Tromsø

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tromsø Norvégia nyolcadik legnagyobb városa, Troms megye székhelye. Itt található a világ legészakabbi egyeteme, sörfőzdéje, botanikus kertje és planetáriuma.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Testvérvárosok 5 Források 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város központja a Tromsøya nevű szigeten található, az északi sarkkörön túl 400 km távolságra. Az elővárosi területeihez tartozik Tromsdalen (a szárazföldi területen, Tromsøya sigetétől keletre), Tromsøya sziget maradék része, és a nagy kiterjedésű Kvaløya sziget keleti része, ami Tromsøya szigetétől nyugatra található. A Tromsø-híd és egy négysávos alagút köti össze Tromsøya szigetét a szárazfölddel, a nyugati oldalon pedig a Sandnessund-híd teremt kapcsolatot Kvaløya szigetével.

A leghidegebb mért hőmérséklet -18.4°C volt, a januári átlag csupán -4°C. Ez az Észak atlanti áramlás melegítő hatásának közszönhető. A tenger közelsége csökkenti a hideget, Sommarøy, ami Kvaløya nyugati oldalán fekszik, januári középhőmérséklete -1.9°C. A nyár viszont eléggé hűvös, a júliusi középhőmérséklet 12°C.

Az éjféli nap május 18-tól július 26-ig van az északi horizont felett, bár nem beszélhetünk igazi sötétségről már április végétől augusztus közepéig. Ennek ellentéteként november 26. és január 15. között pedig a sarki éjszaka tart, a nap nem emelkedik a horizont fölé. Tromsø a sarki fények zónájának középpontjában található.

[szerkesztés] Története

Tromsø környéke az utolsó jégkor óta lakott terület. A vaskorban, a külső tengerparton már mind a norvégok, mind a számik (lappok) megtelepedtek. A járás szárazföldi területein csak számik laktak.

Az első temploma 1252-ben épült, és akkor ez volt a világ legészakibb temploma. Ekkoriban épültek a város földbástyái, melyek a karéliai és orosz portyázóktól védtek.

Tromsø városi oklevelét 1794-ben adták ki, bár ekkoriban mindössze 80 lakosa lehetett. A 19. század folyamán megnőtt a város jelentősége, püspöki székhely lett, megalakult a tanárképző főiskola, a hajógyár és a sörfőzde is.

A sarkvdéki vadászat növekedésével 1850-re Tromsø vált ennek központjává, elvéve Hammerfest korábbi szerepét. A város élénk kereskedelmet folytatott Arhangelszktől Bordeaux-ig. A 19. század végére Tromsø lett a sarkvidéki kereskedelem legnagyobb központja, és számos sarkvidéki felfedezőút is innen indult.

A második világháború alatt rövid ideig a norvég kormány székhelyéül szolgált. A város a háborút sérülés nélkül megúszta, bár a Tirpitz német csatahajó Tromsøy szigeténél süllyedt el 1944. november 12-én, ahol közell 1000 német katona vesztette életét. A háború végén a városba több száz menekült érkezett Finnmark megyéből, amit a németek a Vörös Hadsereg offenzívájától való félelemben kitelepítettek és leromboltak.

A világháború után a város gyors növekedésnek indult, 1964-ben megnyílt a repülőtér, majd a Tromsøi Egyetem is. A népesség gyarapodása igen nagyarányú volt, némelyik évben az 1000 főt is meghaladta. 1964-ben a járásnak körülbelül 32 000 lakosa volt, ez mára megduplázódott.

[szerkesztés] Nevezetességei

Itt található a legnagyobb hagyományos faházegyüttes Trondheimtől északra. A Tromsøi katedrális az egyetlen fából épült Norvégiában, 1861-ben épült.

Tromsø híres az északai életéről, egyszerre 20 000 embernek nyújt lehetőséget, ami a város teljes népességének a harmadát jelenti.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Tromsønek tíz testvérvárosa van:

- Kemi (Finnország, 1940 óta) - Luleå (Svédország, 1950) - Ringkøbing (Dánia, 1950) - Grimsby (Nagy-Britannia, 1961) - Pune (India, 1966)

- Anchorage (USA, 1969) - Zágráb (Horvátország, 1971) - Murmanszk (Oroszország, 1972) - Quetzaltenango (Guatemala, 1999) - Gáza (Palesztina, 2001)

[szerkesztés] Források

1. ↑ Statistisk sentralbyrå - regionális statisztikák
2. ↑ Statistisk sentralbyrå - regionális statisztikák

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Destinasjon Tromsø - Turisztikai információk
• Képek Tromsøről

Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)