Garamtolmács

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Garamtolmács, (szlovákul Tlmače) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 4305 lakosából 4137 szlovák volt.

Garamtolmács látképe délről

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Nevezetességei
4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 10 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik, ott ahol a folyó kiér a hegyek közül.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai kőkorban is lakott volt. A későbbi korokból a hallstatti, a podolei és a laténi kultúra tárgyi emlékei kerültek elő. A vaskorban i.e. 700 körül a Garam partján kis méretű vár is állt. Lakói a késő bronzkor óta földműveléssel, halászattal, bronztárgyak készítésével foglalkoztak. A rómaiak idejében a Garam völgyében fontos út is vezetett. A mai települést 1075-ben I. Géza király oklevelében Talmach néven említik először, melyben a területet a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Lakói ekkor főként halászattal foglalkoztak és révészek voltak. 1241-ben a tatárok itt is pusztítottak, a század végén Csák Máté hívei támadták meg. Hosszas birtokviták után, melyek következtében a település csaknem elpusztult 1489-ben a lévai váruradalom birtoka lett. Később egy egyezség után visszakerült a garamszentbenedeki bencés apátság birtokába. 1565-ben az esztergomi káptalan birtoka lett. 1577-ben az esztergomi törökök a Garamon átkelve megtámadták és felégették a települést. 1618. április 20-án a bécsi béke alapján a terület török uralom alá került. 1664. május 9-én a de Souches tábornok vezette császári sereg megverte a törököt és felszabadította Léva környékét. Július 19-én Tolmács és Léva között újabb csata zajlott a császáriak és a törökök között, melyben a lévai várkapitány Koháry István is elesett. 1709. május 2-án a kuruc és labanc seregek ütköztek meg Tolmács határában. 1763-ban említik a település malmát, pecsétje 1774-ből származik. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A településre 1896-ban gördült be az első vonat. 1910-ben 487, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1919. júniusában határában ütköztek meg a cseh csapatok a magyar vörös hadsereg egységeivel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.