Web Analytics
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Római császárok listája időrendben - Wikipédia

Római császárok listája időrendben

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az ókori Római Birodalom császárai, uralkodásuk időrendi sorrendjében.

(A betűrendes listát lásd Római császárok betűrendben alatt).
Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Julius-Claudius dinasztia császárai
Augustus Kr. e. 27-Kr. u. 14 Az első római császár.
Tiberius 14-37
Caligula 37-41 Eredeti neve: Caius Caesar Augustus Germanicus. A Caligula (magyarul: kiscsizma) mindössze becenévként ragadt rá. A praetorianusok gyilkolták meg.
Claudius 41-54 Negyedik felesége, Agrippinia mérgezte meg.
Nero 54-68 Az ellene kitört lázadások hevében a senatus halálra ítélte, menekülés közben öngyilkos lett.
Galba 68-69 Hispania Tarraconensis helytartója volt. A római történelemben trónra lépésével kezdődik meg a négy császár éve. Otho meggyilkoltatta.
Otho 69 Lusitaniai helytartó volt. Miután Vitellius legyőzte, öngyilkos lett.
Vitellius 69 Germania Inferior helytartója volt, a Forumon gyilkolták meg.
A Flavius-dinasztia császárai
Vespasianus 69-79 A zsidó háborút vezette, amikor császárrá kiáltották ki.
Titus 79-81 Apja társcsászáraként került a trónra, váratlan betegségben halt meg.
Domitianus 81-96 Senatori összeesküvők meggyilkolták.
Az Antoninus-dinasztia császárai
Nerva 96-98 Átmeneti megoldásként került trónra, mivel idős és gyermektelen volt. Adoptálta Traianust. Természetes halállal halt meg.
Traianus 98-117 Optimus princeps, azaz a legjobb császár címet érdemelte ki még életében. Gyermektelenül halt meg a keleti frontról hazatérőben.
Hadrianus 117-138 Traianus unokaöccse, betegségben halt meg.
Antoninus Pius 138-161 Átmeneti megoldásként adoptálta a gyermektelen Hadrianus, hogy utódjelöltjei, Marcus Aurelius és Lucius Verus helyett kormányozzon. Természetes halált halt.
Marcus Aurelius 161-180 Sztoikus filozófus, a dunai hadszíntéren halt meg pestisben.
Lucius Verus 161-169 Marcus fivére és társcsászára. A keleti birodalomfélért felelt, gutaütésben halt meg.
Avidius Cassius 175 Trónbitorlóként lépett fel. Egyiptomban és Szíriában uralkodott, de egy centurio meggyilkolta.
Commodus 180-192 Marcus Aurelius fia, 177-től kezdve társcsászára. Meggyilkolták.
A Severus-dinasztia császárai
Pertinax 193 A Palatinuson gyilkolták meg katonái.
Didius Julianus 193 A szenátus halálra ítélte. A Palatinuson ölték meg.
Pescennius Niger 193-194 Trónkövetelő, aki Szíria felett megszerezte az uralmat.
Clodius Albinus 193-197 Trónkövetelő, aki Britanniában szerezte meg a hatalmat. Egy időben Septimius Severus társcsászára volt.
Septimius Severus 193-211 Pannóniai helytartóból lett császár, először kiegyezett Albinusszal, majd Pescennius Niger leverése után legyőzte.
Caracalla 211-217 Septimius Severus fia, Macrinus gyilkolta meg.
Geta 209-211 Társuralkodó, testvére, Caracalla gyilkoltatta meg.
Macrinus 217-218 Praefectus praetorioként ragadta magához a hatalmat a keleti határon. Császárként nem járt Rómában, kivégezték.
Diadumenianus 217-218 Kivégezték.
Elagabalus 218-222 Más néven: Heliogabalus. Meggyilkolták.
Alexander Severus 222-235 Meggyilkolták.
A katonacsászárok uralma
Maximinus Thrax 235-238 Saját serege ölte meg.
I. Gordianus 238 Africa helytartója. Öngyilkos lett.
II. Gordianus 238 I. Gordianus fia és társcsászára. Csatában esett el.
Balbinus 238 A praetoriánusok gyilkolták meg.
Pupienus Maximus 238 A praetoriánusok gyilkolták meg.
III. Gordianus 238-244 II. Gordianus fia, meggyilkolták.
Philippus Arabs 244-249 Decius meggyilkolta.
Sabinianus 240 Önmagát kiáltotta ki császárnak, de egy csatában megölték.
Pacatianus 248 Császárnak nevezte ki magát, de saját katonái megölték.
Iotapianus 248 Trónkövetelő.
Silbannacus 248 Trónbitorló.
Decius 249-251 Egy csatában esett el.
Priscus 249-252 Császárnak nevezte ki magát a keleti provinciák felett.
Licinianus 250 Trónkövetelő.
Herennius Etruscus 251 Csatában halt meg.
Hostilianus 251 Trebonianus Gallus társcsászára, pestisben halt meg.
Trebonianus Gallus 251-253 Saját katonái gyilkolták meg.
Volusianus 251-253 Trebonianus Gallus fia és tárcsászára. Saját katonái gyilkolták meg.
I. Aemilianus 253 Saját katonái ölték meg.
Valerianus 253-260 Gallienus társcsászára, aki perzsa fogságba esett, és ott is halt meg.
Gallienus 253-268 Valerianus társcsászára. Meggyilkolták.
Saloninus 260 Gallienus társcsászára.
Ingenuus 258-260 Saját magát nevezte ki császárnak.
Regalianus 260 Önmagát nevezte ki császárnak.
I. Macrianus 260-261 Kinevezett császár, akit egy csatában öltek meg.
II. Macrianus 260-261 Kinevezett császár, akit egy csatában öltek meg.
Quietus 260-261 Trónkövetelő.
Mussius Aemilianus 261-262 Kinevezett császár.
Aureolus 268 Kinevezett császár.
A gall császárok uralma
Postumus 259-268
Laelianus 268 Magát Gallia császárának nevezte ki.
Marius 268
Victorinus 268-271
Domitianus 270-271 A Gall Birodalom uralkodójának kiáltotta ki magát.
I. Tetricus 271-273
Az illír császárok uralma
II. Claudius 268-270 Pestisben halt meg.
Quintillus 270 Aurelianus társcsászára, öngyilkos lett.
Aurelianus 270-275 A praetoriánusok ölték meg.
Septimius 271 Dalmácia császárának kiáltotta ki magát. Saját katonái ölték meg.
Tacitus 275-276 Meggyilkolták.
Florianus 276 Meggyilkolták.
Probus 276-282 Saját katonái gyilkolták meg.
Saturninus 280 Seregének nyomására magát császárnak kiáltotta ki. Saját katonái végül megölték.
Proculus 280 Trónkövetelő, akit Probus ölt meg.
Bonosus 280 Trónkövetelő volt, akinek hadait Probus szátverte, ezért öngyilkos lett.
Carus 282-283 Bizonytalan a halálának kimenetele (villámlás, csata a hunok ellen, praetoriánusok ölték meg vagy betegség.)
Carinus 283-285 Numerianus társcsászára.
Numerianus 283-284
A dominatus császárai
Diocletianus 284-305 Maximianus társcsászára, lemondatták.
Maximianus 286-305 Diocletianus társcsászára, lemondatták.
Domitius Domitianus 297 Ellencsászár Alexandriában Diocletianus győzte le
Constantius Chlorus 305-306
Galerius 305-311 Flavius Severus társcsászára.
Flavius Severus 306-307 Galerius társcsászára.
Maxentius 306-312
Nagy Constantinus 306-337
Domitius Alexander 308
Licinius 308-324 Társcsászár, akit 323-ban lemondattak, és két évvel később száműztek Rómából.
Maximinus Daia 308-313 Társcsászár, öngyilkos lett.
Valerius Valens 316-317 Licinius társcsászára, Constantinus száműzte.
Martinianus 324 Licinius társcsászára, akit szintén száműztek.
II. Constantinus 337-340 Társcsászár, csatában esett el.
II. Constantius 337-361 Társcsászár.
Constans 337-350 Társcsászár, Magnentius megölte.
Magnentius 350-353 Trónbitorló, öngyilkos lett.
Vetranius 350 Trónkövetelő.
Nepotianus 350 Trónkövetelő.
Julianus Apostata 361-363 Egy csatában esett el.
Jovianus 363-364 Balesetben halt meg.
A brit területek császárai
Carausius 286-293
Allectus 293-296
A Valentinianus-dinasztia császárai
I. Valentinianus 364-375 A nyugati birodalom császára.
Valens 364-378 A keleti birodalom császára. Egy csatában halt meg.
Procopius 365-366
Gratianus 375-383 Meggyilkolták.
II. Valentinianus 375-392 Elűzték trónjáról.
Magnus Maximus 383-388 A nyugati birodalom rivális császára. Kivégezték.
Flavius Victor 386-388 Meggyilkolták.
Eugenius 392-394 Trónbitorló a nyugati birodalomban. Egy csatában esett el.
A Theodosius-dinasztia császárai
Theodosius 379-395 Társcsászár, a Keletrómai Birodalom császára 379-től.
Arcadius 383-395 395-ben Bizánc császárává koronázzák.
Honorius 393-395 A Nyugatrómai Birodalom császára.
A Nyugatrómai Birodalom császárai
Honorius 395-423
III. Constantius 421 Honorius társcsászára.
Priscus Attalus 409-410
414-415
A vizigótok ismerték el császárnak.
III. Constantinus 407-411 Trónbitorló.
II. Constans 409-411 III. Constantinus társbitorlója.
Maximus 409-411
Jovinus 411-413 Bitorló.
Sebastianus 412-413 Jovinus társbitorlója.
Joannes 423-425 Bitorló.
III. Valentinianus 424-455
Petronius Maximus 455
Avitus 455-456
Majorianus 457-461 Lemondatták.
Libius Severus 461-465
Anthemius 467-472 Kivégezték.
Olybrius 472
Glycerius 473-474 Lemondatták.
Julius Nepos 474-480 Orestes elűzte a trónról, elmenekült, és végül 480-ban meggyilkolták.
Romulus Augustulus 475-476 Odoaker elűzte trónjáról, és ezzel vége szakadt a római császárok uralmának.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Lásd még

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu