Kecskemét
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Megye | Bács-Kiskun |
Régió | Dél-Alföld |
Kistérség | Kecskeméti |
Rang | Megyei jogú város |
Terület | 321,36 km² |
Népesség |
|
Polgármester | dr. Zombor Gábor (Fidesz) |
Irányítószám | 6000 |
Körzethívószám | 76 |
Koordináta | N46.90037° E19.69170° |
Kecskemét Magyarország legnagyobb városai sorában a nyolcadik. Bács-Kiskun megye székhelye, megyei jogú város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45percnyire fekszik.
[szerkesztés] Címere
Kecskemét város címere az önkormányzat rendelete szerint "csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezejében zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén heraldikailag jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben elhelyezett, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent” olvasható. A jelmondat csak a címer ünnepi változatának része."
[szerkesztés] Története
- Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedô- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környezô települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele
- A török hódoltság idôszakába, állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte.
- A XIX. század végén indult meg Kecskemét látványos feljődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szôlôit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szôlôültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század elsô felére jellemzô szôlô-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten.
- Ezt a látványos fejlôdést az 1929-33-as nagy gazdasági világválság törte meg elôször, majd a háborús esztendôk következtek, 1945. után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében elôször Kecskemét jelentôs közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területû megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Közúthálózat
Kecskemét az évszázadok folyamán is fontos kereskedelmi utak találkozásánál feküdt. A város közúti hálózata jellegzetesen hasonlít az alföldi városokéra; gyűrűs-sugaras elrendezésű. A város belső és külső körútjait sugárirányú utak szelik át. A város legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami a főváros és Szeged, illetve a szerb határ között biztosít összeköttetést. Ezenkívül a városból indul ki az 52, 441 számú főút, valamint az 44 és az 54 jelű út is. Az utóbbiak már nem a város területéről, hanem a várost elkerülő szakaszról indulnak. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájártult az M5 autópálya megépülése.
A távlati tervekben a várost még két autópálya fogja érinteni, az egyik az M8, Veszprém és Szolnok közötti megépülő autópálya, valamint az M44 jelű autópálya, amely a várost Békéscsabával, illetve a román határral fogja összekötni.
[szerkesztés] Tömegközlekedés
Tömegközlekedési szempontból a város közlekedési hálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető. A város központjából gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető. Kecskemét helyi közlekedése a Kunság Volán ZRt. feladata. A városnak 34 autóbuszvonala van.
[szerkesztés] Vasúti közlekedés
Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb.
A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa közötti járatok révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítanak.
[szerkesztés] Jelene
Ma Kecskemét az ország legnagyobb területű megyéjének, 1950 óta Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna-Tisza köze egyik regionális központja.
A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjárműközlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki.
Kecskemétet eddig (2004) szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezésre kerülő Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.
[szerkesztés] Népesség
Nemzetiség szerint a város lakossága homogén, magyar nemzetiségű, mindössze néhány ezer fős cigány kisebbség él itt, akik 1994-ben önálló kisebbségi önkormányzatot hoztak létre.
A város különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kiterjed a közvetlen környezetre, a 8 városkörnyéki községet magába foglaló alapfokú vonzáskörzetére, és a város közigazgatási területéhez tartozó 5 településére. Kecskemét vonzáskörzete a megyén kívüli Dél-Pest megyei településekre és a két legközelebbi városra, Nagykőrösre és Ceglédre is kiterjed. A város munkaerőpiaci vonzáskörzetébe 17 település tartozik, ahol a megyei lakónépesség 29%-a (kb. 160 ezer fő) él.
A megyén kívüli vonzáskörzettel együtt a különböző szintű ellátó és szervező szerepköre kb. 200 ezer fős népességre terjed ki.
A város népessége az országos mutatóktól eltérően, ha lassan is, de növekvő tendenciát mutat.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
|
- ¹ Nagy-Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben kivált Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc. Ezt követően 1952-ben Ágasegyháza,Ballószög,Helvécia,Lászlófalva (mai nevén Szentkirály),Városföld valamint Hetényegyháza amit később visszacsatoltak Kecskeméthez.
[szerkesztés] Építészet
A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Lutheránus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása.
A város más jelentős építészeti értékekkel is büszkélkedhet:
- Öregtemplom, más néven Nagytemplom: hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett.
- Lutheránus (evangélikus) templom: Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban épült.
- A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal.
- Az 1896-ban felavatott, neobarokk Katona József Színház.
[szerkesztés] A kor lenyomata
Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (Bács-Kiskun megyei tanács), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila (építész) és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt.
[szerkesztés] Kultúra
A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.
Néhány helyi intézmény:
- Ciróka Bábszínház
- Katona József Könyvtár
- Katona József Színház
- kecskeméti Művésztelep, amely 1912 óta működik
- Erdei Ferenc Művelődési Központ
Országos jelentőségű intézmények Kecskeméten:
Hagyományos kecskeméti rendezvények:
- Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
- Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
- Hírös Hét Fesztivál (évente)
- Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
- Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Televízió
[szerkesztés] Rádió
[szerkesztés] Helyi újságok, magazinok
- Petőfi Népe – Bács-Kiskun megyei napilap
- Kecskeméti Lapok – városi hetilap
- Alföldi Lapok
- Forrás – szépirodalmi folyóirat
- Kecskeméti Est
[szerkesztés] Városrészek
Kecskemét területe 21+1 kerületre van felosztva (Zárójelben a kerületen belül található kisebb városrész neve(i) szerepelnek)
- Belváros
- I. Árpádváros
- II. Máriaváros
- III. Széchenyiváros
- IV. Bethlenváros (Vacsi-hegy, Voelker-telep, Miklovicsfalu, Talfája köz)
- V. Rákócziváros
- VI. Erzsébetváros
- VII. Kossuthváros
- VIII. Hunyadiváros
- IX. Szent István-város (Műkertváros, Szolnoki-hegy)
- X. Szent László-város (Rendőrfalu)
- XI. Alsószéktó (Szeleifalu, Homokbánya)
- XII. Felsőszéktó (Petőfiváros, Sutusfalu)
- XIII. Talfája
- XIV. Katonatelep
- XV. Repülőtér (Reptéri-lakótelep)
- XVI. Matkó
- XVII. Kadafalva
- XVIII. Szarkás
- XIX. Hetényegyháza
- XX. Méntelek
- XXI. Borbáspuszta
[szerkesztés] Oktatás
[szerkesztés] Középiskolák
[szerkesztés] Gimnáziumok
- Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimnáziuma Pedagógiai Szakközépiskolája és Kollégiuma
- Bányai Júlia Gimnázium
- Bólyai János Gimnázium
- Katona József Gimnázium és Számítástechnikai Szakközépiskola
- Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma
- Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola
- Németh László Gimnázium
- Piarista Gimnázium
[szerkesztés] Szakközép -és Szakképző iskolák
- Áfeosz Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium
- Gáspár András Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola
- Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola
- Kandó Kálmán Szakközépiskola és Szakiskola
- Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola
- Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola És Szakképző Intézet
- Lestár Péter Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola
- Széchenyi István Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola
- Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola
- Szintézis Modern Tudományok Iskolája Szakközépiskola
[szerkesztés] Főiskolák
- Gábor Dénes Főiskola
- Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar
- Kecskeméti Főiskola Műszaki Főiskolai Kar
- Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar
[szerkesztés] Ismert emberek
[szerkesztés] A város híres szülöttei
- Bóbis Gyula (1909–1972) olimpiai bajnok birkózó
- Fényes Adolf (1867–1945) festőművész
- Gáspár András (1804–1884) honvéd tábornok
- Hornyik János (1812–1885) történetíró
- Katona József (1791–1830) drámaíró
- Kelemen László (1760–1814) az első magyar hivatásos színtársulat vezetője
- Kodály Zoltán (1882–1967) zeneszerző és zenepedagógus
- Latabár Kálmán (1902–1970) színész, táncos-komikus
- Földi Imre (1938-) olimpiai bajnok súlyemelő
- Bozsó János (1922-1998) festőművész
[szerkesztés] Kecskeméten éltek
Petőfi Sándor 1828-1830 között
Jókai Mór 1842-44 között
[szerkesztés] Testvérvárosai
- Arcueil, Franciaország (1976)
- Hyvinkää, Finnország (1985)
- Rüsselsheim, Németország (1991)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A megyei jogú város hivatalos honlapja
- Kecskenet.hu
- Ez is a város honlapja
- Kecskemét utcaszintű térképe(utcakereső.hu)
- Startlap linkgyűjtemény
- Index fórum
- Légifotók Kecskemétről
- Térkép Kalauz - Kecskemét
- Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap honlapja
Budapest | Cegléd | Szolnok | ||
Dunaújváros | Kunszentmárton | |||
Baja | Szeged | Békéscsaba |
Bács-Kiskun megye városai | |
---|---|
Bácsalmás | Baja | Dunavecse | Izsák | Jánoshalma | Kalocsa | Kecel | Kecskemét | Kerekegyháza | Kiskőrös | Kiskunfélegyháza | Kiskunhalas | Kiskunmajsa | Kunszentmiklós | Lajosmizse | Solt | Soltvadkert | Szabadszállás | Tiszakécske | Tompa |