Szamniszok

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Itália az i. e. 4. században

██ Kelták

██ Etruszkok

██ Umberek

██ Római Köztársaság

██ Szamniszok

██ Japigok

██ Különböző dél-itáliai törzsek

██ Görögök

██ Karthágóiak

A szamniszok vagy szamniták (latinul samnites), a déli Appenninnek vidékén élő, oszk nyelvet beszélő ókori itáliai nép volt. A szabell népek közé tartoztak.

Történetük jórészében a róluk elnevezett Samnium tartományban éltek a tengerektől elzártan, egy rövid időszakban azonban az Appennini-félsziget mindkét oldalán rendelkeztek tengerpartokkal is. Pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak. Az i. e. 4. században összeütközésbe kerültek a terjeszkedő Rómával, amely a szamnisz háborúkhoz vezetett. I. e. 290-ben végleg vereséget szenvedtek és római uralom alá kerültek.

[szerkesztés] Törzseik, városak

Négy törzsük volt:

pentrusok (a legfontosabb törzs, Bovianum fővárossal, a szamnisz szállásterület középső részén)
caracenusok vagy carricinusok (a ritkábban lakott északon)
caudinusok (Caudium fővárossal, ma Montesarchio, nyugaton, a campaniai görög hatásoknak leginkább kitéve)
hirpinusok (oszk nyelven "farkas"; Beneventum fővárossal).

Mindegyik törzset egy-egy meddix nevű tisztviselő igazgatta. A törzsek szövetséget alkottak, amelynek élén szövetségi gyűlés és tanács állt. Háború idején a szövetség seregét egy főhadvezér vezette.

Később csatlakozhattak a törzsszövetséghez a szamniszokkal etnikailag rokon frentanusok (Larinum fővárossal, ma Larino). A többi szabell nép nem tartozott a szövetséghez.

A szamnisz szövetség fővárosa Bovianum volt, kivéve egy rövid időszakot az i. e. 4-3. század közt, amikor a főváros Aquilonia volt. (Ezt i. e. 293-ban a rómaiak elpusztították. Helye nem ismert.)

Városaik:

Pentrus törzs: Aesernia, Aufidena, Bovianum, Fagifulae, Saepinum, Terventum, Venafrum
Caracenus törzs: Cluviae, Juvanum
Caudinus törzs: Caudinium, Caiatia, Cubulteria, Telesia, Trebula, Saticula
Hirpinus törzs: Abellinum, Aeclanum, Compsa, Maleventum, Trevicum

[szerkesztés] Életmód, társadalom

A szamniszok pásztorkodással és földműveléssel foglalkoztak, a vagyoni különbségek nem voltak nagyok, így társadalmuk sem volt túlságosan rétegzett. Főképp falvakban éltek, amelyeket nem vettek körül falakkal.

Harcias nép volt, a harci szellemet hadijátékokkal tartották ébren. Ezeket a későbbi Római Birodalom is átvette a véres gladiátorsport formájában, amelyet egészen az i. e. 1. századig a szamniszokkal azonosítottak (később thrákokat és gallokat is előszeretettel alkalmaztak gladiátornak).

[szerkesztés] Történetük

A szamniszokra utaló első írott forrás egy i. e. 354-ben kötött szerződés a rómaiakkal, amely a Liris folyónál állapítja meg a közös határt a szamniszok területe és Latium között. Nem sokkal később szomszédaik védelmet kértek a rómaiaktól ellenük, amit azok nem tagadtak meg, és ezzel kezdetét vette a Róma és a szamniszok közti, úgynevezett szamnisz háborúk sora. Az első szamnisz háború (i. e. 343 - i. e. 341) a római ellenőrzés kiterjesztését eredményezte Észak-Campaniára. A második szamnisz háború két szakaszban zajlott (i. e. 327-321; i. e. 316-304). A szamniszok i. e. 321-ben a caudiumi csatában jelentős arattak Róma felett. A Római Köztársaság azonban i. e. 316-tól kezdve ellentámadásba ment át, és megakadályozta, hogy a szamniszok hatalmuk alá hajtsák Apuliát, Lucaniát és Dél-Campaniát. Végül a harmadik szamnisz háború során (i. e. 298-290) a római legiók végleg megtörték a szamniszok ellenállását. Róma győzelme végleg eldöntötte, ki fogja birtokolni egész Itáliát.

Samnium tartománya azonban továbbra is a lázongások melegágya volt. A még meg nem tört szamniszok Pürrhosz epiruszi király Róma elleni vállalkozását támogatták, de ismét vereséget szenvedtek, és Samniumot a rómaiak Beneventum és Aesemia coloniák alapításával részekre szabdalták. A II. pun háború alatt a helyiek Hannibal mellé álltak, ami lakóterületük és lélekszámuk újbóli csökkenéséhez vezetett.

A lakosság a földművelésről fokozatosan a pásztorkodásra tért át, és az elnéptelenedett vidékekre a rómaiak ligurokat telepítettek be. Ekkor nyerte el Samnium lakossága a római polgárjogot, de a hajdani szövetséges szamnisz törzseket mindössze 8 vidéki tribusba sorolták be. A szamniszok ezért a végsőkig küzdöttek Róma ellen az italiai szövetséges háborúban is (i. e. 90-88). Ezt követően a Lucius Cornelius Sulla dictator és a néppártiak közti polgárháborúban (i. e. 83) Marius pártjára álltak, mert az támogatta, hogy mind a 35 tribusba bekerülhessenek, és szavazhassanak. I. e. 82-ben Sulla tömegesen gyilkoltatta le a szamniszokat, a maradékukat pedig szétszórta. A pusztítás a források szerint olyan nagy volt, hogy Samnium városai falvakká váltak, sok közülük pedig teljesen eltűnt. A túlélők beolvadtak a rómaiakba.