Vízivárosi plébániatemplom
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Ez a szócikk az esztergomi Szent Ignác templomról szól. További jelentéséhez lásd: Víziváriosi plébániatemplom (egyértelműsítő lap).
Az esztergomi Vízivárosi plébániatemplom, vagy Szent Ignác templom a Mindszenty téren, a Víziváros főterén, a Prímási palota közvetlen szomszédságában található. 1856-ig főszékesegyházként működött
[szerkesztés] Története
Egy 1594. évi metszet szerint a mai templom helyén egy torony nélküli templom állt, melyre a következő évtized során tornyot építettek. A török háborús időszak alatt ez a templom elpusztult. A török 1683-as kiűzése után a keresztény hívek számára egy dzsámit alakítottak át templommá. 1686-ban jelentek meg a Vízivárosban a jezsuiták. Ők emelték a mai barokk templomot Loyolai Szent Ignác tiszteletére 1728 és 1738 között. Ugyanekkor épült mellé a rendház is. A templomot Althann Mihály váci püspök szentelte fel 1738-ban. Oltárát Baumgartner Bernát szobrász faragta 1735 és 1737 között. A templomnak eredetileg nem volt tornya, mivel stratégiai szempontból a vár közelében megtiltották a kilátást rontó tornyok építését. A jezsuita rendet a pápa 1773-ban feloszlatta, így a templom előbb a pálosoké, majd a bencéseké lett. Ezután lett a templom a Víziváros plébániatemploma, mikor Batthyány József hercegprimás plébániaépületté alakíttatta át 1788-ban. Ekkor épült fel a két torony is. 1820-tól 1856-ig a Bazilika felszenteléséig a vízivárosi plébániatemplom volt az ideiglenes érseki főszékesegyház. A második világháborúban több bombatalálat következtében a templom szentélyboltozata beszakadt, berendezése szinte teljesen tönkrement, csupán egy-két szobor maradt teljesen sértetlen. 1957-1958 között épült újjá, illetve a 80-as években felújították a tető fedését és helyreállították belső festését is.
