Balkány

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.77132° k. h. 21.85623°

**Balkány**

Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Nagykállói
Rang	város
Terület	89,99 km²
Népesség
Összesen: 6852 fő (2005) Népsűrűség: 75,21 fő/km²
Irányítószám	4233
Körzethívószám	42
Térkép é. sz. 47.77132° k. h. 21.85623°	település Mo. térképén

Balkány város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Balkány a Nyírségben, Nyíregyházától délkeletre mintegy 28 km-re, Debrecentől északkeletre 40 km-re található. Területe déli irányban Hajdú-Bihar megyével határos, 28 tanyájának jelentős része e területen található. A település vonzáskörzetéhez tartoznak a közeli kis falvak is: Biri, Geszteréd, Bököny, Szakoly, Nyírmihálydi.

[szerkesztés] A tanyák nevei

Abapuszta, Baloghtanya, Bay-tanya, Béke-telep, Cibakpuszta, Csiffytanya, Déssytanya, Dugótanya, Felszabadulás-telep, Görénypuszta, Jármitanya, Kenderestanya, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádaspuszta, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordas-telep, Perkedpuszta, Petőfi-telep, Petritanya, Szitástanya, Tormáspuszta, Trombitástanya, Ulyhelyitanya, Ungártanya, Vecsertanya

Zárójelben a lakossága.

[szerkesztés] Éghajlata

Éghajlata mérsékelten meleg, közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 2000. Ez az érték meghaladja az ország nyugati részén mért értéket, de kevesebb mint az Alföld déli felén előforduló 2100 óra évi napfénytartam. A középhőmérséklet 9,5-9,6 °C, a csapadék 560-590 mm. Leggyakoribb az északkeleti és a délnyugati széljárás. A 19. századi belvízrendezési tervek gyökeresen megváltoztatták a község hidrológiai viszonyait, de még ma is vannak állandóan vagy időszakosan vízzel, nádasokkal borított felszínek, határrészek.

[szerkesztés] Növényvilága

Felszínét kovárványos barna erdőtalaj, humuszos homok, helyenként réti talaj fedi. Erdőtársulásait akácosok és nyárfások alkotják, de kisebb számban megtalálhatóak a tölgy és fenyőerdők is. Helyenként éger, fűz és nyír csoportosulásokkal is találkozhatunk. A Jármi-tanya büszkesége egy 150 éves mamutfenyő, melyet egy villámcsapás megcsonkított 1968-ban. Törzsét vasabroncsokkal fogták össze.

[szerkesztés] Története

A falu neve először az 1214-es Váradi Regestrom tüzes vaspróba perek jegyzőkönyvében tűnik fel. Nevének eredete valószínűleg a török eredetű vizenyős, lápos szavakból származik. Első birtokosa a Gut-Keled nemzetség volt. Balkányt és a környező településeket királyi adományként kapták 1289-ben. A Gut-Keled nembeliek osztozkodása során a települést ketté osztották. A nyugati fele Pálé és Tamásé, a keleti rész a Balkányi család őséé, Pál fiáé, Lőrincé lett. A tatár és a török dúlások idején a falu többször elpusztult. Az 1578-as összeírások már pusztahelyként említik. A 18. század elején jelentősebb birtokosai a Bezdédy, Désy, Finta, Gencsy, Gődény, Guth, Koczogh családok. 1839-ben már a megye egyik legnagyobb települése 3006 lakossal. 1900-ban területe 15 527 kat.hold és mintegy 4390 lakosnak ad otthont. 1971-ben nagyközséggé, 2004-ben pedig várossá avatták.

[szerkesztés] Közlekedés

Megközelíthető a Nyíradony-Nagykálló vasútvonalon.
A 471-es főútvonalon Nyíradonynál Balkány felé. A 4911-es útról Nagykálló felől. A 4-es főútról Téglás felől is.

[szerkesztés] Jelene

A város népessége 2005-ben 6852 fő volt. A lakosság 1/3-a a kiterjedt tanyavilágban él, mely jelenleg 28 „élő” tanyából áll. A tanyai lakosok száma 2142. A megyére jellemző munkanélküliség is az ott élőket sújtja, köszönhetően alacsony iskolai végzettségüknek és a munkahelyek hiányának. Ahogy a múltban, úgy a jelenben is a mezőgazdaság biztosítja a megélhetést a lakosság jelentős részének. A jelenlegi termelési forma, a kis parcellák, a tőkehiány hosszabb távon nem biztosíthat jó megélhetést a „földben” dolgozók számára.
Nagy hagyományokkal rendelkezik a település az alma, meggy termelésében. Napjainkban is nagy a telepítési láz, egymás után épülnek a hűtőházak, csak egy feldolgozó üzem hiányzik. A szántóföldi növénytermesztésben a kukorica, a gabonafélék és a dohány termesztése a jellemző. A zöldségfélék közül a paprika, paradicsom az uborka és az utóbbi években a dinnye termesztése a népszerű.
Az alapfokú oktatás-nevelés feltételei a település óvodáiban, és két általános iskolájában adottak. A közel 1300 gyereknek a kötelező órákon kívül lehetősége van a zene és a tánc alapjainak elsajátítására is. A nyári szünetben hagyományőrző honismereti tábor, úszó, lovagló táborok nyújtanak kikapcsolódást. Az önkormányzat irányítása alatt működik a könyvtár és a művelődési ház. A környező települések színvonalas ellátását is szolgálja a 2002-ben épült modern mentőállomás.

[szerkesztés] Díszpolgárok

Gazda László 2005
Demendi László 1997

[szerkesztés] Nevezetességei

A település jelentősebb műemléke a református templom, amely barokk stílusban épült újjá, de felismerhetők rajta a középkori jellemzők is. Írásos feljegyzések szerint a XIV. század első felében már megépült, majd a török pusztítások alatt évtizedekig üresen állt. Külső falában látható Gencsy Sámuel epitáfiuma 1872-ből, a szószék a 19. századból való. A padok barokk stílusúak.
A református templomon kívül egy római katolikus és egy görög katolikus templom található a településen. Négy környező tanyában (Tormáspuszta, Görénypuszta, Perkedpuszta, Cibakpuszta) ökumenikus imaház működik.

Gencsy kastély

A falu temetője őrzi Gencsi Sámuelné Losonczi Borbála klasszicista síremlékét, s a családé a klasszicizáló, eklektikus sírbolt is.
A nemesi kastélyok, kúriák, a természetvédelmi terület és a kiterjedt tanyavilág biztos hátteret nyújt kirándulások, falusi-és lovas túrák szervezéséhez.

[szerkesztés] Balkányban született

Benedek István (1756-1801) országgyűlési képviselő

[szerkesztés] A Gencsy-kastély

1774-ben eklektikus stílusban, Salvatore Aprilis tervezte (ő tervezte a nagykállói egykori megyeházát), amit hamarosan megvett Gencsy Sámuel. A XIX. században egy szinttel bővítették. Ma gyermekotthonként működik.