Jánoshida

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.38626° k. h. 20.05805°

Jánoshida

Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség	Jászberényi
Rang	község
Terület	34,79 km²
Népesség
Összesen: 2725 fő (2001) Népsűrűség: 78,33 fő/km²
Irányítószám	5143
Körzethívószám	57
Térkép é. sz. 47.38626° k. h. 20.05805°	település Mo. térképén

Jánoshida község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 3.1 Premontrei apátság és temploma

[szerkesztés] Fekvése

Jánoshida Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Zagyva alsó folyása mentén fekszik, Szolnoktól, a megyeszékhelytől, ahol a folyó a Tiszába ömlik, kb. 30 kilométerre. A jászberényi kistérséghez tartozik, aminek névadó központja, Jászberény kb. 20 km-re található a megyeszékhellyel ellentétes irányban. Jánoshidát mindkét várossal a 32-es főút és a hatvan-szolnoki vasútvonal köti össze. Területe síkvidék, a Zagyva árterülete, közepesen vagy jól termő vályogtalajjal.

[szerkesztés] Története

A legkorábbi településnyomok a bronzkorból, az ún. hatvani kultúra idejéből, i.e 1800-1700 tájáról valók. Az avarok idején is lakott hely volt - nagy jelentőségű volt az avar kettős síp megtalálása - és folyamatosan az is maradt, mert itt volt alkalmas átkelőhely, rév a Zagyva folyón.

1186 körül III. Béla adománya folytán premontrei szerzetesek telepedtek le itt. Érett román stílusban épült monostoruk alapítója Jób váci püspök, a későbbi esztergomi érsek lehetett. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi esztergomi érseki építkezések stílusbeli hasonlóságai. A premontreiek Keresztelő Szent János-nak szentelt templomot építettek. A község neve ekkoriban Szentkereszt volt, a későbbi Jánoshida nevet valószínűleg a templom védőszentjéről kapta. Később prépostsági központ lett a monostor. 1294-ben a csehországi leutomisli prépostság fiókja volt a monostor, később a morvaországi zabrdovici apátság felügyelte egészen a mohácsi vészig. 1426-ban az oklevelek, mint vámszedőhelyet említik a községet, ami ekkor Heves megyéhez tartozott. 1465-ben a kolosmonostori apátságnak is vannak itt birtokrészei, és ekkor a község neve már Jánoshida. 1470 körül rendezték a prépostság birtokait, ekkor a községhez tartozott Mizse puszta és Szászberek nagy része. A 15. század végén egy ideig Külső-Szolnok megyéhez tartozott.

1536-ban egy török támadás következtében Jánoshida a prépostsággal együtt szinte teljesen elpusztult. A hódoltság után dunántúli és morva telepesek érkeztek, valamint a premontrei kanonokrend is visszaköltözhetett. 1688-ban I. Lipót adományozott itt birtokot Meyners Kázmér kanonoknak, amit halála után báró Pfendler Miksa örökölt (mások szerint visszaszállt a zabrdovici apátokra). Ekkor zárda is épült itt. 1696-ban az összeírás a szabad, adómentes falvak között sorolja fel. Az 1715-ös összeírás szerint a falu Pest megyéhez tartozott, 26 jobbágy és 7 zsellér 136 köböl szántót és 26 köböl kaszásrétet művelt. 1757-ben barokk stílusban teljesen átépítették a megviselt templomot, majd később a rendházat is, aminek homlokzata 1830-ban, klasszicista stílusban készült. 1785-ben II. József feloszlatta a premontrei rendet, a községet pedig a vallástanulmányi alaphoz csatolta. Intézkedéseinek visszavonása után 1802-ben már ismét a premontreieké volt a falu, ekkor a csornai prépostsághoz tartozott. 1850-ben a Jász-Kun kerületek főkapitánya kérte, hogy a jobb közbiztonság érdekében a falut a Jászkerületekhez csatolják, de az továbbra is a kecskeméti kerülethez tartozott. 1854-ben Jánoshidát Pest megyétől visszacsatolták Heves megyéhez.

1876-ban a községet Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták és a jászsági felsőjárásba osztották be. 1907-ben a Kohner-uradalom 73 arató és cséplő munkása sztrájkba lépett, követelve a cséplési rész felemelését. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején itt állomásozott a 31. vörös gyalogezred. 1928-ban megalakult a Jánoshidai Sportegyesület labdarúgó szakosztállyal. A második világháborúban a község 154 lakója halt meg, s közel ugyanennyi volt a rokkantak, árvák és özvegyek száma. A fegyverek 1944. november 12-én hallgattak el.

1949-ben 16 taggal megalakult a község első termelőszövetkezete, a Dimitrov. 1950. október 22-én megalakult a községi tanács 49 taggal, ami 1989. szeptember 20-án tartotta utolsó ülését. Az 1956-os forradalom nem nagyon érintette meg a falut.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Premontrei apátság és temploma

1186 után érett román stílusban épült a templom és a rendház. Az építtető alapító valószínűleg Jób váci püspök, későbbi esztergomi érsek volt. Erre utalnak a jánoshidai és a későbbi esztergomi érseki építkezések stílusbeli hasonlóságai. A török hódoltság idején megrongálódott épületeket - a templomot 1757-ben, az apátságot utána - barokk stílusban átépítették. Az apátság mai formáját 1830-ban nyerte el, amikor klasszicista homlokzata kész lett.

Az 1970-es műemléki kutatások kiderítették, hogy a barokk külső alatt ott rejlik a középkori román stílusú templom. A helyreállítás után kiderült, hogy itt található az Alföld egyik legszebb kora középkori apátsági temploma. A barokk hajó jobb és baloldalán található kápolnákon látszik, milyen lehetett a templom a 12. században. Külön figyelmet érdemel a déli kápolna félkörívvel záródó kapuja, emberarcos oszlopfejezeteivel, a templom belsejében pedig az északi kápolna melletti dombormű felül Gábriel arkangyal, alul Szent László alakjával.

A templomkertben található Nepomuki Szent János szobra.