Garamszentbenedeki úrkoporsó
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeum egyik kiemelkedő darabja. Egy kerekekre szerelt, az apostolok szobrától övezett szimbolikus sírhely. A gótikus úrkoporsót 1480 körül készítették. Valószínűleg Garamszentbenedek környéki mesterek munkája. Eredetileg a helyi bencés kolostorból származik, és a húsvéti szertartásoknál használták.
Ekkor a sírhoz tartozó Krisztus szobrot leemelték a keresztről és az úrkoporsóba helyezték. A feltámadás napján a szobrot ismét kiemelték a sírból, az üres úrkoporsót pedig körmenetben mutatták be a templomban. 1881-ben Simor János hercegprímás hozatta Esztergomba. Az úrkoporsó Krisztus-szobra (a korpusz) viszont ma is Garamszentbenedeken látható.
[szerkesztés] Leírása
Maga a koporsó gótikus stílusban készült, anyaga festett fa. Méretei: 226×100×325 cm. Felette gótikus kápolnára emlékeztető aranyozott baldachin emelkedik. Ez az eljövendő Mennyei Jeruzsálemet szimbolizálja. A baldachint tartó oszlopok között lévő konzolokban áll a 12 apostol alakja, egyenként 64-67 cm magasak. Ezek közül már csak 10 eredeti. Szent Péter és Szent Pál korhű alakjai egy 1872-es bécsi restaurálásból valóak. Alatta helyezkedik el Krisztus szarkofágja. Ennek oldalát a feltámadásra utaló domborművek díszítik. A domborművek Martin Schongauer műveiről készített metszetek mintáját követik. A domborművek bibliai jeleneteket (Asszonyok az üres sírnál, Jézus pokolraszállásának jelenete) illetve különböző alakokat (a sírt őrző katonák, Ádám, Éva, Keresztelő Szent János) jelenítenek meg.