Biológia
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
Biológia portál |
A biológia (a görög βίος bios, „élő” és λόγος logos, „tudomány” szavakból) az élőlények rendszerezésével, működésük leírásával, környezetükkel való kölcsönhatásaikkal foglalkozik, egyszóval az élet tudománya. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean Baptiste Antoine Pierre Monet, Lamarck lovagja szintén 1802-ben. Treviranus könyve ("Biologie oder Philosophie der lebenden Natur") már címével jelzi a mai értelmét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Áttekintés
A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (pl. evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (pl. zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a "biológia" nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:
- az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
- a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
- több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
- a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
- a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
- a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
- az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
- az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.
[szerkesztés] A biológia főbb ágazatai
- Aerobiológia
- Anatómia (bonctan)
- Asztrobiológia vagy exobiológia
- Állattan (Zoológia)
- Biokémia
- Bionika
- Biogeográfia (életföldrajz)
- Biomatematika
- Bioinformatika
- Biofizika
- Biotechnológia
- Élettan (Fiziológia)
- Endokrinológia
- Összehasonlító élettan
- Növényélettan
- Környezeti és ökológiai élettan
- Elméleti biológia
- Embertan (Antropológia)
- Etológia (viselkedésbiológia)
- Humánetológia
- Szociobiológia
- Evolúciós biológia
- Fejlődésbiológia
- Egyedfejlődéstan
- Embriológia
- Törzsfejlődéstan (filogenetika)
- Genetika (örökléstan)
- Populációs genetika,
- Genomika,
- Proteomika
- Mitokondriális genetika
- Hidrobiológia
- Limnológia (édesvizek biológiája)
- Immunológia
- Individuális vagy idiobiológia
- Járványtan (Epidemiológia)
- Növénytan (Botanika)
- Növénykórtan (fitopatológia)
- Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
- Mikrobiológia
- Bakterológia,
- Virológia
- Molekuláris /szintű/ biológia
- Morfológia (alaktan)
- Mikológia (Gombatan)
- Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
- Neuroanatómia,
- Idegélettan,
- Biopszichológia vagy pszichobiológia
- Neurokémia, neurofarmakológia, pszichofarmakológia,
- Pszichofizika, pszichofiziológia
- Kognitiv tudományok
- Onkológia (a rákkal foglalkozik)
- Populációbiológia
- Populációgenetika
- Populációdinamika
- Szupraindividuális vagy szünbiológia
- Őslénytan (Paleontológia)
- Ősnövénytan,
- Ősállattan
- Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
- Sejtbiológia (Citológia)
- Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
- Származástan
- Kladisztika
- Szövettan (hisztológia)
- Rovartan (Entomológia)
- Természetvédelmi biológia
- Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
- stb.
[szerkesztés] Lásd még
- Alkalmazkodás (adaptáció)
- Anyagcsere
- Biológiai (élő) rendszer
- Egyedek fölötti szerveződések (szupraindividuális organizációk)
- Élet
- Charles Darwin
- Richard Dawkins
- Evolúció
- Fejlődés
- Halál
- Homeosztázis
- Környezet (miliő)
- Növekedés
- Rendszer
- Sejt
- Szervezet (organizmus)
- Természettudomány
- Tudomány
Based on work by