Kommunikáció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.
A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a kövekezőkkel foglalkozik:
- Tömegkommunikáció
- Szervezeti kommunikáció
- Diskurzuselemzés - ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel )
- Beszélgetéselemzés - (néhol Konverzációanalízis)
- Lingvisztika
- Szociolingvisztika
- Kognitív lingvisztika
- Szemiotika
- Pragmatika
- Egyéb kommunikációs ismeretek (pl:beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció, stb.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Alapfogalmak
- Közlemény
- Jel, jelsorozat, adatok, amelyek információt "hordoznak", az amit az adó közöl a vevővel,
- Forrás(adó)
- Az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb. , amely a közleményt előállítja és továbbítja,
- Jelátalakító
- A jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé.
- Kódoló
- A jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerve, például analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít stb.
- Információs csatorna
- Az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja,
- Dekódoló
- A kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi,
- Nyelő (vevő)
- Az, aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket)
- Zaj
- A közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó torzító, zavaró jel,. a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.
A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.
[szerkesztés] A kommunikáció formái
[szerkesztés] Irány szerint'
- egy az egyhez
- párbeszéd
- üzenet átadás
- egy a sokhoz
- nyilvános beszéd vagy előadás (lehet élő vagy felvételről)
- terület megjelölés pl szag, graffiti, rendőrkordon, stb
- könyvkiadás, és újságkiadás, rádió, TV, számítógép-hálózatok
- Propaganda, reklám, public relations, spin doctoring (tömegkommunikáció)
- sok a sokhoz
- számítógép-hálózatok, World Wide Web, Usenet.
- konferenciák
- party vagy más gyűlés
- jelenből a jövőbe
- napló
- Blog
- időkapszula
[szerkesztés] Résztvevők szerint
- Állati kommunikáció
- Személyek közötti (interperszonális) kommunikáció
- Marketing
- belső kommunikáció
- Propaganda
- Public affairs
- Public relations
- Technikai kommunikáció
- Intraperszonális kommunikáció
- nemverbális kommunikáció
- nyelv
- kultúrák közötti kommunikáció
- telekommunikáció
- Computer-mediated kommunikáció
- Artificial Intelligence Agent alapú kommunikáció
[szerkesztés] A kommunikáció etológiai meghatározása
Az emberi kommunikáció (és ezen belül az emberi nyelv is) az állati kommunikáció egyik típusa, amely (szemben a racionalisták által vallott referenciális tudásátadással) úgy fogható fel, mint egy élőlény (akár állat, akár ember) olyan viselkedési aktusa, amely megváltoztatja egy másik állat/ember magatartásának valószínűségi mintázatát olyan módon, hogy ez a kommunikáló élőlény számára, sok eset átlagában, fennmaradása, szaporodása szempontjából előnyös.
[szerkesztés] Tömegkommunikáció
A tömegkommunikáció azon kommunikációs csatornák összefoglaló neve, melynek célja a lehető legtöbb ember egyidejű elérése (rendszerint annyi embert, amekkora az adott ország teljes lakossága). A kifejezés az 1920-as években született, az első, teljes országokat lefedő rádióadók létesülésekor, illetve a hatalmas példányszámban, nem egy esetben már más országokban is terjesztett napi és hetilapok, magazinok jellemzésére. A tömegkommunikáció egyes kritikusai szerint olyan tömegkultúrát alakít ki, melyben a szociális kapcsolatok jelentősen atomizálódnak (a lehető legminimálisabbra csökkennek), mely révén az emberek roppant fogékonnyá válnak a modern tömegkommunikáció behatásaira, elsősorban a propaganda és a reklámok révén.
Based on work by