Cornelia gens

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Cornelia gens két igen előkelő római nemzetséget jelölt a köztársasági időkben, egy patríciust és egy plebejust.

Az arisztokrata nemzetségből került ki az összes fontos Cornelius és Cornelia. Az alábbi cognomenek voltak jellemzőek: Arvina, Blasio, Cethegus, Cinna, Cossus, Dolabella, Lentulus (számos agnomennel), Maluginensis, Mammula, Merenda, Merula, Rufinus, Scapula, Scipio (számos ragadványnévvel), Sisenna, Sulla.

A plebejus Corneliusok az alábbi mellékneveket viselték: Balbus, Gallus. Rengeteg cognomen nélküli plebejus Corneliusról maradt fenn híradás, ez pedig egyértelműen Sullának, a dictatornak köszönhető, aki 10 000 rabszolgát szabadított fel, hogy állandó támogatókat szerezzen a népgyűléseken. Ezek pedig mind örökölték a nevét.

Tartalomjegyzék 1 A patrícius Corneliusok 1.1 A Cornelius Arvinák 1.2 A Cornelius Blasiók 1.3 A Cornelius Cethegusok 1.4 A Cornelius Cinnák 1.5 A Cornelius Cossusok 1.6 A Cornelius Dolabellák 1.7 A Cornelius Lentulusok 1.8 A Cornelius Maluginensisek 1.9 A Cornelius Mammulák 1.10 A Cornelius Merendák 1.11 A Cornelius Rufinusok 1.12 A Cornelius Scapulák 1.13 A Cornelius Scipiók 1.14 A Cornelius Sisennák 1.15 A Cornelius Sullák

[szerkesztés] A patrícius Corneliusok

[szerkesztés] A Cornelius Arvinák

• Aulus Cornelius Cossus Arvina kétszeres consul, magister equitum és dictator volt a szamniszok elleni harcokban a Kr. e. 4. század második felében.
• Aulus Cornelius Arvina fetialis volt, aki a Kr. e. 321-es caudiumi csata után visszaszolgáltatta a megalázva elengedett foglyokat a szamniszoknak.
• Publius Cornelius Arvina Cossus Arvina fia volt. Kr. e. 306-ban Samniumban harcolt consulként, Kr. e. 294-ben censor, Kr. e. 288-ban ismét consul volt.

[szerkesztés] A Cornelius Blasiók

• Cnaeus Cornelius Blasio csak a Fastiból ismert. Kr. e. 270-ben consulként ismeretlen okból triumphust tarthatott, Kr. e. 265-ben censor, Kr. e. 257-ben ismét consul lett.
• Cnaeus Cornelius Blasio praetor volt Szicíliában Kr. e. 194-ben.
• Publius Cornelius Blasio Kr. e. 170-ben harmadmagával követségben járt a carnusoknál, istrusoknál és a iapydes népnél, Kr. e. 168-ban pedig pisanusok és lunensisek között kialakult határvitát elrendező ötös bizottság tagja volt.

[szerkesztés] A Cornelius Cethegusok

• Marcus Cornelius Cethegus, Kr. e. 204 egyik consulja
• Caius Cornelius Cethegus, Kr. e. 194 egyik consulja
• Publius Cornelius Cethegus, Kr. e. 181 egyik consulja
• Publius Cornelius Cethegus, Kr. e. 184 praetora
• Marcus Cornelius Cethegus, Kr. e. 160 egyik consulja
• Lucius Cornelius Cethegus, Kr. e. 149-ben támogatta Lucius Scribonius Libo néptribunus indítványát Servius Sulpicius Galba ellen.
• Publius Cornelius Cethegus, Marius barátja, később Sulla híve. Kr. e. 88-ban az ifjabb Mariusszal együtt Numidiába menekült, de Kr. e. 83-ban átállt az ellenfél oldalára. A közmondásosan romlott életű politikus dictator halála után is befolyásos ember maradt, nagy szerepe volt Marcus Antonius Creticus kinevezésében a kalózok elleni hadjárat élére. Később Lucullus is rajta keresztül próbálta elérni, hogy a pontoszi hadjárat élére állítsák.
• Caius Cornelius Cethegus, adósságban úszó fiatalember, Catilina egyik társa volt az összeesküvésben. A főszervező menekülése után Rómában maradt, feladata rangos politikusok meggyilkolása volt. Publius Cornelius Lentulus Sura késlekedése miatt azonban még idő előtt elkapták, és a nála felhalmozott fegyverek, illetve az allobroges népének küldendő levél alapján késlekedés nélkül halálra ítélték.

[szerkesztés] A Cornelius Cinnák

• Lucius Cornelius Cinna, Kr. e. 127 egyik consulja
• Lucius Cornelius Cinna híres néppárti vezető, Marius fegyvertársa, négyszeres consul volt Kr. e. 87 - Kr. e. 84 között.
• ifjabb Lucius Cornelius Cinna az előbbi fia, praetor Kr. e. 44-ben
• Cnaeus Cornelius Cinna Magnus, az előbbi fia, Pompeius unokája. Marcus Antoniust támogatta, de Augustus megkímélte. Consul volt 5-ben.

[szerkesztés] A Cornelius Cossusok

• Servius Cornelius Cossus, Livius és Diodórosz szerint Kr. e. 434 egyik consuli rangú katonai tribunusa volt.
• Servius Cornelius Cossus, feltehetően az előbbi fivére, Kr. e. 426-ban consul, Kr. e. 424-ben pedig consuli rangú katonai tribunus volt.
• Publius Cornelius Cossus, consuli rangú katonai tribunus volt Kr. e. 415-ben.
• Cnaeus Cornelius Cossus, consuli rangú katonai tribunus Kr. e. 414-ben és consul Kr. e. 409-ben.
• Aulus Cornelius Cossus, az előbbi fivére, consul volt Kr. e. 413-ban.
• Publius Cornelius Cossus, az előbbiek fivére, Kr. e. 408 egyik consuli rangú katonai tribunusa volt.
• Cnaeus Cornelius Cossus, consuli rangú katonai tribunus volt Kr. e. 406-ban, Kr. e. 404-ben és Kr. e. 401-ben. Ez utóbbi év során letarolta a capenates nép országát, és sokak szerint biztosította rokona, a plebejus Marcus Licinius Calvus számára a következő évre szóló megválasztását.
• Publius Cornelius Maluginensis Cossus Kr. e. 395-ben consuli rangú katonai tribunus volt, és legyőzte a faliscusokat. Kr. e. 393-ban consullá választották, de a választás során történt valamilyen szabálytalanság miatt kollégájával együtt le kellett mondania.
• Aulus Cornelius Cossus Kr. e. 385-ben dictatorként véres csatában legyőzte a volscusokat és szövetségeseiket, a latinokat és hernicusokat, majd hazatérve bebörtönözte Manliust és triumphust tartott.
• Aulus Cornelius Cossus Kr. e. 369-ben és Kr. e. 367-ben az utolsó consuli rangú katonai tribunusok egyike volt.
• Aulus Cornelius Cossus Arvina kétszeres consul, magister equitum és dictator volt a szamniszok elleni harcokban a Kr. e. 4. század második felében.

[szerkesztés] A Cornelius Dolabellák

• Publius Cornelius Dolabella Maximus Kr. e. 283 egyik consulja volt.
• Cnaeus Cornelius Dolabella rex sacrorum volt Kr. e. 208-tól Kr. e. 180-ban bekövetkezett haláláig.
• Lucius Cornelius Dolabella Caius Furius társa volt a duumvir navalisi tisztségben, majd rokona, a rex sacrorum halálakor megpályázta annak tisztségét. A pontifex maximus megbírságolta és nem iktatta be, mivel nem volt hajlandó lemondani katonai funkciójáról. Fellebbezését követően a szavazást égi jelek szakították félbe, így nem nyerte el a hőn áhított papi funkciót. A tengeren az Adriai-tengert védelmezte húsz hajóval az illírek ellen.
• Cnaeus Cornelius Dolabella Kr. e. 165-ben aedilis curulis volt, ekkor vitette színpadra kollégájával, Sextus Iulius Caesarral Terentius Hecyra című darabját a Megalesia ünnepségén. Kr. e. 159-ben consul volt.
• Cnaeus Cornelius Dolabella, az előbbi fia volt, akit Kr. e. 100-ban Appuleius Saturninusszal együtt gyilkoltak meg.
• Cnaeus Cornelius Dolabella, az előbbi fia. Sulla mellé állt a Marius elleni polgárháborúban, Kr. e. 81-ben ezért consuli rangra emelkedhetett. Proconsulként Macedoniát igazgatta, a thrákok felett aratott győzelméért hazatérve triumphust tarthatott. Az ifjú Julius Caesar Kr. e. 77-ben visszaélésekkel vádolta meg, de felmentették.
• Cnaeus Cornelius Dolabella Kr. e. 81. egyik visszaéléseiről ismert praetora volt.
• Publius Cornelius Dolabella Kr. e. 67 egyik praetora volt.
• Publius Cornelius Dolabella Cicero veje, hírhedten erkölcstelen politikus volt.
• Publius Cornelius Dolabella, az előbbi fia volt első feleségétől, Fabiától. Kr. e. 30-ban Octavianusszal volt Alexandriában, ahol VII. Kleopátra szépségétől megszédülve elárulta neki, hogy Itáliába kívánják vinni. 10-ben consul volt.
• Publius Cornelius Dolabella, az előbbi fia Tiberius africai helytartója volt 23-24 között, aki leverte Tacfarinas lázadását. Lojalitása ellenére nem kapott triumphust, nehogy elődje, Junius Blaesius, Seianus nagybátyja hírnevét elhomályosítsa. 27-ben Domitius Aferhez csatlakozott rokona, Quintilius Varus megvádolásában.
• Cornelius Dolabella Galba rokona volt, ezért Otho Aquinumba száműzte. A császár bukása után visszatért, de Vitellius, akinek első feleségét, Petroniát vette nőül, Interamniumba rendelte és meggyilkoltatta.

[szerkesztés] A Cornelius Lentulusok

• Lucius Cornelius Lentulus volt az egyetlen senator, aki Kr. e. 387-ben Brennus lefizetése ellen szavazott.
• Lucius Cornelius Lentulus az előbbi fia, Kr. e. 327 egyik consulja volt. Kr. e. 324-ben felderítő csapatot vezetett Samniumba, Kr. e. 321-ben pedig javasolta a consuloknak, hogy fogadják el a szamniszok feltételeit a caudiumi vereséget követően. Kr. e. 320-ban dictatorként állt bosszút a római vereségért.
• Servius Cornelius Lentulus Kr. e. 303-ban volt consul.
• Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi unokája Kr. e. 275-ben volt consul.
• Lucius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fia, aedilis curulis, pontifex maximus és Kr. e. 237 egyik consulja volt. Hivatali évében legyőzte a ligurokat, és triumphust tarthatott. Kr. e. 213-ban halt meg.
• Publius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fivére, Kr. e. 236 egyik consulja volt.
• Lucius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi unokaöccse, Kr. e. 237 consuljának egyik fia, Kr. e. 209 aedilis curulisa volt.
• Publius Cornelius Lentulus Caudinus, az előbbi fivére, Kr. e. 210-ben követte Scipiót Hispaniába, Kr. e. 204-ben pedig praetor volt. Kr. e. 189-ben a Kis-Ázsiába küldött biztos közé tartozott.
• Publius Cornelius Lentulus, az előbbi kettő unokatestvére, Kr. e. 236 consuljának fia Kr. e. 214-ben Szicília praetora volt, és egészen Kr. e. 212-ig igazgatta a provinciát. Az előzővel együtt részt vett a tizes bizottságban.
• Servius Cornelius Lentulus Kr. e. 207-ben aedilis curulis, Kr. e. 205-ben pedig katonai tribunus volt Hispaniában.
• Servius Cornelius Lentulus, az előbbi fia, Kr. e. 171-ben Publius nevű fivérével követ volt Hellaszban, Kr. e. 169-ben pedig Szicília praetora lett.
• Publius Cornelius Lentulus, az előbbi fivére, Kr. e. 171-ben az öt Hellaszba menesztett követ egyike volt.
• Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi unokaöccse, Servius fia Kr. e. 140-ben volt praetor.
• Lucius Lentulus Kr. e. 160-ban az Aemilius Paullus jelentéseit hazavivő hírnökök egyike volt.
• Caius Cornelius Lentulus Kr. e. 199-ben a három, coloniák alapítását felügyelő hivatalnok egyike volt.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 201 consuljainak egyike volt.
• Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi öccse, Kr. e. 199 consuljainak egyike volt.
• Lucius Cornelius Lentulus Lupus , az előbbi unokaöccse, Cnaeus fia volt. Kr. e. 163-ban aedilis curulisi, Kr. e. 156-ban consuli, Kr. e. 147-ben censori tisztséget viselt.
• Publius Cornelius Lentulus Kr. e. 169-ben aedilisként medvéket és elefántokat vonultatott fel a Circus Maximusban, a következő évben pedig a Perszeusz makedón királlyal sikertelenül tárgyaló háromtagú bizottság tagja volt. Kr. e. 162-ben consul suffectusszá nevezték ki, mert a választásokat nem hivatalosnak minősítették. Princeps senatusként igen agg kort ért meg, még a Caius Gracchus elleni harcban is megsérült Kr. e. 121-ben.
• Cornelius Lentulus praetor volt, akit Kr. e. 134-ben legyőztek az I. szicíliai rabszolgaháborúban a felkelők.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 97-ben volt consul.
• Publius Cornelius Lentulus Sura Kr. e. 71-ben volt consul, és támogatta Catilinát.
• Publius Cornelius Lentulus Spinther Kr. e. 57-ben volt consul.
• ifjabb Publius Cornelius Lentulus Spinther az előző fia volt, Caesar ellen harcolt.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Clodianus eredetileg Claudius volt, valószínűleg Kr. e. 97 consulja adoptálta. Kr. e. 72-ben consul, Kr. e. 70-ben pedig censor volt.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Clodianus az előbbi fia volt. Kr. e. 60-ban Quintus Caecilius Metellus Creticus és Lucius Valerius Flaccus társaként az Alpokban élő törzsek feltételezett galliai betörését küldték kivizsgálni.
• Lucius Cornelius Lentulus Crus Kr. e. 49-ben volt consul, és mindent megtett a Caesar elleni háború kirobbantásáért.
• Lucius Cornelius Lentulus Niger Mars papja volt. Kr. e. 58-ban indult a consulválasztáson, bár Caesar megpróbálta belekeverni egy Pompeius elleni merényletbe. Kr. e. 57-ben azon papok közé tartozott, akik arról voltak hivatottak dönteni, hogy Cicero háza megszentelt terület-e. Kr. e. 56-ban Publius Sextius ügyében bíra volt, még ebben az évben elhunyt.
• Lucius Cornelius Lentulus, az előbbi fia, szintén Mars-pap volt. Kr. e. 54-ben megvédte a zsarolással megvádolt Marcus Scaurust, egyben hazaárulással vádolta Gabiniust. Marcus Antonius barátja lévén Kr. e. 44-ben egy provincia élére nevezték ki, de nem húzott belőle hasznot. Kr. e. 20-ban még pénzt veretett Mars nevében a parthiai sikerekre való tekintettel.
• Lentulus Cruscellio Kr. e. 43-ban Sextus Pompeiusnál keresett menedéket feleségével, Sulpiciával együtt a proscriptiók elől.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Kr. e. 18-ban volt consul.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Augur Kr. e. 14-ben lett consul. Hatalmas vagyonát megirigyelő miatt Tiberius császár megvádolta, mire öngyilkos lett.
• Lucius Cornelius Lentulus Kr. e. 3-ban volt consul. Elképzelhető, hogy Kr. e. 18 consuljának fivére volt.
• Cossus Cornelius Lentulus Gaetulicus talán Kr. e. 14 consuljának volt a fia, ő használta elsőként Cossust (a Cnaeusszal felváltva) praenomenként. Kr. e. 1-ben volt consul, sikeres hadvezérként is megállta a helyét.
• Cossus Cornelius Lentulus 25-ben viselte a consuli hivatalt, feltehetően az előbbi fia volt.
• Cnaeus Cornelius Lentulus Gaetulicus, az előbbi fivére, 26-ban volt consul, emellett hadvezéri, költői és történetírói érdemei is voltak.
• Cossus Cornelius Lentulus, valószínűleg az előbbi unokaöccse, 25 consuljának a fia 60-ban érte el a consuli rangot Nero társaként.
• Lentulus pantomimszínész és -szerző volt valamikor az 1. század vége előtt.

[szerkesztés] A Cornelius Maluginensisek

A Maluginensisek jeles családja kezdetben valószínűleg egy volt a Cossusokéval (ld. feljebb), de később kettévált a két ág.

• Servius Cornelius Cossus Maluginensis, Kr. e. 485 egyik consulja Veii ellen vezetett sikeres háborút.
• Lucius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 459-ben volt consul. Társával, Quintus Fabius Vibulanusszal szép sikereket ért el a volscusok és az aequusok elleni háborúban, és bevette Antiumot, amiért triumphust tarthatott. Kr. e. 449-ben a II. decemvirátus mellett szólalt fel a senatusban, mivel unokatestvére, Marcus is annak tagja volt.
• Marcus Cornelius Maluginensis, az előbbi unokatestvére, a II. decemvirátus tagja volt.
• Marcus Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 436-ban volt consul.
• Publius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 404-ben consuli hatalmú katonai tribunus volt.
• Publius Cornelius Maluginensis, az előbbi fia, Kr. e. 397-ben és Kr. e. 387-ben is consuli hatalmú katonai tribunus volt, Kr. e. 396-ban pedig Marcus Furius Camillus dictator magister equituma volt (a Fasti alapján, ugyanis Livius és Plutarkhosz Maluginensis helyett Scipiót ír).
• Publius Cornelius Maluginensis Cossus Kr. e. 395-ben katonai tribunus, Kr. e. 393-ban pedig consul volt.
• Marcus Cornelius Maluginensist Kr. e. 387-ben választották censorrá a hivatalában elhunyt Caius Julius Julus helyére, de mivel a gallok ebben az évben legyőzték és kifosztották Rómát, soha többé nem választottak pótcensort a rossz ómennek hitt eset miatt.
• Servius Cornelius Maluginensis hétszer volt consuli hatalmú katonai tribunus, de hivatali évein kívül semmit sem tudunk róla (Kr. e. 386, Kr. e. 384, Kr. e. 382, Kr. e. 380, Kr. e. 376, Kr. e. 370, Kr. e. 368).
• Marcus Cornelius Maluginensis Kr. e. 369-ben és Kr. e. 367-ben volt consuli rangú katonai tribunus.
• Servius Cornelius Maluginensis Kr. e. 361-ben Furius Quinctius Pennus Capitolinus Crispinus dictator magister equituma volt, és a kelták ellen harcolt.

[szerkesztés] A Cornelius Mammulák

• Aulus Cornelius Mammula Kr. e. 217-ben praetorként ver sacrum-fogadalmat tett, de csak Kr. e. 195-ben teljesítette. Kr. e. 216-ban Szardínia propraetoraként hiába kért utánpótlást katonái számára.
• Aulus Cornelius Mammula Kr. e. 191-ben volt praetor, és ebben az évben a dél-itáliai bruttiusok ellenőrzését kapta feladatául.
• Publius Cornelius Mammula Kr. e. 180-ban volt praetor Szicília szigetén.
• Marcus Cornelius Mammula Kr. e. 173-ban a Perszeusz makedón királyhoz és VI. Ptolemaiosz Philométórhoz menesztett négytagú követség tagja volt.

[szerkesztés] A Cornelius Merendák

• Servius Cornelius Merenda Kr. e. 275-ben Lucius Cornelius Lentulus consul legatusa volt, aki egy aranymorzsolót adott neki egy samniumi város elfoglalásáért. Kr. e. 274-ben ugyanitt folytatta a hadvezetést, immár consuli rangban.

[szerkesztés] A Cornelius Rufinusok

[szerkesztés] A Cornelius Scapulák

[szerkesztés] A Cornelius Scipiók

[szerkesztés] A Cornelius Sisennák

[szerkesztés] A Cornelius Sullák

• Publius Cornelius Rufinus/Sulla: a név első viselője, az előkelő Cornelius Rufinusok leszármazottja volt. Kr. e. 212-ben praetori rangra emelkedett, ekkor vezette be az Apollón-játékokat.
• Publius Cornelius Sulla: az előző fia. Csak annyit tudunk, hogy Kr. e. 186-ban praetor lett, és Szicília volt a provinciája.
• Servius Cornelius Sulla: az előző fivére. Kr. e. 167-ben tagja volt a Makedóniába menesztett, a tartománnyá szervezett királyság ügyeit elrendezni hivatott tíztagú bizottságnak.
• Lucius Cornelius Sulla: a dictator egyébként ismeretlen, szegény sorsú atyja.
• Lucius Cornelius Sulla Felix: a hírhedt dictator, IV. Mithridatész, Caius Marius és a néppárt nagy ellenfele.
• Cornelius Sulla: az előző fia negyedik feleségétől, Caecilia Metellától. Gyermekként meghalt.
• Faustus Cornelius Sulla: az előző fivére, a dictator fia. Pompeius párthíve.
• Servius Cornelius Sulla: a dictator fivére, egyébként ismeretlen.
• Publius Cornelius Sulla: az előző fia. Caesar párthíve.
• Servius Cornelius Sulla: az előző öccse. Részt vett a Catilina-összeesküvésben.
• Publius Cornelius Sulla: az előző unokaöccse, Publius fia. Kr. e. 45-ben Caesar megkímélte.
• Lucius Cornelius Sulla: az előző fia, Kr. e. 5-ben Augustus consultársa volt.
• Lucius Cornelius Sulla Felix: az előző fia, 33-ban Servius Sulpicius Galba consultársa volt.
• Lucius Cornelius Sulla: valószínűleg az előbbi fia, consul suffectus volt 52-ben.
• Faustus Cornelius Sulla: consul volt 52-ben. Claudius császár Antonia Claudia nevű lányának a férjeként trónra töréssel vádolták meg, és bár felmentették, Nero féltékenysége miatt 59-ben koholt vádak alapján Massilia városába száműzték, majd 63-ban félve a germaniai legiók esetleges fellázításától, a császár kivégeztette.
• Cornelius Sulla: cappadocia helytartója, Elagabal végeztette ki.