Garamszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik, németül Sankt Benedikt) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában.

A bencés kolostor a főtér felől nézve

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Nevezetességei
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Aranyosmaróttól 15 km-re délkeletre, a Garam jobb partján fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét a 11. században alapított bencés templomáról és kolostoráról kapta. Névelőtagja a Garam menti fekvésére utal.

Garamszentbenedek központja

[szerkesztés] Története

1075-ben I. Géza király alapított itt bencés kolostort. A 14. században gótikus stílusban átépítették, de a husziták tönkretették. A 15. században már erődített hely volt. 1528-ban a selmecbányaiak vették be, de később visszaadták. 1529-ben János király hívei még megvédték, de 1530-ban I. Ferdinánd serege már elfoglalta. 1536-ban az esztergomi érsek birtoka lett, de fokozatosan elvesztette egyházi jellegét, 1547-ben már csak katonák találhatók benne. A török előretörésével a végvári rendszer része lett, de csak csekély őrség állomásozott benne. A török rövid időre többször is elfoglalta, 1559-ben el is pusztította, de újjáépítették. 1623-ban Bethlen Gábor hadai foglalták el. A kuruc háborúkban császári kézen maradt. Falai a harcok után is megmaradtak. 1881-ben tűzvész pusztított benne, de utána helyreállították. A településnek 1910-ben 1051, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Az apátsági templom főbejárata

[szerkesztés] Nevezetességei

A Garam fölé magasodó dombon áll a kéttornyú bencés apátsági templom és kolostor épülettömbje. A gótikus templom a közép-európai koragótika egyik legszebb emléke, főkapuzata a jáki templom bejáratának szépségével vetekszik. Tornyai 48 m magasak. A Szent Vér kápolnát 1489-ben építették, benne a II.Pál pápa által Mátyás királynak adományozott Szent Vér ereklye díszes ereklyetartójában (Veronika kendőjének egy darabja), valamint Szűz Mária kegyszobra, a kápolna búcsújáróhely. A templom alatti sírboltban a hajdan nagy hatalmú Koháry család tagjai nyugszanak, köztük az 1664-es lévai csatában elesett Koháry István. Az 1881. évi tűzvész után Simor János hercegprímás helyreállíttatta a templomot, és az ún. garamszentbenedeki úrkoporsót Esztergomba szállíttatta, ahol mai is látható a Keresztény Múzeumban. Az úrkoporsó Krisztus-szobra (a korpusz) viszont ma is Garamszentbenedeken látható.
A közelében levő dombon 1713-ban a pestisjárvány után épített fogadalmi kápolna áll.
Szent Egyed tiszteletére szentelt plébániatemploma 1674-ben épült a korábbi elpusztult templom helyén. 1724 és 1742 között átépítették. Berendezése 18. századi.