Kismarja
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Hajdú-Bihar |
| Kistérség | Berettyóújfalui |
| Rang | község
|
| Terület | 47,16 km² |
| Népesség | |
|
|
| Irányítószám | 4126 |
| Körzethívószám | 54 |
| Térkép |
település Mo. térképén |
Kismarja község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hencida, Pocsaj-Esztár, Nagykereki és Bojt határolják. A falu és Pocsaj-Esztár határánál folyik a Berettyó.
[szerkesztés] Története
Neve elõször 1277-ben tűnik fel Maria alakban, 1291-ben már az írások megkülönböztettek Ó-marját és Új-marját. A 13. század végén az Ákos család tulajdona volt.
Egy 1606. szeptember 22-én kelt privilégiumlevélben Bocskai István Kismarját mezõvárossá tette, és mezõvárosi jellegû önkormányzatot biztosított a községnek. (A helységnek ekkor kb. 400 lakosa lehetett.) A kismarjai lakosok mentesültek az állami adók fizetése alól, csak a taksát kellett fizetniük. Kismarja a mezõvárosi címet 1849-ig viselhette.
1660-ban a török elfoglalta Kereki várát, így Kismarja a török uralom és az erdélyi állam ütköző területébe került, de a privilégiumlevélnek köszönhetően a kis mezõváros átvészelte ezt a nehéz időszakot is. A török kiűzése utáni évtizedekben Kismarja fokozatosan elveszítette adófizetési kiváltságait.
Az 1848-1849-es szabadságharcban 28 kismarjai honvéd vett részt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Vár-domb
- Csonka tornyú templom
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a településről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by