Propaganda

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A propaganda a propagare latin szóból ered, melynek jelentése: „terjeszteni”. A propaganda célja az emberek véleményének befolyásolása, meggyőzése. Leggyakrabban a politika használja, de egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is használják.

[szerkesztés] Alapjai

Plakát a bolsevik forradalomból. Lényege: 'a forradalom lesújt ellenségeire'.

Az első propaganda feltehetőleg az az eset volt, mikor a reformátusok a pápát, különböző hátrányos ábrázolású érmék veretésével próbálták rossz színben feltűntetni, mire a katolikus egyház ellenakcióba kezdett saját érméivel az „igaz hit terjesztése” (propagálása) érdekében.

A propaganda 'felfedezése' a filléres sajtó és egyben a tömegkommunikáció megszületése után történt, mikor először figyelhették meg, milyen hatása van egy cikknek, képnek, szövegnek az emberekre, a közvéleményre. Az első (még nem tudatos) propaganda Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst lapmágnások között kitört verseny eredményeként született, Pulitzer a lapjain keresztül olyan mértékű spanyolellenes hangulatot teremtett, hogy az 1898-ban a spanyol-amerikai háború kitöréséhez vezetett.

A propaganda hatékony fegyver egy háborúban. Miután felismerték a fent említett háború kitörésében a propaganda szerepét, tudatos formában először az első világháborúban használtak. Képes elemberteleníteni és gyűlöletet szítani a külső vagy belső ellenség ellen. Technikája: speciális szavak használata vagy éppen bizonyos szavak elkerülése, mellyel az ellenség által (általában) el nem követett bűnöket tudatosítja az emberekben, és egyúttal félelmet kelt, általában mozgósítja őket a cselekvésre.

[szerkesztés] Modern propaganda

A modern értelemben vett propaganda az 1930-as években születt, megteremtője Joseph Göbbels. Göbbels célja a Harmadik Birodalomban élő 'közellenség' (a zsidók) lejáratása, a tömegek fanatizálása volt. Olyannyira elkülönült ez a fajta tevékenység minden addigi kormányzati munkakörtől, hogy a Birodalom külön propagandaminisztériumot hozott létre, melynek vezetője (a propagandaminiszter) Joseph Göbbels lett. Soha azelőtt nem foglalkoztak ennyire behatóan a kommunikációval. Az általa kitalált rendszer oly tökéletesen működött és működik mind a mai napig, hogy például a sztálini majd a valamivel enyhébb szocialista propaganda, csakúgy mint az amerikai, vagy bármely más, szinte minimális változtatásokkal vette át, és alkalmazta, alkalmazza napjainkban is. Csupán a jelszavak és a képek változtak tájanként, országonként, pártonként, stb.

A szocializmus idején az ifjúsági szervezetekben kötelező jelleggel volt "agitprop", azaz agitáció és propaganda felelős, aki a szocialista eszmék terjesztésével foglalkozott.