Szervál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

? Szervál Státusz: nem veszélyeztetett
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Macskafélék (Felidae) Nem: Leptailurus Faj: L. serval
Tudományos név
Leptailurus serval (Schreber, 1776)
A szervál elterjedési területe

A szervál, más néven bozótmacska (Leptailurus serval, avagy Felis serval) egy közepes méretű afrikai macskaféle.

Tartalomjegyzék 1 Élőhely 2 Megjelenés 3 Életmód 4 Szaporodás 5 Védettség 6 Háziasítás 7 Alfajok 8 Hivatkozások 9 Címertan és irodalom 10 Külső hivatkozások 10.1 Magyar nyelven 10.2 Angol nyelven

[szerkesztés] Élőhely

Ez a faj elég gyakori Afrikában. Főként a szavannákon fordul elő, a melanózisos példányok azonban inkább csak a hegyvidékeken találhatók meg. A folyóvizekhez közeli magas fűvel benőtt területek lakója, a félsivatagos és száraz sztyeppés síkságokon nem él meg, ahogyan az esőerdőkben sem.

[szerkesztés] Megjelenés

Hossza 67-100 cm, amelyhez mintegy 24-45 cm-es farok tartozik. Tömege 9 és 18 kg között mozog. Marmagassága körülbelül 54-62 centiméter. Karcsú állat, hosszú nyakkal, lábakkal és aránylag rövid farokkal. Nagy, ovális fülei egymáshoz közel helyezkednek el. Szőrzetének mintázata változatos, általában homokszínű alapon fekete pettyekből áll. A melanózis a szerváloknál is megfigyelhető (ahogyan a fekete párducnál), de fogságban előfordultak már fehér alapon ezüstszürke pettyekkel díszitett bundájú példányok is.

[szerkesztés] Életmód

Tud fára mászni és úszni is, de ezen képességeit ritkán használja. Kitűnő látása mellett, kivételesen jó hallása is nagyban segíti a vadászat során. A nőstények vadászterülete nagyjából 2-9 km²-es, a hímeké ennek duplája és rendszerint kettő vagy több nőstényével átfedésben van. Többnyire éjszaka vadászik. Zsákmányai főleg rágcsálók (amelyeket időnként a föld alól ás elő), nyulak, szirti borzok, kisebb antilopok, halak és madarak (ez utóbbiak elejtéséhez képes akár 3 méter magasra is felugrani).

Előfordul, hogy a felnőtt hímek napközben közösen töltik az idejüket.^[1] A hímek viselkedésében időnként rituális agresszió figyelhető meg. Ekkor a két szemben ülő állat közül az egyik a felemelt mancsát a másik mellkasához érinti, amelyet az megharap. Ebből a mozdulatsorból valódi harc is kibontakozhat, de ez ritkán fordul elő.

[szerkesztés] Szaporodás

Az alomban általában két-három, ritkábban pedig öt vagy csak egyetlen (kölyöknek is nevezett) utód található. A kölykök 66-77 napos vemhesség után születnek meg, és védett helyen, például egy elhagyott földi malac-üregben nőnek fel. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, akkor az anyaállat (amely egyedül neveli a kölyköket) egy bokrot választ ki a számukra.

[szerkesztés] Védettség

A szervál időnként a leopárd áldozatává válik, de legfőbb ellenségei az emberek, akik előszeretettel vadásznak rá a bundájáért. Nyugat- és Kelet-Afrikában még gyakran előfordul, de a dél-afrikai Cape Province-ban már kihalt, és a Szaharától északra is a kihalás fenyegeti. Az élettartamuk fogságban elérheti a 15-20 évet.

[szerkesztés] Háziasítás

Habár nem háziállat, néhol (főként az Egyesült Államokban) mégis házi kedvencként tartják. Ismeretes hogy a vadállatok, ahogyan a szervál is, csak szakértő felügyelet mellett tarthatók házi körülmények között. Emiatt több országban is speciális engedély szükséges a tartásukhoz. A beszámolók szerint gazdájukkal szoros és gyengéd kapcsolatot alakítanak ki, emellett intelligensebbek és aktívabbak a házimacskáknál. Dorombolásuk mélyebb és hangosabb a macskákénál, nyávogásuk madárcsiripelésre hasonlít. A hímek keresztezhetők a házimacskával. A hibrideket szavanna macskának nevezik. Emellett pároztathatók legközelebbi rokonaikkal, a karakálokkal is. Ezen kísérletek eredményeit hím szervál esetén szervikáloknak, nőstény szervál esetén pedig karaváloknak nevezik.

A szerengeti macska, amelynek kitenyésztésénél a fő szempont a vadállatszerű külső volt, több szempontból is hasonlít a szerválra, de kizárólag házimacskák keresztezésével alakították ki.

[szerkesztés] Alfajok

• Leptailurus serval serval - Cape Province
• Leptailurus serval beirae - Mozambik
• Leptailurus serval brachyura - Nyugat-Afrika, Száhel, Etiópia
• Leptailurus serval constantina - Algéria (veszélyeztetett)
• Leptailurus serval hamiltoni - Kelet-Transvaal
• Leptailurus serval hindeio - Tanzánia
• Leptailurus serval ingridi - Namíbia, Dél-Botswana, Zimbabwe
• Leptailurus serval kempi - Uganda
• Leptailurus serval kivuensis - Kongó
• Leptailurus serval liposticta - Észak-Angola
• Leptailurus serval lonnbergi - Dél-Angola
• Leptailurus serval mababiensis - Észak-Botswana
• Leptailurus serval robertsi - Nyugat-Transvaal
• Leptailurus serval togoensis - Togo, Benin

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ↑ Pattern of space use by relocated servals : Felis serval / van Aarde, R. J. and J. D. Skinner – African Journal of Ecology, 1986 Vol. 24, Page 97-101

[szerkesztés] Címertan és irodalom

A szervál (olaszul gattopardo) a jelképe a lampedusai hercegi családnak, a Tomasiknak, akik közül a legismertebb Giuseppe Tomasi di Lampedusa, akinek Il Gattopardo (magyar fordításban A párduc) című műve a 20. század egyik legismertebb olasz kisregénye.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyar nyelven

• Szerválok a Budapesti Állatkertben
• Macska Mánia - rövid ismertető
• Bioport - részletes ismertető

[szerkesztés] Angol nyelven

• Az IUCN oldala A szervál a veszélyeztetett fajok Vörös Listáján
• serval-cats.com - információk, képek, tenyésztők elérhetősége
• A Nemzetközi Természetvédelmi Únió oldala - részletes adatok
• Big Cats Online - rövid ismertető
• The Cat Survival Trust - részletes ismertető
• Sierra Safari Zoo - általános információk, állatkertekben élő példányok
• Pets4You.com - eladó szervál kölykök
• servals.org - az elhelyezéssel és a gondozással kapcsolatos információk
• ExoticCatz.com - Szerválok házi kedvencként - tartással és etetéssel kapcsolatos cikkek, fotóillusztrációkkal