Víziváros (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Víziváros egy részlete, jobbra a várhegy, távolban a Prímási palota

Víziváros történetét részletesen megtalálod az Esztergom története címszó alatt

Az Érseki Víziváros (latinul Civitas archiepiscopalis) ma Esztergom városrésze. Nevét azért kapta, mert a Kis- és Nagy-Duna partján épült fel. Egykori erõdítései, városfalai, középkori bástyái, török rondellái ma is láthatók a dunaparti sétány mellett. Lásd még Pázmány Péter utca (Esztergom), és Berényi Zsigmond utca (Esztergom).

[szerkesztés] Története

A várhegy és az alatta fekvő Víziváros árvíz idején

A Szent Ignác plébániatemplom, helyi nevén a „kéttornyú” templom

IV. Béla 1239-ben engedélyezte, hogy a Várhegy alatti területen az érsek várost alapítson. Így jött létre a Királyi város mellett a Víziváros, melyet már feltehetően a 13. században védművekkel vettek körül. A várfalat Telegdi Csanád érsek építtette a 14. században. 1895-ig önálló település volt. Víziváros (Érseki Víziváros, az egyesítés után III. kerület) az esztergomi Várhegyet (156 m) s alját foglalja el, Szentgyörgymező és Szenttamás közé ékelve; közvetlenül a Duna partján épült; hozzátartozik a Vízivárosi sziget is, melyről a Cathry által épített közúti Mária Valéria híd a Duna bal partjára (Párkányra) vezet. Központját a Várhegy képezi, melynek tetején a főszékesegyház emelkedik. A Várhegynek a Duna felé néző meredek szélén állnak még a régi vár romjai. Itt a déli bástyafalban elrejtve van a román stílusú Szent István-kápolna, mely állítólag Szent István születése helyén épült a 9. vagy 12. században. Simor János 1871-ban restauráltatta. A hegy alatt a Duna közvetlen közelében a vas- és rézöntőgyár volt. A Víziváros főterén, a Mindszenty téren található barokk Vízivárosi plébániatemplomot a jezsuiták építették 1728-1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templom mellett található Prímási palotát Simor János érsek emeltette a volt jezsuita kolostor helyén, Lippert József tervei alapján 1880-1882 között, neoreneszánsz stílusban. Északi részében a Keresztény Múzeum működik. Az épületben az érseki lakosztály, fogadótermek mellett helyet kapott az érseki könyvtár is, továbbá itt működik a prímási levéltár, melyben felbecsülhetetlen értékű könyveket, kéziratokat, okleveleket őriznek. Az Erzsébet parkban áll a Sobieski János lengyel királynak emléket állító emlékmű, aki 1683-ban visszafoglalta Esztergomot a töröktől. Itt található a Hild József tervei alapján 1853-ban készült épület, mely a Főszékesegyházi Könyvtárnak, a Bibliothekának ad helyet. A könyvtár jelentős kódex és ősnyomtatvány anyaggal rendelkezik. Víziváros összetételét az itt található egyházi épületek határozták meg. A népesség nagy részét papok, az egyházi hivatalnokok, illetve a megyei hivatalnokok alkották.

• 1891-ben 115 háza és 1158 magyar lakosa volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• A Veprech-torony Duna felőli oldalán látható a Szulejmán-tábla, mely Szulejmán szultán 1543. évi győztes ostromának emlékét hirdeti. A vízivárosi városfal délnek futó, javarészt teljes magasságában megmaradt szakasza meglehetősen vékony, hiszen a Duna eredetileg közvetlenül a falak előtt folyt, a mai Erzsébet park területe 20. századi feltöltés eredménye.
• Prímási palota
• Vízivárosi plébániatemplom