (Népszava 1938. dec. 18.)
József Jolán: József Attila élete. (1940.)
Sándor Pál: Az igazi József Attila (1940.)
Fodor József: A költő és kora. (Ujság 1941. jan. 19.)
József Jolán: A város peremén. (1950.)
Kabdebó L., Kulcsár Szabó E., Kulcsár-Szabó Z., Menyhért A.(szerk.): Tanulmányok József Attiláról, (Anonymus, Budapest, 2001.)