Észak-Alföld
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Észak-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északeleti részében helyezkedik el. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió központja Debrecen.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Statisztikai adatok
- Terület: 17 749 km²
- Népesség: 1 554 000 fő
- Népsűrűség: 88 fő/km²
[szerkesztés] A régió kialakulása
A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti, és Békés megye északi felét foglalta magában. Az 1923-ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval. Jász-Nagykun-Szolnok a központi, míg a másik (mai) két megye a keleti statisztikai régióba tagozódott be. A két háború közötti időszakban ez a politikai légkörnek köszönhetően így is maradt.
A második világháború után átfogó területi reformtervek jelentek meg, melyek közül az egyik variáció, az országot 9 részre osztó nagymegyés rendszerben az Észak-alföldi felelt meg leginkább mai önmagának, a szolnoki járást, és a Jászságot leszámítva szinte teljesen a ma érvényes határok közé lett felvázolva. A politikai változások azonban elsodorták a sokak által támogatott lehetőséget, szovjet tipusú közigazgatást vezettek be az ország területén. Ennek ellenér már az 50-es években folytatódtak a viták politikai és szakmai szinten is a megyerendszer megváltoztathatóságáért. Általánosságban elmondható, hogy a szocializmus évtizedeiben született régiók kialakítására törekvő közigazgatási javaslatok leginstabilabb eleme Jász-Nagykun-Szolnok megye volt, ami hol teljesen, hol osztva a központi, sőt a Dél-alföldi régióhoz tartozott.
Az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció teljesen a mai határok között állapította meg a már akkor is statisztikai régióként kezelt Észak-Alföld határát, a pár évvel korábban, 1963-ban elfogadott gazdasági körzetek határaira alapozva.
A renszerváltás után kialakított köztársasági megbízott rendszerben Jász-Nagykun-Szolnok azonban ismét a központi régióhoz tartozott, az Európai Unióhoz, egyúttal a NUTS rendszerhez való csatlakozás azonban egyre több vitát gerjesztett, a régiók megértek a valós átgondolásra. A különböző felosztási javaslatok azonban mind szakmai, mind politikai téren erős, gyakran a megyerendszerre történelmi szerepére hivatkozó érzelmeket váltott ki, a megyehatárok lényegében megbolygathatatlannak voltak tekinthetők.
A tervezési-statisztikai régió mai kialakítása az Országos területfejlesztési koncepció elfogadásának keretén belül történt mg végül, 1998-ban.
A régió határainak, s egyúttal Magyarország közigazgatásának jövője ma még bizonytalan. Az Észak-alföldi régió határainak módosítására való igény talán itt jelentkezik leggyakrabban a 7 tervezési-statisztikai régió közül, ami leginkább Jász-Nagykun-Szolnok bizonyos részeinek más régióhoz való csatolásában merül fel, azok közlekedési és gazdasági orientálódása miatt.
[szerkesztés] Települések
[szerkesztés] Megyei jogú városok
- Hajdú-Bihar megye: Debrecen
- Jász-Nagykun-Szolnok megye: Szolnok
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Nyíregyháza
[szerkesztés] Városok
- Hajdú-Bihar megye: Hajdúböszörmény, Nádudvar, Tiszacsege, Hajdúszoboszló, Polgár, Földes, Balmazújváros, Nyíradony, Biharkeresztes, Hajdúnánás, Létavértes, Nyírábrány, Berettyóújfalu, Kaba, Sárrétudvari, Püspökladány, Téglás, Pocsaj, Hajdúhadház, Komádi, Bagamér, Hajdúsámson, Egyek, Csökmő, Hajdúdorog, Hosszúpályi, Derecske, Vámospércs
- Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jászberény, Kunszentmárton, Törökszentmiklós, Kunhegyes, Karcag, Jászárokszállás, Mezőtúr, Martfű, Tiszafüred, Újszász, Kisújszállás, Jászfényszaru, Tiszaföldvár, Kenderes, Túrkeve, Abádszalók, Jászapáti
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Mátészalka, Nyírtelek, Kemecse, Kisvárda, Nagyecsed, Záhony, Tiszavasvári, Ibrány, Demecser, Újfehértó, Balkány, Dombrád, Nyírbátor, Tiszalök, Baktalórántháza, Nagykálló, Nagyhalász, Nyírlugos, Vásárosnamény, Csenger, Máriapócs, Fehérgyarmat, Rakamaz
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Hajdú-Bihar megye
[szerkesztés] Jász-Nagykun-Szolnok megye
[szerkesztés] Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
[szerkesztés] Becenév
A régiót alakja után tréfásan "ugró kutya" régiónak is szokták nevezni.
Based on work by