Konrad Adenauer
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Konrad Adenauer (teljes nevén: Konrad Hermann Josef Adenauer) (Köln , 1876. január 5. - Bad Honnef ( Rhöndorf mellett) , 1967. április 19.): német politikus, a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) elsõ kancellárja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Freiburgban, Münchenben és Bonnban végezte jogi és közgazdaságtudományi tanulmányait. Kölnben jogászként dolgozott. 1906 és 1917 között Kölnben polgármesterhelyettes. 1917 és 1933 között, majd 1945-ben Köln főpolgármestere volt. A Porosz Államtanács elnöke volt 1920-tól 1933-ig. A nemzetiszocialisták felmentették tisztségeiből, nyugdíjazták, majd 1934-ben és a Hitler elleni merénylet után (1944. július 20) bebörtönözték. Ő volt a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) elsõ szövetségi kancellárja (1949. szeptemberétől 1963. októberéig). 1951 és 1955 között egyben külügyminiszter. Az ő kezdeményezésére lett Bonn az NSZK fővárosa. 1956-ban a Szabaddemokrata Párt (FDP) kilépett az uniós pártokkal létesített koalícióból. Az 1961. évi választásokon az uniós pártok elvesztették többségüket. Adenauer 1962-ben ismét a szabaddemokratákkal alakított kolíciós kormányt. Utódja a szövetségi kancellári poszton 1963-tól Ludwig Erhard volt.
[szerkesztés] Külpolitikája
Külpolitikájának fő jellemzői:
- az ország szuverenitásának helyreállítása,
- az NSZK integrálása Nyugat-Európába: Kancellársága alatt csatlakozott az NSZK az Európa Tanácshoz (1949), az Európai Szén- és Acélközösséghez (1951), a NATO-hoz (1955). 1957-ben Adenauer írta alá az NSZK részéről az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról szóló nemzetközi szerződést, a Római szerződést.
- a nyugatnémet-francia szövetség erősítése - Megkötötte a francia- német együttműködési szerződést (1963),
- az NDK el nem ismerése (Hallstein-doktrina)
- Kancellári működése alatt szorosabb kapcsolatokat alakított ki Franciaországgal és a Szovjetunióval. 1955 szeptemberében a Szovjetunióba látogatott; ezután diplomáciai kapcsolat létesült az NSZK és a Szovjetunió között.
- az USA külpolitikájához való alkalmazkodás.
[szerkesztés] Pártvezetőként
A legnagyobb hatású kereszténydemokrata politikusok egyike volt. 1945-ben a Kereszténydemokrata Unió (Christlich-Demokratische Union, CDU) alapító tagja. A brit megszállási övezetben működő szervezet elnöke (1946 – 1950), a párt országos elnöke volt 1950-től 1966-ig. Vezetése alatt a CDU befolyásos tömegpárttá vált.
[szerkesztés] Gazdaságpolitikája
Nyugat-Németország újjáépítését tűzte ki célul. A Marshall-tervre és Ludwig Erhard neoliberális gazdaságpolitikájára támaszkodva gyors gazdasági fellendülést ért el és sikerült a szociális ellentéteket csökkentenie.
[szerkesztés] Főbb művei
- Erinnerungen (4 kötet, 1965 –1983)
- Reden 1917 –1967 (19759
- Briefe (1983-tól)