Thalész

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Thalész

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 k. - 546.). A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a milétoszi iskola első képviselője.

Thalész (görögül: Θαλης) a kis-ázsiai Milétoszban született Examinosz és a kár származású Kleobuliné gyermekeként, előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot Mezopotámiától Egyiptomig. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés elensúlyozására. Elméleti ismereteit a gyakorlatban is kamatoztatta, így már életében nagy elismerésre tett szert. Az olimpiai játékok figyelése közben halt meg.

Thalész volt a milétoszi iskola megalapítója és a legkorábbi görög természetfilozófus – azaz olyasvalaki aki a dolgok összességének mint egésznek a természetét kutatta . Bár irásos műve nem maradt fenn, munkásságáról kaphatunk információkat Arisztotelésztől, Szimplikiosztól, Diogenész Laertiosztól. Bár Arisztotelész csak közvetett módon, mások tájékoztatása alapján jútott Thalész tanításaihoz.

Thalész mérnök volt Milétoszban és Diogenész Laertiosz szerint , járt Egyiptomban ahol gyakran volt együtt a papokkal. Ezért filozófiájában az egyiptomi kultúrának több elemét is megtaláljuk, ilyen például a világnak a vízből való származtatásának és a vízen való lebegésének a gondolata és főként annak a gondolata, hogy a természetben semmi nem szünik meg, pusztúl el hanem őselemeirere bomlik, ebból az őselemből keletkezik és ebben semmisül meg. Thalész végzett bizonyos csillagászati megfigyeléseket, és foglalkozott, a kozmológia tárgykörébe tartozó kérdésekkel, például a Föld stabilitásának kérdésével is. Az hogy foglalkoztatta foglalkoztatta a világ szerkezetének a magyarázata, a legfőbb bízonyíték az, hogy előrelelzett egy napfogyatkozást is: Kr. e. 585. Május 28-i napfogyatkozást, amely állítólag hozzájárult a lüdek és médek közötti háború befejezéséhez. De az is lehet, hogy babiloniai látogatása során hozzájutott a papok feljegyzéseihez, akik vallási célokra már Kr. e. 721- től kezdve megfigyeltek mint teljes mint részleges napfogyatkozásokat. De az is lehetséges, hogy egyiptomi útján során jutott ehez az ismerethez. Továbbá feljegyzések arról, hogy foglalkozott csillagászattal: „Thalész azt tanítja, hoga a Fiastyúk reggeli lenyúgvása [az őszi] napéjegyenlőség után huszonöt nappal következik be.”

Thalész kozmológiáját és kozmogóniáját Arisztotelész két szövegéből ismerhetjük: a De caelo (II 13: 294 a 28) és a Metafizika (I 3: 983 b 6) részeiből.

Életéről több anekdota maradt fenn, egyszer egy gödörbe lépett a csillagokat vizsgálva (ld. Platón: Theaitétosz 174a), másszor az olajfák bő termésének előrejelzését fordította saját hasznára (ld. Arisztotelész: Politika I. 11 1259a9). Egyiptomban egy bot árnyéka alapján megállapította az egyik piramis magasságát.

Thalész tanítványa volt a szintén milétoszi Anaximandrosz (Kr. e. 611 k. – 546), aki az első világtérképet készítette.

Tartalomjegyzék

1 Munkássága
- 1.1 A víz
- 1.2 A világ istenekkel van tele
2 Matematika
3 Csillagászat
- 3.1 Kijelentései
4 Források
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Munkássága

Mai ismereteink szerint Thalész volt a legkorábbi természetfilozófus, azaz olyasvalaki aki a dolgok összeségének mint egésznek a természetét kutatta. Őt tekintjük az első filozófusnak, bár gondolkodásmódja még naiv volt. Véleménye szerint mindennek az alapja a víz, hiszen minden élő ebből születik, és ekként végzi; szerinte a szárazföld is a vízen úszik. vonza a vasat.

[szerkesztés] A víz

A következtetést miszerint Thalész a dolgok alapanyagának (archéjának) a vízet tekintette, Arisztotelésztől származik. Arisztotelész feltételezése szerint Thalész bizonyos alapvető megfigyeléseket tett az élőlények születésére és táplálkozására vonatkozóan, és ennek alapján arra jutott, hogy az egyes élőlények születéséhez és fennmaradásához leginkább nedvességre van szükség. Mivel Thalész úgy látta, hogy minden dolog tápláléka nedves, sőt maga a hő is a nedvességből ered és él. Például: nedvesség van a növényekben, nedvesség van az ételekben, a mag is tartalmaz nedvességet, míga sziklák és a halottak gyorsan kiszáradnak. A víz, pontosabban a nedvesség a dolgok lelkét, a teremtett világ lényegét jelenti. A föld valamiképp a víz megszilárdulásából keletkezik, azonban nem tudunk olyan Thalésztól származó elméletről (ami nem jelenti azt, hogy nem volt neki valamilyen elmélete erre a problémára vonatkozólag) ami leirná, hogy hogyan történik ez az átalakulás.

Thalész kozmológiája keleti eredetről tanúskodik az a neki tulajdonított kijelenés miszerint: a föld minegy fadarab úszik a vízen. Egyiptomban a földet lapos tányérnak képzelték amely a vízem úszik. Babiloniában Apszú és Tiámat képviselik az ősi vízeket, Marduk szakitotta szét Tiámat testét és így jött létre a föld és az ég, Apszú pedig a földalatti víz lesz.

[szerkesztés] A világ istenekkel van tele

Azt az elképzelést miszerint Thalész úgy gondolta, hogy az egész világ valamiképpen eleven és lélekkel felruházott, Arisztotelész: A lélekről című irásában olvasható: „Egyesek azt állítják, hogy a lélek el van vegyülve az egész mindenségben. Talán ezért hitte Thalész, hogy minden istenekkel van tele."

Azt vallotta, hogy a világ jelenségei élő sajátosságokat mutatnak, mindennek lelke van - ezt a szemléletet „hülozoistá”-nak (hülé - anyag, és zoé - élet) nevezik. Azt állította, hogy a világ istenekkel van tele,és a látszólag élettelen dolgoknak is van lelke. Példaként a mágnest és a borostyánt hozta fel.

[szerkesztés] Matematika

A matematikában jelentőségét az adja, hogy állításait logikai úton bizonyította, és általánosításra törekedett. A deduktív bizonyítás módszerét neki tulajdonítjuk.

[szerkesztés] Csillagászat

A csillagászati megfigyelései révén a Nílus ár-apály jelenségét magyarázta, a tengeri navigációt segítette, valamint naptárkészítéssel is foglalkozott. Feljegyzések szerint előre jelezte a Kr. e. 585. május 28-i napfogyatkozást (ld. Hérodotosz I. 74), ebben valószínűleg babiloni csillagászati táblázatok segítették. Vízióra szerkesztését is tulajdonítanak neki (ld. Pintér Attila, Változó Világ 45.).

Írása nem maradt fenn, Hérodotosz, Kallimakhosz, Sztobaiosz, Arisztotelesz(De Caelo (II.13: 294 a 28), Metafizika (I.3:983 b 6)),Szimplikiosz (p.23) műveiből ismerjük gondolatait.

[szerkesztés] Kijelentései

Thalész matematikai munkásságáról először Proklosznál olvashatunk, ám nem ő volt az első, aki írt róla. Proklosz szövegében idézetek olvashatók Eudémosztól, aki Arisztotelész kortársaként már írt matematikatörténeti összefoglalót. Proklosz Eudémoszra hivatkozva az Elemek öt tételét tulajdonítja Thalésznak:

a kört az átmérője két egyenlő részre osztja,
a háromszög szögeinek összege 180°,
az egyenlőszárú háromszögekben a szárakkal szemben egyenlő szögek vannak,
két háromszög egybevágó, ha egy oldalban és a rajta levő két szögben megegyeznek.
Thalész-tétel: egy síkon elhelyezkedő félkörben az átmérő fölé rajzolt kerületi szög épp derékszög.

Neki tulajdonított mondások:

„Ismerd meg önmagad (Gnóthi szeauton)!” - Delphoi jósdához vezető úton szerepelt (A körülbelül 1000 éve működő delphoi jósdát ie. 590 körül foglalták el az athéniak, amikoris Szolón volt náluk a Bölcs Vezér. Ettől kezdve Athén gondoskodott a jósda "politikai függetlenségéről". Természetes volt tehát, hogy a jósda falára az akkori vezér szavait vésték, azaz Szolónét. Valószínűleg a mondást tőle, és nem Thalésztől származik)
„Mindent mértékkel (Méden agan)!”