Rodoszi Kolosszus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Rodoszi Kolosszus

A rodoszi Kolosszus Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. A világ hét csodája közül hatodik ként tartották számon.

Tartalomjegyzék

1 Építése
2 Építésének okai
3 A szobor leírása
4 Irodalom

[szerkesztés] Építése

A szobor építésekor azért esett Héliosz istenre a választás, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte az apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott.

Az építkezés I. e. 302-ben kezdődött. Az építőmester, Kharész egy vasszerkezetet készített, amelyet agyaggal vontak be. A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot eredetileg 18 méteresre tervezték de végül, 36 méter magasságba emelkedett. Ez körülbelül akkora lehetett mint New Yorki Szabadságszobor.

[szerkesztés] Építésének okai

I. e. 408-ban Rodosz több birodalom fővárosa és fontos kereskedelmi pont volt. Elsősorban I. Ptolemaios egyiptomi királyal áll szövetségben. I. e. 305-ben Démétriosz, Phürégia és Lükia királya hadba vonul Egyiptom ura Szótér ellen. A makedon birodalom nem nézte jó szemmel ezt a szövetséget és kérte Rodosz polgárait, hogy álljanak az ő oldalukra. A rodoszi elutasítás követően a nakedonok Démetriosz irányítás alatt ostrom alá vették a várost, amely főleg erős falainak köszönhetően ellenállt az ostromnak.

Démetriosz - látva, hogy a hagyományos módon nem járhat sikerrel - egy hatalmas gépezetet épített. A szerkezet a városok rombadöntője, vagyis a Helepolisz elnevezést kapta. Ez a romboló monstrum 44 méter magas volt és kilenc fakeréken gördült. A feljegyzések szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a város alá, amelynek belsejében olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek óriási sziklatömböket tudtak eljuttatni a falakon túlra. Az óriási szerkezet első bevetésén teljes sikert aratott. A rodoszi polgárok városuk istenéhez Hélioszhoz imádkoztak segítségért és várfal elé egy mély gödröt ástak, amelyet faágakkal és földdel álcáztak. Másnap reggel a katonák közelebb tolták a falhoz Helepoliszt, amelynek első kerekei megbillentek és a szerkezet ezáltal mozdíthatatlanná vált. Elzárta azt a lyukat, amelyet az előző nap sikerült a város falába ütni. Ezt követően Démétriosz, feladta az ostromot.

Városuk megmenekülét imáik meghalgatásainak vélték, és az ostromgép maradványiból felépítették a kolosszust.

[szerkesztés] A szobor leírása

A Rodoszi Kolosszus ábrázolása Martin Heemskerck metszetén (16. század)

A kolosszus bronzból épült és kövekkel volt kitömve. Állítólag a város tengerfelőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon.

A szobor építésénél - a feljegyzésekbő tudjuk - 15 tonna bronzot és 9 tonna vasat használtak fel. Maga a szobor 33 méter magas volt és egy 15 méteres talapzaton állt.

I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és ennek a következtében maga a szobor összedölt. Rodosz lakosai újra akarták építeni, sőt III. Ptolemájos király anyagi segítséget ajánlott fel, de a városban levő orákulum ezt megtiltotta. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a kolosszus megmaradt részeit eladták egy sziriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el.