Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Vadmacska - Wikipédia

Vadmacska

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vadmacska
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
Európai vadmacska
Európai vadmacska
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Család: Macskafélék (Felidae)
Nem: Felis
Faj: F. silvestris
Tudományos név
Felis silvestris
Schreber, 1775.

A vadmacska (Felis silvestris) egy kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsia nyugati részén és Afrikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű élőlényekkel táplálkozik. Számos alfaja van, melyek a világ különböző régióiban terjedtek el, ideértve a mindenütt jelenlévő házimacskát (Felis silvestris catus) is, amely minden lakható kontinensen és a világ nagyobb szigetein is elterjedt, majd elvadult.

Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél: szavanna, nyílt erdő és füves puszta. Habár a háziasított alfajánál, a házimacskánál rengeteg alak- és színváltozat előfordul, a vad egyedek színe mindig közepesen barna, fekete csíkokkal. Hosszuk 50 és 80 cm közötti, 3 és 6 kilogramm közötti súllyal rendelkeznek. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb barnák.

A vadmacskák különösen félénkek. Messze elkerülik az emberi élőhelyeket. Magányosan élnek, territóriumuk nagyjából 3 km² egyedenként.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Alfajok

Afrikai alfajok:

Felis silvestris brockmani (Kelet-Afrika)
Felis silvestris cafra (Dél-Afrika)
Felis silvestris foxi (Nyugat-Afrika)
Felis silvestris griselda (Közép-Afrika)
Felis silvestris lybica (Észak-Afrika)
Felis silvestris ocreata (Kelet-Közép-Afrika)
Felis silvestris pyrrhus (Nyugat-Közép-Afrika)

Ázsiai alfajok:

Felis silvestris caudata (Kaszpi-tenger környéke)
Felis silvestris ornata – Indiai sivatagi macska (Indiától Iránig)
Felis silvestris shawiana (Kína és Mongólia)

Európai alfajok:

Felis silvestris cretensis – Krétai vadmacska (Kréta)
Felis silvestris caucasia – Kaukázusi vadmacska (Kaukázus és Törökország)
Felis silvestris grampia – Skót vadmacska (Észak-Skócia)
Felis silvestris jordansi – Baleári vadmacska Baleár-szigetek
Felis silvestris reyi – Korzikai vadmacska (Korzika)
Felis silvestris sarda – Szardíniai és szicíliai vadmacska (Szardínia és Szicília)
Felis silvestris silvestris – Európai vadmacska (Európa)

Házimacska:

Felis silvestris catusHázimacska (a világ minden részén elterjedt)

[szerkesztés] Európai vadmacska

Fiatal európai vadmacska
Nagyít
Fiatal európai vadmacska

Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) a nyugat-, közép- és kelet-európai erdőkben, illetve Skóciában és Törökországban él; nem található meg Skandináviában, Izlandon, Angliában, Wales-ben és Írországban. Külső megjelenésre sokkal zömökebb testalkatú, mint a sivatagi macskák és a házimacskák. Vastag bundája és nagyobb mérete megkülönböztető jellemvonásai; a vadmacska általában nem téveszthető össze a házimacskával. A házimacskákkal ellentétben, leginkábban nappal aktívak.

A vadmacskák elterjedtek voltak az európai pleisztocén korban; amikor a jég visszavonult, alkalmazkodtak a sűrű erdei életmódhoz. A legtöbb európai országban nagyon ritkák. Habár törvényesen védett fajnak számít, a vadászok még mindig kilövik őket, ha összetévesztik a házimacskákkal. Skóciában az elvadult házimacskákkal való túlzott keveredés szintén nagy veszélyt jelent a vad populációra. Nem tudni, hogy ennek következtében milyen mértékben alakult át a vad populáció, és habár egyesek szerint „tisztavérű” vadmacskák már egyáltalán nincsenek, a vélemények még mindig eltérőek.


[szerkesztés] Afrikai vadmacska

Afrikai vadmacska
Nagyít
Afrikai vadmacska

Az afrikai vadmacska vagy sivatagi macska (Felis silvestris lybica) Afrika és az Arab-félsziget sivatagos és szavannás területein fordul elő. Jelentősen kisebb, mint az európai alfajok és rövidebb a szőre. Úgy tartják, hogy az afrikai vadmacska a házimacskák őse, mivel szelídebb, mint az európai vadmacska és éjszaka aktív.

Habár néhány szakértő azt feltételezi, hogy a macskák háziasítása az i. e. 8. évezredre vezethető vissza, a legrégibb vitathatatlan bizonyíték az i. e. 4. évezred körüli egyiptomi ábrázolások. Azonban egy 2004-es ciprusi régészeti felfedezés erős bizonyíték, ha nem is a háziasításukra, de legalábbis a megszelidítésükre i. e. 7500 körül. [1]


[szerkesztés] Ázsiai vadmacska

Az ázsiai vadmacska, ázsiai pusztai vadmacska vagy indiai sivatagi macska (Felis silvestris ornata) elsősorban az indiai Rádzsasztáni-sivatag és az India és Pakisztán közötti Thar-sivatag lakója. Körülbelül házimacska nagyságú, fekete pettyekkel díszített halványsárga testtel. Jelenleg veszélyeztetett faj, főként a drága bundája miatti vadorzás következtében.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu