Etna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Etna
A havas Etna látképe
Magasság	3323 méter
Hely	Szicília, Olaszország
Hegység	-
Kiemelkedés	3350 méter
Koordináták	é. sz. 37°43.7667′ k. h. 15°0.2833′

Az Etna (vagy ahogy a helyiek nevezik: Muncibeddhu, vagy csak iddhu) aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km²-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik. A hegy ma például 51 méterrel alacsonyabb annál, mint amennyi 1865-ben volt. A világ egyik legaktívabb vulkánja. Ennek ellenére a hegy lejtőin és környezetében több ezer ember él. Ennek oka a termékeny vulkanikus talaj, amely kiválóan alkalmas a bortermelésre és a mezőgazdaságra.

[szerkesztés] Mítoszok

Természeti tüneményei megihlették az ókori embert, így számos irodalmi alkotás merített az innen fakadó mítoszokból. A görögök szerint Héphaisztosz, a rómaiak szerint pedig Vulcanus élt itt. A legendák szerint Enceladosz, a borzasztó óriás, Uránosz és Gaia fia is itt élt, aki háborút kezdett Zeusz ellen. A főisten haragjában villámmal sújtotta a vakmerő óriást, és belehajította az Etna gyomrába, ahonnan ma is tüzet okád az ég felé. A történet megtalálható a Gigantomachiában.

[szerkesztés] Az északi Etna-körút

Egy 135 kilométer hosszú körút indul Cataniából, amely csodálatos látnivalókat tartogat a látogatók számára. Az út a hegy lejtőjének minden települését érinti. Catania északi külvárosaiból indul, és a tengerparti úton halad tovább: itt festői városok sorjáznak. Ilyen pl. Aci Castello, ahol egy 1076-ból származó normann várkastély tekinthető meg. Aci Trezza a Homérosz Odüsszeiájának egyik legendás helyszíne, valamint itt játszódik Giovanni Verga olasz író egyik regénye, a Malavoglia-család is. Útba esik a műemlékekben gazdag, római eredetű Akisa (Acireale), valamint a terme di Santa Venera, egy pompás termálfürdő, melynek vizét már az ókorban is használták. Az út Giarre és Riposto felé folytatódik. A Fiumefreddo di Siciliánál az út megindul fölfelé a vulkán lejtőjén, és érinti Calatabianót, valamint Linguaglossát, a népszerű téli szabadidőközpontot. A 776 méter magasan fekvő Randazzo különlegességei a túlnyomórészt lávakőből épült, normann kori műemlékek. A körút útba ejti a híres Gole dell'Alcantara-szurdokot is. Az 1800 méter magasan fekvő Piano Provenzanót érjük el legvégül, s innen már lefelé visz az utunk.