Togo
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Mottó: Travail, Liberté, Patrie (Munka, Szabadság, Haza) |
|||||
 |
|||||
| Hivatalos nyelv | francia | ||||
| Főváros | Lomé | ||||
| Elnök | Faure Gnassingbé | ||||
| Miniszterelnök | Yawovi Agboyibo | ||||
| Terület - Teljes - ebből víz |
122. 56 785 km² 4,2 % |
||||
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
106. 5 556 812 (2002) 98/km² |
||||
| Függetlenség - Dátuma |
Franciaországtól 1960. április 27. |
||||
| Pénznem | CFA frank (XOF) |
||||
| Időzóna | UTC | ||||
| Himnusz | Salut à toi, pays de nos aïeux (Üdvöz légy, őseink földje) |
||||
| TLD | .tg | ||||
| Hívószám | +228 |
||||
|
|||||
Togo, hivatalosan a Togoi Köztársaság Nyugat-Afrika egy országa, amelyet Ghána határol nyugatról, Benin keletről, és végül északról Burkina Faso. Rövid tengerparttal rendelkezik, de itt található a főváros, Lomé is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A portugál hajósok 1471-1473 között jelentek meg először a togói partokon. A következő századokban a terület lakossága sokat szenvedett a rabszolga-kereskedelemtől, s a korabeli térképek is „Rabszolgapart” néven tüntették fel. A 19. század derekán kibontakozó francia-német vetélkedésből az utóbbi került ki győztesen: 1894-ben Gustav Nachtigal és Mlapa törzsfőnök szerződése német védnökség alá kényszerítette Togót. 1919-ben a németek által gyarmatosított terület a Népszövetség égisze alatt brit és francia mandátum lett. A mai állam a francia mandátumterület, Kelet-Togo utódaként 1960-ban jött létre. Az utóbbi harmincöt év során számos politikai fordulat rázkódtatta meg az országot, amely a külföldi tőke bevonásával a magánvállalkozások alapján kívánja fejleszteni gazdaságát.
[szerkesztés] Földrajz, éghajlat
Az ország délen mindöszze 53 km-es partszakaszon érintkezik a Guineai-öböllel, észak felé pedig Benin és Ghána közé ékelődve 70-140 km és keskeny sávban 600 km-re nyúlik a kontinens belsejébe. A tengerpartot csendes lagúnatavak övezik. A déli országrészt a part mentén termékeny, 30-50 km széles alföld (Terre de barre) övezi; ez észak felé alacsony fennsíkba megy át. Délnyugat-északkelet irányban az egész országon áthúzódik a Togo-hegység, amely legmagasabb csúcsa az Agou (1020 m).
Togóban a trópusi éghajlat kétféle változata alakult ki. A parton az Egyenlítő vidékére jellemző két esős évszak a legmagasabb napállást követi, míg a belső országrészben az egyetlen esős évszak a nyári félévet foglalja magába. A tengert a mélyből feláramló víz hűti, ennek köszönhetően a partvidék viszonylag száraz, csapadékösszege évi 900 mm. A Togo-hegység 1400-1700 mm esőt kap, az Oti-medence 1000-1200 mm-t. Észak felé az évi középhőmérséklet (24-26 °C) enyhe évszakos ingadozása kissé fokozódik. A természetes növénytakaró az éghajlattal összhangban magas füvű szavanna, amelyet délen sűrű ligetek, északon már inkább csak magányosan álló akáciák élénkítenek. A száraz évszak perzselő északkeleti szelétől, a harmattántól védett hegyvidéki lejtőkön s a folyók mentén sűrű örökzöld erdők is előfordulnak.
[szerkesztés] Közigazgatás
Togo öt régióra és 23 prefektúrára van felosztva.
Togo régiói (zárójelben a székhellyel), alpontokban a prefektúrák:
- Centrale (Sokodé)
- Blitta
- Sotouboua
- Tchamba
- Tchaudjo
- Kara (Kara)
- Assoli
- Bassar
- Bimah
- Doufelgou
- Kéran
- Kozah
- Maritime (Lomé)
- Golfe
- Lacs
- Lomé
- Vo
- Yoto
- Zio
- Plateaux (Atakpamé)
- Amou
- Haho
- Kloto
- Ogou
- Wawa
- Savanes (Dapaong)
- Oti
- Tône
[szerkesztés] Közlekedés
A togoi közlekedési hálózat - az afrikai kontinens szegény országaira jellemzően - katasztrofális állapotú. 525 km-es, 1000 mm nyomtávú vasúthálózata egyik környező országhoz sem csatlakozik. A közutak hossza 7520 km, ebből alig 2376 km rendelkezik szilárd burkolattal. Vízi közlekedés a Mono folyó 50 km-es szakaszán zajlik. Fontos kikötőváros Kpémé és Lomé (az utóbbi egyben a vasúthálózat központja is). Az országnak 9 reptere van, ebből 2 szilárd burkolatú, a többi füves.
[szerkesztés] Népesség
Togo közel ötmilliós lakossága 21 etnikumból tevődik össze. Ezek közül a két legfontosabb az ewe (délen) és a kabye (északon). A kor szerinti eloszlás nagyon egyenetlen; a togóiak majdnem fele 15 éven aluli.
- Kor szerinti eloszlás
- 0-14 éves: 46% (férfi 1 161 610; nő 1 153 877)
- 15-64 éves: 51% (férfi 1 254 437; nő 1 327 306)
- 65 éves vagy idősebb: 3% (férfi 53 101; nő 68 171) (2000-es becslés)
- A népesség növekedése: 2,7% (2000-es becslés)
- Írástudás
- definíció: 15 éves kor felett tud írni és olvasni
- teljes népesség: 51,7%
- férfi: 67%
- nő: 37% (1995-ös adat)
Az országban komoly problémát jelent az AIDS.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- (magyarul) Szegedi: A világ országai, Kossuth Könyvkiadó, 1990.
- (angolul) Angol Wikipédia - Togo szócikk
- (angolul) CIA World Factbook 2006
| A világ országai | Afrika | |
| Algéria | Angola | Benin | Bissau-Guinea | Botswana | Burkina Faso | Burundi | Comore-szigetek | Csád | Dél-afrikai Köztársaság | Dzsibuti | Egyenlítői-Guinea | Egyiptom | Elefántcsontpart | Eritrea | Etiópia | Gabon | Gambia | Ghána | Guinea | Kamerun | Kenya | Kongói Köztársaság | Kongói Demokratikus Köztársaság (Zaire) | Közép-afrikai Köztársaság | Lesotho | Libéria | Líbia | Madagaszkár | Malawi | Mali | Marokkó | Mauritánia | Mauritius | Mozambik | Namíbia | Niger | Nigéria | Nyugat-Szahara | Ruanda | São Tomé és Príncipe | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szenegál | Szomália | Szomáliföld | Szudán | Szváziföld | Tanzánia | Togo | Tunézia | Uganda | Zambia | Zimbabwe | Zöld-foki-szigetek | |
| Függő területek: Bouvet-sziget | Brit Indiai-óceáni terület | Francia déli területek | Mayotte | Prince Edward-szigetek | Réunion | Szent Ilona (A dőlttel jelölt országok nincsenek nemzetközileg elismerve.) |
|
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |
Based on work by