Angola

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.


(Angola zászlaja)	(Angola címere)

Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior
(latin: Egységben az erő)

Főváros Luanda
(d. sz. 8°50′18’’ k. h. 13°14′4’’)

Legnagyobb város Luanda

Elnök José Eduardo dos Santos

Miniszterelnök Fernando da Piedade Dias dos Santos

Terület
- teljes
- ebből víz 22.
1 246 700 km²
< 1 %

Népesség
- 2004. évi adat
- népsűrűség 71.
10 978 552 fő
8,6 fő/km²

GDP
- teljes (2005)
- egy főre jutó 79.
43 599 millió USD
2319 USD

Pénznem Kwanza (AOA)

Időzóna UTC +1 (NYISZ: nincs)

Függetlenség Portugáliától
1975. november 11.

Himnusz Angola Avante!
(Előre Angola!)

TLD

.ao

Nemzetközi gépkocsijel ANG

Hívószám +244

KONGÓI
Közt.

Kongói Demokratikus Köztársaság

ZAMBIA

BOTSWANA

N A M Í B I A

Zambézi

LUANDA

Atlanti-
óceán

térkép szerkesztése

Angola egy állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a 7270 km²-es Cabinda Exklávé, amely Kongó és a Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

[szerkesztés] Földrajz

Az 1650 km hosszú atlanti-óceáni partvidéket 20-160 km széles síkság szegélyezi, amelynek éghajlata a Benguela-áramlatnak köszönhetően száraz. A parttól távolabb, északon több lépcsőben, délen meredeken emelkedik ki az ország nagy részét elfoglaló Lunda-fennsík 1500-2000 m magas pereme. A fennsík északon dús szavanna, délen száraz pusztaság. Központi része a Bié-magasföld. (Moro Moco 2620 m). A fennsík keleti irányban ereszkedik a Kongó-medence felé.

[szerkesztés] Történelem

A 15. században portugál hajósok érték el a mai Angola partvidékét. A portugál gyarmati uralom csak a 19. században terjedt ki a tengerpartról az ország belsejébe is. 1951-1975 között Angola Portugália tengerentúli területe volt. A három felszabadítási mozgalom által vívott polgárháborúból a szovjetbarát MPLA (Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom) került ki győztesen Az MPLA kikiáltotta a népi köztársaságot, de csak kubai csapatok támogatásával tudta fenntartani uralmát a Dél-afrikai Köztársaság által támogatott UNITA (Nemzeti Egység A Teljes Felszabadításért) gerillákkal szemben. 1979 óta José Eduardo dos Santos az államelnök és az MPLA vezetője. 1991-ben a kormány és az UNITA békét kötött. 1992-ben kivonták a kubai csapatokat, de miután az MPLA megnyerte az 1992-es választásokat az UNITA újra kezdte a fegyveres harcot. 1994-ben a szemben álló felek új békemegállapodást írtak alá, azonban a katonai összecsapások végleges beszüntetésére nem került sor.

[szerkesztés] Közigazgatás

Angola 5 legnagyobb városa:

Luanda - lakossága 2 819 000 fő
Huambo - lakossága 203 000 fő
Benguela - lakossága 155 000 fő
Lobito - lakossága 150 000 fő
Lubango - lakossága 105 000 fő

Angola 18 tartományból áll, amelyek a következők (a zárójelben a tartományi székhelyek olvashatók):

1 Bengo (Caxito)
2 Benguela (Benguela)
3 Bié (Kuito)
4 Cabinda (Cabinda)
5 Cuando Cubango (Menongue)
6 Cuanza Norte (N'Dalantando)
7 Cuanza Sul (Sumbre)
8 Cunene (Ondijiva)
9 Huambo (Huambo)

10 Huila (Lubango)
11 Luanda (Luanda)
12 Lunda Norte (Lucapa)
13 Lunda Sul (Saurimo)
14 Malanje (Malanje)
15 Moxico (Luena)
16 Namibe (Namibe)
17 Uige (Uige)
18 Zaire (M'Banza Kongo)

[szerkesztés] Gazdaság

Az ország természeti erőforrásokban rendkívül gazdag.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A mezőgazdaság kávét, szizálkendert, gyapotot, pálmatermékeket és kukoricát termel.

Főbb területek:

A fennsík északi, partközeli része, ahol

robusta kávé
gyapot
kukorica és
búza termesztése folyik.

A fennsík déli füves pusztáin

szarvasmarhatartással foglalkoznak.

A parti síkság, ahol (öntözéses gazdálkodás)

gyapot és
nádcukor termesztése jellemző.

A Cabinda Exklávé területén (esőerdő)

fakitermelés folyik.

A parton

halászattal foglalkoznak.

A mezőgazdaság hanyatlása miatt a bevételek egyre inkább a kőolajbányászatból származnak.

[szerkesztés] Ipar

Az ipar vezető ágai mindenekelőtt a mezőgazdaság termékeit dolgozzák fel:

malmok
sörfőzdék
cukorgyárak
konzervgyárak
hallisztgyár
pamutipari üzemek
celulóz- és papírgyár (eukaliptuszt dolgozzák fel)
cementmű
téglagyár

Ásványkincsei: kőolaj, gyémánt, mangán-, réz-,arany-, ezüst-, vasérc.

Főbb területek:

Az északi tengerparton és a Cabinda Exklávé területén találhatók a fő bányászati területek.

Luanda és Lobito finomítóiban dolgozzák fel a nyersolajat.

A zairei határnál, a Casai(Kasai)-folyó mentén gyémántot bányásznak.

[szerkesztés] Népesség

A lakosság túlnyomórészt bantu népekből (120 törzs, főleg ovimbundu, kimbundu, kongó stb. ) áll, egyes helyeken - főleg a Namíb-sivatag peremén - busman törzsek is élnek. A népek a következőképpen helyezkednek el az ország területén:

középső partszakasz - ovimbunduk
Luanda környékén - kimbunduk
északon - kongók
belső országrész - csokve
Namíb-sivatag peremén - hererók és kis khoiszanok (busman)

Főleg a 60-70-es években kibontakozott portugál ellenesség, majd a polgárháborúk miatt sok portugál hagyta el az országot. Ma kb. 100 000 portugál él főleg Luandában és a tengerpart mentén elhelyezkedő városokban. Ezenkívül 30 000 nem angolai állampolgárságú portugál él az országban. A portugál nyelvet viszont a lakosság 60%-a használja.

[szerkesztés] Érdekességek

A Casai(Kasai)-folyó folyását és a Luanda-küszöb vidékét Magyar László - a szombathelyi születésű - felfedező utazó, Afrika kutató tárta fel az 1850-es években. A mai Angola területén, a Bihé Királyságban telepedett le, ahol feleségül vette az uralkodó egyik lányát.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Az angolai polgárháború index.hu

A világ országai \| Afrika
Algéria \| Angola \| Benin \| Bissau-Guinea \| Botswana \| Burkina Faso \| Burundi \| Comore-szigetek \| Csád \| Dél-afrikai Köztársaság \| Dzsibuti \| Egyenlítői-Guinea \| Egyiptom \| Elefántcsontpart \| Eritrea \| Etiópia \| Gabon \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Kamerun \| Kenya \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) \| Közép-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Libéria \| Líbia \| Madagaszkár \| Malawi \| Mali \| Marokkó \| Mauritánia \| Mauritius \| Mozambik \| Namíbia \| Niger \| Nigéria \| Nyugat-Szahara \| Ruanda \| São Tomé és Príncipe \| Seychelle-szigetek \| Sierra Leone \| Szenegál \| Szomália \| Szomáliföld \| Szudán \| Szváziföld \| Tanzánia \| Togo \| Tunézia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe \| Zöld-foki-szigetek
Függő területek: Bouvet-sziget \| Brit Indiai-óceáni terület \| Francia déli területek \| Mayotte \| Prince Edward-szigetek \| Réunion \| Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.)

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria \| Angola \| Benin \| Bissau-Guinea \| Botswana \| Burkina Faso \| Burundi \| Comore-szigetek \| Csád \| Dél-afrikai Köztársaság \| Dzsibuti \| Egyenlítői-Guinea \| Egyiptom \| Elefántcsontpart Eritrea \| Etiópia \| Gabon \| Gambia \| Ghána \| Guinea \| Kamerun \| Kenya \| Kongói Köztársaság \| Kongói Demokratikus Köztársaság \| Közép-afrikai Köztársaság \| Lesotho \| Libéria \| Líbia \| Madagaszkár \| Malawi \| Mali \| Mauritánia \| Mauritius \| Mozambik \| Namíbia \| Niger \| Nigéria \| Nyugat-Szahara \| Ruanda \| São Tomé és Príncipe \| Seychelle-szigetek \| Sierra Leone \| Szenegál \| Szomália \| Szudán \| Szváziföld \| Tanzánia \| Togo \| Tunézia \| Uganda \| Zambia \| Zimbabwe \| Zöld-foki Köztársaság \|