Cirok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Cirok | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
| Mintegy 30 faj, lásd a szövegben
|
A cirok (egyéb nevei: cil vagy csil, cirköles, Erdélyben tatárka, Sorghum Pers.), a pázsitfűfélék családjába tartozó növény, a meleg tartományok magas, széleslevelű pázsitkórója. Több faját termesztik. A legnevezetesebb a seprőcirok (S. vulgare Pers.), a cukorcirok (S. saccharatum Pers.), a fehércirok (S. halapense Pers.) és a durra (S. durah D.) A seprőcirkot virágboga, a cirokszakáll végett termelik, amelyet seprő és egyéb ipari cikkek készítésére használnak.
[szerkesztés] Művelése
A cirok erőteljes talajt kiván, gazdag talajon azonban durva szakállt nevel. Művelése megegyezik a tengeriével. Érés idején, október elején a cirok szárat tőből levágják, kévékbe kötik, behordás után pedig a cirokszakállt a nyak alatt 20-25 cm-re levágják, és nagyban termelésnél mesterségesen, különben pedig csak szellős helyre felaggatva, megszárítják, végül a magot róla fakardokkal lesimítják.
[szerkesztés] Magyarországon
- A Magyarországon termesztett fajok Olaszországból származnak.
- A cirkot Magyarországon kicsinyben hagyományosan a kukoricaföldek szélén művelték. Nagyban egész táblákon a 19. század végén csak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Katasztrális holdanként 4-10 mázsa cirokszakáll és 7-15 mázsa magtermés volt várható.
- A fenyércirok évelő növény, amelyet ha egyszer valamely területen sikerrel vetettek, onnan igen nehezen irtható. Gyöktörzsei minden irányban átnövik a talajt. A 19. században egy ideig nálunk nagyon ajánlották a termesztését, de később felhagytak vele.
- A cukorcirkot és a seprőcirkot többször ajánlották takarmánytermesztésre, miután kedvező időjárásnál kétszer is kaszálható, azonban igen gyorsan megkeményedik, így nem ér annyit, mint a tengeri csalamádé.
A cukorcirokból már a 19. században ismételten megkísérelték a cukorkészítést, különösen Amerikában, de a cukrot kikristályosítani sokáig nem sikerült, így az eljárás Magyarországon csak 1936 után terjedt el, Surányi János kezdeményezésére.
- A második világháború után nagy táblákban főleg Békés és Csongrád megyékben termesztették.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- A Pallas Nagy Lexikona
- A cirok termesztése
Based on work by