Trondheim

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Trondheim
Adatok
Területe:	342 km²
Népessége:	158 613 (2006)
Honlap:	http://www.trondheim.kommune.no/

Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, Sør-Trøndelag megye székhelye. A 997-ben alapított város ma az oktatás, a technikai és gyógyászati kutatás központja, több mint 30 000 tanulóval. A város lakossága 158 613 fő, míg Trondheim Régióé 246 751 fő.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Testvérvárosok 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A város a Nidelva-folyó torkolatánál, a Trondheim-fjord (Trondheimsfjorden) partján fekszik. A nyári napforduló idején a Nap 03:00 és 23:40 között látható fent az égen, éjszaka is igen kevéssel ereszkedik a horizont alá, tehát május 20-a és július 20-a között nem beszélhetünk valódi éjszakai sötétségről. A téli napforduló idején a Nap csupán 10:00 és 14:30 között látható az égen, és ekkor is csak kevéssel emelkedik a horizont fölé. Trondheim éghajlata túlnyomórészt óceáni, de a környező hegyek takarják az erős partmenti szelektől. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet +35°C (1901. július 22-én), a leghidegebb érték -26,1°C (1899-ben). A járás legmagasabb pontja az 565 m magas Storheia hegy.

[szerkesztés] Története

A régióban már több ezer éve élnek emnberek. Az ősi időkben a norvég királyokat a Trondheimben tartott népgyűlés (Øretinget) választotta meg. A Nidelva folyó torkolatánál tartott gyűlésen minden szabad férfi részt vehetett. I. (Széphajú) Haraldot (860 k. - 930 k.) és fiát I. (Jóságos) Haakont is itt választották meg. Olaf Tryggvason király 997-ben Kaupangen-nek nevezte el („piachely”, vagy „kereskedelmi hely”). Hamarosan azonban Nidarosnak kezdték hívni. Eleinte csak királyi székely volt, később Norvégia fővárosa, egészen 1217-ig.

Leif Ericsson is itt élt 1000 körül, mint Olaf király katonai alkalmazottja.

Trondheim városa a Nidelva folyó torkolatánál helyezkedik el, annak kiváló hajózási adottságai, és védett helyzetének következtében. A folyó elég mély volt a középkori hajók számára, a 17. század közepén azonban egy sár- és kőlavina lerontotta hajózhatóságát, és a kikötőt is részben megsemmisítette.

Trondheim 1152-től volt székhelye a norvég (katolikus) érsekségnek. 1537-ben a lutheránus vallás terjedése következtében az utolsó érseknek el kellett menekülnie a városból.

A város több nagy tűzvészt is átélt. Mivel főként fából építkeztek, a tüzek súlyos károkat okoztak. Jelentősebb tűzvészek: 1598, 1651, 1681, 1708, 1717 (kétszer is), 1742, 1788, 1841 és 1842. Emellett számos kisebb tűzvész is sújtotta a várost. Az 1651-es tűzvész során a város határain belül az épületek 90%-a megsemmisült. Az 1681-es tűzvészt a város majdnem teljes átépítése követte, Johan Caspar von Cicignon (luxemburgi származású katonatiszt) irányítása mellett. Széles sugárutak épültek, mint például a Munkegaten, a telekhatárokat figyelmen kívül hagyva, a tűzesetek megállításának céljából.

A második világháború alatt az ország területe német megszállás alá került 1940 áprilisától egészen a háború végéig, 1945 májusáig. A németek a várost Drontheimnek nevezték, kikötőjét tengeralattjáró-támaszpontnak használták, és tervbe vették egy 250 000 fős új városrész (Neu-Drontheim) építését a várostól 15 km távolságban délkeletre.

Lásd még: Nidaros

[szerkesztés] Nevezetességei

Trondheim két legfontosabb idegenforgalmi látványossága a Nidarosi katedrális (Nidarosdom) és az érseki palota (Kongsgaarden). Ezek az épületek egymás mellett állnak az óváros közepén. Az 1070-ben elkezdett hatalmas katedrális Norvégia legjelentősebb gótikus épülete és Észak-Európa legjelentősebb zarándokhelye volt a középkorban. Zarándokutak vezettek ide Dél-Norvégiából, Osloból, és a közeli svéd régiókból is. A középkorban, majd Norvégia függetlenségének 1905-ös visszaállítása óta ismét a Nidarosi katedrális lett a norvég királyok koronázó temploma.

A várossal szemben, a Trondheim-fjordban található kis Munkholmen sziget kellemes kirándulóhely. Ősi Bencés-rendi kolostor romjai találhatók itt, és egy középkori erődítmény és börtön, melynek leghíresebb foglya Peder Schumacher Griffenfeld dán gróf és államférfi volt, aki 1680-99 között sínylődött itt. Victor Hugo erről a korszakról írta Izlandi Han („Han d'Islande”) c. romantikus regényét.

[szerkesztés] Testvérvárosok

Trondheim testvérvárosai:

Darmstadt, Németország Dunfermline, Skócia, Egyesült Királyság Graz, Ausztria Kópavogur, Izland Norrköping, Svédország Odense, Dánia Petah Tikva, Izrael

Ramallah, Palesztina Split, Horvátország Tampere/Tammerfors, Finnország Tiraspol, Moldávia Vallejo, Kalifornia, USA Keren, Eritrea

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Trondheim hivatalos honlapja (angolul)
• Műholdkép (Google Maps)
• Kép Trondheim belvárosáról, a Nidelva folyóval
• Trondheimsbilder - Történelmi fényképek
• Lights of Trondheim - Fénykép galéria

Norvégia 25 legnagyobb települése (lakossági adatok: Statistisk sentralbyrå[1])

Oslo (825 100) | Bergen (218 000) | Stavanger/Sandnes (177 300) | Trondheim (150 000) | Fredrikstad/Sarpsborg (98 200) | Drammen (91 600) | Skien/Porsgrunn (85 400) | Kristiansand (64 900) | Tromsø (53 000) | Tønsberg (45 400) | Ålesund (44 700) | Haugesund (40 700) | Sandefjord (39 800) | Bodø (35 100) | Moss (34 700) | Arendal (31 200) | Hamar (29 100) | Larvik (23 200) | Halden (22 200) | Harstad (19 500) | Lillehammer (19 400) | Molde (18 600) | Mo i Rana (17 900) | Kongsberg (17 900) | Gjøvik (17 900)