Nemzetközi szerződés

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bécsi egyezmény 2 cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek:

a nemzetközi jog alanyai között jönnek létre, és
nemzetközi jellegű
jogokat és kötelezettségeket fogalmaznak meg.

A nemzetközi jogalanyiság fogalmával azok az entitások írhatók le, akik nemzetközi jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak. A legfőbb nemzetközi jogalany az állam. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemzetközi interakciói során az állam nem mindig nemzetközi jogalanyként jelenik meg. Egy nagykövetség épületének bérlésekor, ingatlanok elzálogosításakor, stb. az állam is polgárjogi alanyként vesz részt.

A második világháború óta a nemzetközi szervezetek is nemzetközi jogalanyok lehetnek, jogalanyiságuk azonban az államétól jelentősen eltér. Az államok ruházzák ugyanis fel a szervezeteket jogokkal és kötelezettségekkel, így utóbbiak jogalanyisága származékos, és részleges.

Kivételes esetben nemzetközi jogok alanya lehet magánszemély is, ez főleg emberi jogok sérülése esetén valósulhat meg, és az 1899-es és 1907-es hágai nemzetközi szerződéshez, valamint a genfi egyezményhez kapcsolható.

Tartalomjegyzék

1 A nemzetközi szerződések csoportosítása
2 A nemzetközi szereződések csoportosítása elnevezésük szerint
3 A szerződéskötés menete
4 A nemzetközi szerződések általános felépítése
5 A nemzetközi szerződés érvénytelensége
6 Alapfogalmak és különlegességek
7 A nemzetközi szerződések nyelve
8 Forrás

[szerkesztés] A nemzetközi szerződések csoportosítása

1. tárgy szerint

Azt mutatja, milyen témakörben készült a nemzetközi szerződés, azaz megkülönböztetünk politikai jellegű, gazdasági, technológiai, kulturális, stb. jellegű nemzetközi szerződéseket.

2. a létrehozott jog szerint

A nemzetközi szerződésben megfogalmazott jog lehet ügyintéző és jogalkotó. Jogalkotó jellegről akkor beszélünk, amikor egy bizonyos magatartásformát, mint követendő példát jelölnek meg, ilyen például az ENSZ Alapokmányában foglalt emberi jogok összessége.

Ügyintéző szerződésről akkor beszélünk, amikor bizonyos cselekmény végrehajtásáról állapodnak meg a felek. Ez lehet gazdasági segítségnyújtás, együttműködési megállapodások, stb. Fontos, hogy a teljesítéssel a szerződés hatályát veszti.

3. a résztvevők száma szerint

Beszélünk bilateriális, azaz kétoldalú, két fél között létrejött szerződésről, valamint
multilaterális, azaz több fél között létrejött szerződésről.
Kivételesen említhető meg az államok egyoldalú nyilatkozata, melynek azonban nincsenek jogkövetkezményei. Ilyen lehet például egy újonnan megalakult állam elismerését kijelentő nyilatkozat. (Az államok azonban ettől függetlenül is létrejönnek és a nemzetközi jog alanyaivá válnak.)

4. szerződéskötés alanyai szerint

államok között létrejött szerződés
nemzetközi szervezetek között létrejött szerződés
államok és nemzetközi szervezetek között létrejött szerződés

5. a szerződésben részt venni képesek köre szerint

univerzális (egyetemes szerződés): az ilyen szerződésekhez a Föld bármely állama csatlakozhat. Ilyen pl. az ENSZ
partikuláris, azaz bizonyos témakörben (pl. NATO - katonai), vagy területen (pl. EU - európai) létrejött szerződés. Utóbbiakat regionális szerződéseknek nevezik.

[szerkesztés] A nemzetközi szereződések csoportosítása elnevezésük szerint

Szerződés
Egyezmény
Megállapodás
Paktum
Jegyzőkönyv (protokoll)
Alapokmány
Kompromisszum
Konkordátum (A Szent Szék és valamely világi szervezet között)
Jegyzékváltás
Modus vivendi
Gentlemen's agreement

[szerkesztés] A szerződéskötés menete

1. lépés: tárgyalás

Általában meghatalmazottak vesznek részt rajta, akik kézjegyükkel ellátják, parafálják a szerződést. Ez még nem a szerződé elfogadása, csak annak kifejezése, hogy lezártnak tekintik a szerződés szövegét. A meghatalmazottak hatáskörét és annak jogosságát a mandátumvizsgáló bizottságok végzik. Természetesen külügyminiszteri szinten tartott gyűléskor a jelen lévő külügyminiszterek mandátumának vizsgálata szükségtelen.

A fentieket követi az aláírás, azaz a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek elfogadása. A szerződés eredeti példánya a letéteményesnél marad.

[szerkesztés] A nemzetközi szerződések általános felépítése

1. preambulum (bevezető rendelkezések): ebben definiálják a résztvevők körét, a szerződés célját, etc. 2. érdemi rendelkezések 3. zárórendelkezések 4. mellékletek (pl. határmegállapodáskor térképek, etc.)

[szerkesztés] A nemzetközi szerződés érvénytelensége

Az érvénytelenség két esete:

semmisség
megtámadhatóság

Semmisség esetén a szerződés már megkötése pillanatában érvénytelen. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a szerződést erőszak nyomására kötötték, vagy alapvető emberi jogokba ütközik. (Manapság egy rabszolgakereskedelemről szóló egyezmény tehát már megkötése pillanatában érvénytelen.)

Megtámadhatóság akkor áll fenn, ha a szerződést tévedés, vagy megtévszetés hatására kötötték. Ez esetben a sértett félnek kérvényezni kell a szerődés érvénytelenné nyilvánítását.

Az érvénytelenné nyilvánított szerződés visszamenőleges hatállyal megszűntet minden vele kapcsolatos jogot és kötelezettséget.

[szerkesztés] Alapfogalmak és különlegességek

A fenntartás intézménye: egy aláíró fenntartással élhet egy szerződés adott pontja ellen, ha azzal nem ért egyet. Ez csak többoldalú szerződéseknél lehetséges, és nem érintheti az ún. kogens jogszabályokat. A fenntartással szemben bármely résztvevő kifogással élhet.

Kogens jog: Azon jogszabályok, melyektől nem lehet eltérni. Ilyenek az alapvető emberi jogok és szabadságok, a rabszolgakereskedelem tilalma, stb. A nemzetközi jog másik kategóriája a diszpozitív jogszabályok összessége, ezektől el lehet térni.

A legnagyobb kedvezmény elve: Ha egy állam adott tagállammal szemben a legnagyobb kedvezmény elve alapján kötött szerződést, akkor ezeket a jogokat és kötelezettségeket más államokra úgy is kiterjesztheti, hogy a legnagyobb kedvezmény elve alapján köt szerződést, így nem kell a teljes szerződés összes pontjában újra megállapodni.

A nemzetközi szerződésekben foglalt jog abból a szempontból speciális, hogy nincs az államok felett létező "szuperállam", amely a jogokat és kötelezettségeket kikényszeríthetné. Mi készteti mégis az államokat a szerződések betartására? A legtöbb esetben ajánlott az önkéntes jogkövetés (diplomáciai mentességek, etc.), hiszen azok megsértésével az állam a maga érdekeit is sértené. Jogsértés esetén két intézmény létezik a nemzetközi szerződésekben foglalt jogok és kötelezettségek kikényszerítésére:

az önsegély elve - ez lehet retorzió, azaz a jogsértő magatartás jogszerű de méltánytalan megtorlása, illetve represszália, azaz a jogsértő magatartás jogsértő, de méltányos magatartással való megtorlása. A represszália azonnal megszűntetendő, amint a jogsértő magatartás véget ért.
A nemzetközi jog kikényszeríthetőségének speciális esete az agresszor állam elleni közös fellépés. Ez esetben az agresszor állam olyan alapvető jogokat sértett, amely a nemzetek közös fellépésével zajló katonai akciót von maga után.
Speciális eset: Az ENSZ Közgyűlés határozatai kötelező jellegűek, hiszen azok létrehozásában 191 állam részt vett (azaz a Vatikán, Palesztína, Nyugat-Szahara és a nemrégiben függetlenné vált Montenegró kivételével a Föld összes állama)

Speciális eset ezen kívül az Európai Közösség által hozott rendelet. Az EK-t ugyanis a tagállamok szupranacionális jogkörökkel ruházták fel.

[szerkesztés] A nemzetközi szerződések nyelve

A régi időkben az államok közötti szerződések nyelve latin volt, majd a 19. századtól a francia. A világháború után egyre inkább előtérbe került az angol.

A szerződéseket köthetik az egyik állam nyelvén, közös megállapodással választott harmadik nyelven, vagy több nyelven.