Esztergom vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Esztergom vármegye** (1910)

Székhely	Esztergom
Terület	1076 km²
Népesség	87651
Nemzetiségek

Esztergom vármegye: vármegye az egykori Magyar Királyság területén.

(latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft)

Ez a szócikk a Pallas Nagy Lexikonából származó szövegen alapul, emiatt lektorálandó és korrektúrázandó: tartalmát és nyelvezetét frissíteni és strukturálni kell.

[szerkesztés] Fekvése

Esztergom vármegye a régi dunáninneni kerületben, a Duna mindkét partján feküdt. határai északon Bars, keleten Hont és Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen és nyugaton Komárom vármegye voltak. Területe 1123,30 km²

Esztergom vármegye földje a Duna bal partján többnyire 107-150 m magas termékeny lapály, melyen csak Farnad és Magyar-Szölgyén, valamint Béla és Kőhid-Gyarmat vidékén emelkednek hullámos dombok (egészen 276 m magasságig). A Duna jobb partja többnyire hegyes. A vármegye délkeleti részében a Pilis hegycsoport végső nyúlványai ágaznak szét.

Legmagasabb emelkedései, a Dobogókő (700 m) és a Keserűshegy (641 m) a vármegye határán vannak, s kiváló természeti szépségeket rejtenek magukban. E hegyek nyúlványai egészen a Dunáig ereszkednek, melynek völgye Esztergom és Dömös közt gyönyörű völgyszorossá válik. E hegységnek a Duna felé eső végső magaslatai az esztergomi Vaskapu (406 m) és a Zamárhegy (308 m). Lejtőiket azelőtt gazdag szőlők fedték, melyek azonban ma már tetemesen meggyérültek. A Pilis-hegység ágazatait nyugat felől a Csévi völgylapály választja el a dorogi hegyektől (Getehegy 457 m, Henrik-magaslat 340 m), melyek gazdag széntelepeket rejtenek magukban. Azokon túl hullámos térség terül el a Gerecse-hegységig, melynek legmagasabb csúcsa (Gerecse, 633 m) még a vármegye területén emelkedik. A vármegye főfolyója a Duna, mely azt nyugat-keleti irányban ketté hasítja. Balfelől a Garamot veszi fel, mely a vármegye területén a Kétyi-vízzel és a Párizsi-csatorna vizével gyarapodik. A jobb oldalról jelentékenyebb mellékvize nincs a Dunának, mocsarak azonban úgy a balparton (Búcs és Muzsla közt), mint a jobbparton (Esztergomtól délre) kísérik a folyamot. Ásványforrások csak Esztergomban fakadnak gyógy- és ivóvízre lehűtve, 22 fokos (R) hévvizei igen keresettek csuzos és ideges betegségekben.

[szerkesztés] A népesség megoszlása

Esztergom vármegye a Magyar Királyság térképén

Lakóinak száma 1881-ben 72 166 fő, 1891-ben 78 378 fő volt. A 10 évi szaporulat 6212 lélek, vagyis 8,61%, amely alapján egy-egy km²-re jelenleg 70 lélek jut, így Esztergom a sűrűbben lakott vármegyék közé tartozik.

Nemzetiség szerint van a lakosok közt 62 505 (79,7%) magyar, 8941 (11,4%) német, 6432 tót (8,2%). A magyarság 10 évi szaporulata 5206 lélek, vagyis 9,1%. A magyarság a Duna balpartján lakik legsűrűbben, a jobbparton a németekkel és tótokkal keverve.

Hitfelekezet szerint van 65 677 római katolikus, 588 evangélikus, 9135 helvét és 2939 zsidó.

Foglalkozás szerint a következőképpen oszlik meg a népesség: értelmiségi kereset 2291 (ebből 653 kereső, a többi eltartott), őstermelés 48 020 (ebből 20 096 kereső), bányászat és ipar 18 925 (ebből 7322 kereső), járadékosok 1414 (ebből 766 kereső), napszámosok 5773 (ebből 3326 kereső).

[szerkesztés] Gazdaság

Az ipar leginkább a bányászatra szorítkozik. Ezenkívül említendő a lábatlani, piszkei és nyergesújfalui cementgyár, az esztergomi téglagyárak, s ugyanott nehány kisebb ipartelep (vas- és rézöntő, bőrgyár, szeszgyárak), továbbá a bátorkeszi szeszfőző, a nyergesújfalui téglagyár, s a párkányi keményítő- és csirizgyár.

A kereskedelem főcikkei a gabona, a bor, a szőlő és a gyümölcs, továbbá a bányák (márvány, kőszén) és gyárak (cement, szesz) terményei. Ipartestület csak Esztergomban van, kereskedelmi társulat ugyanott. A közlekedés főere a Duna, melyen különösen a márványbányák termékeit szállítják Budapestre, továbbá a m. k. államvasutak pozsony-budapesti vonala, melyből a vármegye területén a csattai szárnyvonal ágazik ki, végül az almás-esztergomi h. é. vasút. A vármegye területét érintő vasúti vonalak hossza 78 km. A gőzhajózást a Dunán a Dunagőzhajózási Társulat tartja fenn, azonkívül Esztergomból a m. k. államvasut megállójához csavargőzös közlekedik, s a Garamon élénk tutajozás folyik. A kiépített állami utak hossza 32,6 km, a törvényhatósági utaké 246,9 km. Készülőfélben van a budapest-esztergomi vasút, melynek hossza 46 km és melyet a miniszter 1893. decemberben engedélyezett. A vasút 6 250 000 forintba fog kerülni. Magánál Esztergom városánál pedig Cathry vállalkozó állandó hidat fog építeni.