Zagyva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
||||
|---|---|---|---|---|
 |
||||
| hossz | 179 km | |||
| forrás szintje | 600 m | |||
| átlagos vízhozam | 9,5 m³/s | |||
| vízgyűjtő terület | 5 677 km² | |||
| forrás | Karancs hegység, Magyarország | |||
| torkolat | Tisza | |||
| vízgyűjtő terület országai |
Magyarország | |||
A Zagyva a Tisza jobboldali mellékfolyója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eredete
Az Északi-középhegység részét képező Karancs hegységben ered, Salgótarjántól keleti irányban, Zagyvaróna határában a Medve hegy déli lejtőjén, a tengerszint felett mintegy 600 méter magasságban.
[szerkesztés] Lefolyása
A Cserhát és a Mátra hegységek között hosszan elnyúlóan, széles völgyben halad, közelítően déli irányban, megkerüli a Mátra tömbjét, érinti Pásztót, Lőrincit és Hatvan városán átfolyva eléri az Alföldön a Jászságot. Az Alföldön folyási sebessége lassul, délkeleti irányba fordul, áthaladva Jászberényen, Szolnoknál torkollik a Tisza folyóba.
[szerkesztés] Vízrajzi adatai
A hossza a forrásától a torkolatáig: 179 km. Vízgyűjtő területe: 5677 km². Kisvízi hozama: 0,95 m³/sec, középvize: 9,5 m³/sec, nagyvize: 254 m³/sec, (Zagyvarékasnál)
[szerkesztés] Mellékvizei
A Tarján patak, Kis-Zagyva, Szuha, a Herédi és Bér patak, a Galga és a Kövecses patak. A Mátra irányából a Tarna, a Gyöngyös-patak. A gödöllői dombság területéről: a Tápió. Szabályozása során Besenyszögnél egy patkó-kanyar lefűzése során keletkezett az 5 km hosszú Holt-Zagyva.
[szerkesztés] Jelentősége
A Mátra és a Cserhát legjelentősebb vízgyűjtője. Felső folyásánál tiszta vizű. Alsó folyásában több helyen kiszélesedik, halban gazdag, kedvelt horgászhely. Jellemző halfajtái: csuka, ponty, domolykó, jászkeszeg, harcsa,törpeharcsa, busa, balin, süllő és a compó.
Based on work by