Halikarnasszoszi mauzóleum
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Halikarnasszoszi mauzóleum, Mauszólosz királyi helytartó síremléke a kis-ázsiai Halikarnasszoszban. Az ókori világ hét csodájának egyike. Az épület a mauzóleum nevet a király Mauszólosz után kapta.
Mauszólosz Kária uralkodója volt, Kária pedig i. e. 377 - 353-ig a Perzsa Birodalom részét képezte. A tartomány fővárosa Halikarnasszosz volt, amely a mai Törökország egyik turistaparadicsoma és Bodrum a neve.
Mauszólosz apját követte a trónon, mint a perzsa király tartományi kormányzója, de uralkodása megkezdése után hamarosan független király lett.
A helytartó a testvérét Artemisziát vette feleségül. Elhatározta, hogy síremléket készíttet maga és felesége számára. Olyan síremléket szeretett volna, amely halála után sokáig emlékezteti a világot a hatalmára.
A király még s síremlék elkészülte előtt, i. e. 351-ben meghalt, így felesége, Artemiszia irányította a munkát, de építése közben maga is meghalt, s így az épület mindkettejük síremléke lett. A mauzóleum leírását Idősebb Plinius tartotta fenn, de az általa adott kép a pontos rekonstrukcióhoz elégtelen.
A királyi pár hamvai aranyurnában a sírkamrában voltak, amelyet kőoroszlánok őriztek. A kőoroszlánok egyike ma is megtaláható a British Múzeumban.
A magas pódiumon álló, görög templomszerű sírépületet 36 ión oszlop vette körül, teteje piramisszerű volt, s csúcsát - 43 m-re a föld felszíne felett - márvány négyesfogat díszítette.
Építésze Szatürosz és Pütheosz volt, ez utóbbi készítette a négyesfogatot is. Az épület egyéb szobordíszeinek mestereként az ókori hagyomány Szkopaszt, Brüaxiszt, Timotheoszt és Leókharészt nevezi meg.
A 16. században lerombolt mauzóleum újabb kori ásatásai során előkerültek egy amazonharcot ábrázoló fríz töredékei, továbbá egy kentaurharcot és egy kocsiversenyt megjelenítő fríz néhány töredéke, ezek az i. e. 4. század görög szobrászatának jelentős emlékei (ma a londoni British Museumban). E maradványokat megkísérelték stílusuk alapján a hagyományban említett mesterek közt elosztani, ám sem ez, sem az épület pontos rekonstrukciója eddig nem sikerült.
[szerkesztés] Források
Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965)
| A világ hét csodája |
|
Gízai piramisok – Szemirámisz függőkertje – Artemisz temploma Epheszoszban – Pheidiász olümpiai Zeusz-szobra |
Based on work by