Komárom (Szlovákia)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- A magyarországi városról a Komárom szócikkben olvashatsz.
| Komárom | |
|---|---|
| Címer | Térkép |
 |
 |
| Általános jellemzők | |
| Név magyarul: | Komárom |
| Név szlovákul: | Komárno |
| Kerület: | Nyitra |
| Járás: | Komárom |
| Régió: | Dunamente |
| Koordináták: | 47° 45' 48" É. Sz. 18° 07' 42" K. H. |
| Tengerszint feletti magasság: | 110 m |
| Terület: | 102,8070 km² |
| Népesség: | 36 731 (2004.12.31) |
| Népsűrűség: | 357 lakos/km2 |
| Közigazgatási adatok | |
| Statisztikus területi egység: | 501026 |
| Gépjármű jele: | KN |
| Irányítószám: | 945 01 |
| Körzethívószám: | 00421 (0) 35 |
| Hivatali címek | |
| Cím: | Mestský úrad Komárno Nám. Kpt. Klapku 1 945 01 Komárno |
| Web: | www.komarno.sk |
| E-mail: | primator@komarno.sk |
| Telefon: | 77 01 754 |
| Fax: | 77 02 703 |
| Politika | |
| Polgármester: | MUDr. Bastrnák Tibor |
| Adatok forrása | |
| A Szlovák Statisztikai Hivatal (SŠÚ), http://obce.info | |
Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, latinul Comaromium): város Szlovákiában a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Az egykori Komárom városnak a Duna északi oldalán fekvő része. 2001-ben 37 366 lakosából 22 452 magyar (60%), 12 960 szlovák (35%), 459 cigány (1,2%), 368 cseh (1%), 24 német, 17 ukrán és 5 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csallóköz délkeleti csücskében fekszik, a Vág itt torkol a Dunába.
[szerkesztés] Városrészek
Komárom város ma két nagy közigazgatási egységből (Komárom és Örsújfalu) és az alábbi városrészekből áll:
- Komárom (Komárno)
- Komárom (Komárno)
- Gyulamajor (Ďulov Dvor)
- Gadóc (Hadovce)
- Kabátfalu (Nová Osada
- Kisharcsás (Malý Harčáš)
- Nagyharcsás (Veľký Harčáš)
- Kisizsa (Malá Iža)
- Lándorpuszta (Lándor)
- Örsújfalu (Nová Stráž)
- Örsújfalu (Nová Stráž)
- Cserhátpuszta (Čerhát)
- Szentpálpuszta (Pavel)
[szerkesztés] Nevének eredete
A város területén három piaci település volt a római időkben, Villa Camarum, Villa Kezw és Villa St. Andrea, az elsőben kell keresni a város nevének az erdetét. Az ismert indoklás, a szlovák komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, csak újkori tévhit. Camarum magyar fordítása Közaranyom.
[szerkesztés] Észak-Komárom a város neve
A Pallas Nagy Lexikona a 19. század végén is említi Révkomáromot mint Komárom egyik nevét. Ez az elnevezés a folyami hajósoktól származik, Komárom város kikötői részét hívták Révkomáromnak. Magyarországon sajnos nagyon elterjedt. Ez az elnevezés viszont ma sértő, mert azt sugallja, hogy a déli, magyarországi rész az igazi Komárom. Mindkét város jogosan hordja a Komárom megnevezést, 1896-ig csak a mai szlovákiai rész volt Komárom, a mai magyarországi rész Újszőny volt. Újszõny 1896-ban lett Komárom városrésze, azután hogy 1892-ben elkészült a két települést összekötõ Erzsébet híd. A komáromiak az ősi várost Észak-Komáromnak, míg a a Duna jobbpartján lévő várost, illetve városrészt Dél-Komáromnak hívják.
[szerkesztés] Történelme
A Vág-Duna torkolatánál, a Duna partján épült fel Komárom, rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A dunai és Vág-dunai révek tették lehetővé három nagy területi egységnek, a Dunántúlnak, a Csallóköznek, a Mátyusföldnek az egymás közötti folyamatos összeköttetését, s a révek birtoklása az egész környék feletti uralmat jelentette. A hely fontos jelentőségű volt a rómaik számára is a Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes-i erődrendszert, Brigetio légióstáborral egyetemben. Duna balpartján egy ellenerődöt hoztak létre, Celemantia. Brigetio erős erődítményével, kikötőjével és dunai híddal rendelkezett. Az 5. század környékén a hunok és más ide hehatoló törzsek áttörték a limes-i erődrenszert és behatóltak Pannóniába. A rómaiak után avar-hun törzsek telepedtek le, keveredve már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt. A magyar törzsek letelepedése után (9.század), Ketel vezér kapta meg a Csallóközi területeket,fia Alaptoma Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Közaranyom (Komárom) várát. Vára Komárom vármegye névadója és első székhelye. Városi jogait 1265-ben IV. Bélától kapta. A királyi várat egy időben Csák Máté foglalta el, és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1318. november 3-án vették vissza a király seregei. Több tulajdonosa volt, majd 1527-ben I. Ferdinánd serege egy napi lövetés után foglalta el. 1529-ben meghódolt a Bécs ellen vonuló szultán serege előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza. 1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. A városnak 1606-ban református kollégiuma, 1649-ben katolikus gimnáziuma létesült. 1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védművekkel látták el. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 1763-ban földrengés sújtotta. 1783-ban II. József a vár elbontását rendelte el, majd 1785-ben a városnak adta. 1808-ban ismét bővítették és megerősítették, kiépült külső erődrendszere. 1809-ben ide menekült I. Ferenc a francia hadak elől. 1848. szeptember 15-én tűzvész pusztította. 1848-ban az esztergomi nemzetőrök merész akciója következtében vér nélkül került magyar kézre. 1849. április 26-án határában zajlott a komárom-szőnyi csata. 1849. július 11-én a Duna jobb partján vívott ütközetben szenvedett vereséget Görgey az osztrák seregtől. 1849-ben Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a fegyverletétel után október 2-án kapitulált. Az 1850-es években tovább erődítették és hatalmas 60 000 katonát befogadó erődítménnyé vált. 1910-ben 22 337 lakosából 19 924 magyar, 1248 német és 768 szlovák volt. 1918-ban a várost a cseh hadsereg foglalta el, ezt a részt nevezik Öregkomáromnak, a magyar oldalon az egykori Újszőny, majd Komárom-Újváros maradt. 1938 és 1945 között a város magyar uralom alatt újra egyesült, (1941-ben a lakosság 96%-a magyar volt) majd az északi rész ismét Csehszlovákia, ma Szlovákia, része lett. 1945-ben magyar lakosságából 9000 főt kitelepítettek, helyükre szlovákok jöttek. 1974-ben 27 000 lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A Duna és a Vág összefolyásánál háromszög alakú földnyelven áll Komárom vára.
- A Szent András templom 1754-ben épült barokk stílusban, mai alakját 1860-ban nyerte el, Maulbertsch-freskói az 1848-as tűzvészben tönkrementek, két tornya a város jelképe lett.
- Szent Rozália temploma 1848-ban épült klasszicista stílusban.
- Református templomát 1788-ban építették, tornya 1818-32 között készült.
- A Városháza 1725-ben épült, 1875-ben neoreneszánsz stílusban átépítették.
- A Zichy-palota 1715-ből való, előtte barokk Szentháromság-oszlop áll.
- A Duna-menti Múzeumot 1860-ban alapították, hozzá csatlakozik a görögkeleti szerb templom.
- Klapka György szobrát 1992-ben felújították és visszaállították eredeti helyére a Főtérre.
- A városnak melegvizű strandja van.
[szerkesztés] Híres emberek
- Komáromban született 1440. február 22-én V. László király.
- Itt született 1631. október 26-án gr. Kollonich Lipót nyitrai, majd bécsújhelyi püspök, a magyar kamara elnöke, a magyar ellenreformáció vezéralakja.
- Itt született 1753. május 10-én Zay Sámuel orvos, természettudós
- Itt született 1754. július 11-én Cseh Szombathi János orvos, író.
- Itt született 1760. szeptember 16-án Kulcsár István történetíró.
- Itt született 1768. január 25-én Döme Károly író.
- Itt született 1786. augusztus 25-én Mindszenti Antal író.
- Itt született 1796-ban Gyévai Antal történész.
- Itt született 1806. július 28-án Farkas Lajos régész, író.
- Itt született 1808. február 12-én Ghyczy Kálmán politikus, Komárom vármegye alispánja, képviselőházi elnök.
- Itt született 1814. december 17-én Tóth Lőrinc író, jogtudós, publicista.
- Itt született 1816. június 2-án Somogyi Alajos író.
- Itt született 1819-ben Beöthy Zsigmond író, költő.
- Itt született 1821. április 6-án Samarjai Károly költő.
- Itt született 1825. február 18-án Jókai Mór a nagy magyar író, a márciusi ifjak egyike.
- Itt született 1826. május 1-én Beöthy László író, költő.
- Itt született 1826. szeptember 5–én Virághalmi Ferenc író, honvéd százados.
- Itt született 1835. augusztus 10-én Beliczay Gyula zeneszerző.
- Itt született 1870-ben Lehár Ferenc zeneszerző.
- Itt született 1860-ban Takáts Sándor történetíró.
- Itt született 1880-ban Komáromi Kacz Endre festőművész.
- Itt született 1977-ben Németh Szilárd labdarúgó.
- Itt született 1986-ban Priskin Tamás labdarúgó.
)
Based on work by